Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Még nem adhatom fel!

Tandari Ági – Még nem adhatom fel
Dalszöveg: Aranyosi Ervin
Zeneszerzők: Bartalos Jenő és Kovács Zoltán

Aranyosi Ervin: Még nem adhatom fel!

Mikor összetörnek dédelgetett álmok,
önmagamra sehogy sem találok,
szürkeségben fuldoklik a lélek,
nem érzem már azt sem, hogy élek.

Mikor ábrándjaim szilánkokra esnek,
a barátok más utat keresnek,
az igazság elveszíti arcát,
a szív is feladja a harcát.

Refrén:
Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Még nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Mikor árny takarja az egész világot,
Nem lelem a régi boldogságot,
Hátba támad az, akiben hittem,
Kételkedem, hogy itt él az Isten!

Akkor mondd barátom, hogyan tegyek csodát?
Megkezdett utamon, hogy haladjak tovább?
Honnan vegyek erőt a rossz napokhoz,
ha az én szívem is fájó terhet hordoz?

Refrén:
Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
Mintha sose fájna…

Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Aranyosi Ervin © 2023-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hozzád köt a szívem


Aranyosi Ervin: Hozzád köt a szívem

Hozzád köt a szívem,
– megtelt szeretettel.
Túlcsordul, s ha kéred,
fogadd el és vedd el!
Légy Te a lakója,
– költözz bele, kérlek!
Engedd, hogy szeressek,
ameddig csak élek…

Aranyosi Ervin © 2022.03.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!


Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!

Szeretettel teszem szebbé a világom,
szépre, ölelésre, mosolyokra vágyom!
Lelkemből kiküldött energiám aztán,
érző szeretettel, gyógyítólag hat rám,
ez a napi mantrám!

Teremtő ereje van az igaz szónak,
mire hittel vágyom, azt hozza a holnap,
egészségem javul, magam jobban érzem,
világom támogat, egy velem egészen,
jóban legyen részem!

Adok is, kapok is, jó lélekké válok,
lelkemben időzve magamra találok,
a belső hangjaim nagyon jó tanárok,
tőlük indíttatást, jó célokat várok,
mától készen állok!

Szeretetet adok, s a szeretet hat rám,
lelkem erősíti mindennapi mantrám,
jobb lesz ez a világ, ha eszerint élek,
vezetőm forrásom, a teremtő lélek,
többé sosem félek!

Szeretettel élek, szeretetem adom,
ezzel kel a lelkem, ezzel nyugszik Napom.
Javul a világom, teljesül az álmom,
így sikerül végre jobb emberré válnom,
magamra találnom!

Aranyosi Ervin © 2022.01.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A játék csodája


Aranyosi Ervin: A játék csodája

A játék csodája éppen abban állhat,
– általa a lélek szabadabbá válhat!
Nincsenek korlátok, szabad a képzelet,
nincsen bántó szándék, így nem árthat neked.
A játék egy csoda, olyan mint az álom.
Az élet értelmét benne megtalálom.
Nem rémiszt a világ, nincs bennem félelem.
Hívlak, – az életben, – játsszál te is velem!

Mert amíg a lélek játszadozni képes,
nem lehet köze a megöregedéshez,
mert ameddig játszik, meg nem komolyodhat,
s nem éli meg soha életét halottnak.
Játék csak az élet, részt kell benne venni,
amíg játékos vagy, nem fogsz öregedni!
Nem hatnak teherként rád a napi gondok,
azok, kik játszanak – bizony – nem bolondok!

Játék hát az élet, játszadozni hívlak,
játékosan, de jól, élni megtanítlak,
hogy élvezhesd mindazt, mi történik veled,
s ha tetszik, majd lelked bensődből kinevet!
Mélyből elrévülve, mosolyként kiragyog,
érezheted végre: – Én élek, itt vagyok!
Ezért sose felejts el élőn játszani,
és ne akarj többé felnőttnek látszani!

Maradj inkább mindig lélekben kisgyerek,
és gondold bátran azt: – Én játszani merek!
Élvezd ki a létet, a játék örömét,
s a lelked meggyógyul, hogyha sok öröm ért!
Szabadítsd fel végre rabszolga lelkedet,
csalogass másokat, hogy szálljanak veled,
s legyen a lét csodás, mesés játék csupán,
mit végig élvezel, s nem átvészelsz bután!

Aranyosi Ervin © 2021.11.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyerek voltam, gyerek leszek…


Aranyosi Ervin: Gyerek voltam, gyerek leszek…

Gyerek voltam, de már elmúlt.
Én még most is játszom!
Nem érdekel, hogy mit szólnak,
hogy milyennek látszom.
Mindig kell a játékosság,
s vidámnak kell lennem!
Nem öregszik meg a lelkem,
míg játék él bennem.

Gyerek szeretnék maradni,
ameddig csak élek!
Megismerni árnyékomat,
amitől még félek.
Nem a ráncaim számolom,
nem éveim számát,
csak élem a szabad lelkek
üdítő világát.

Játszadozom a szavakkal,
sorba rakom őket,
s bátran merem követni
az álmokat szövőket.
Így hát amit elképzelek,
az valóra válik,
s ezt a játékot játszom majd,
egészen halálig.

De ne hidd, hogy ott már vége,
hiszem, tovább is van,
láttam már a folytatását
színes álmaimban.
Már pedig, ha van folytatás,
nincsen mitől félnem,
nincs más dolgom csak játszani
és álmaim élnem.

Hej, ha minden felnőtt ember
újra gyerek lenne,
úgy hiszem a világában
rögtön rendet tenne.
Mind-mind örülnénk a létnek,
tudva, hogy csak játszunk.
Elhitették, mindannyian
halandónak látszunk.

Ez az élet örökké tart,
s új játékot kezdhetsz,
ha félelmet és aggódás
mind szélnek eresztesz.
Gyermek voltam, öreg lettem?
Gyermek leszek újra!
Lelkem minden játékban
az életet tanulja!

Aranyosi Ervin © 2021-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én vagyok az OK!


Aranyosi Ervin: Én vagyok az OK!

Van, hogy elfárad a lélek.
Testbe zárva alig élek.
Nem találom igaz helyem,
s történik csak a lét velem.

Van, hogy a világ csak lökdös.
Érthetetlenül megbökdös.
Gondolatra, tettre nógat,
éljem meg élni valómat!

Refrén:
Keresem hát,
keresem én,
mi az mi bánt,
mi bújt belém?
Keresem én
a valós okot,
de az az ok,
pont én vagyOK!

Van, hogy elfárad a lelkem,
nem sikerül remekelnem,
letérek a legjobb útról,
nem húzok vizet a kútról.

Forrásomtól külön élek,
mindent másoktól remélek.
Lázadozom, nem teremtek,
nem teszek magamban rendet!

Refrén:
Keresem hát,
keresem én,
mi az mi bánt,
mi bújt belém?
Keresem én
a valós okot,
de az az ok,
pont én vagyOK!

Csupán vissza kell találnom,
aki voltam, azzá válnom!
Hiszen minden miattam van,
minden áldott pillanatban!

Refrén2:
Megleltem hát,
megleltem én,
így a világ
lép is felém.
Megleltem én
a valós okot,
mert az az ok,
pont én vagyOK!

Aranyosi Ervin © 2020-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Segítek letenni!

Aranyosi Ervin: Segítek letenni!

Várj, segítek leemelni a súlyos keresztet,
ami eddig szabadulni, élni nem eresztett,
ami lehúz, földhöz ragaszt, bár sohasem kérted.
Várj, szeretnék tiszta szívvel, most jót tenni érted!
Hiszem, egymást segíthetjük a szép, közös úton.
Tudom, mikor kezem nyújtom, könnyítek a súlyon.
Talán, ha majd mások látják, jönnek, s csatlakoznak,
s nem marad már többé jele rajtunk a gonosznak.

Várj, segítek! Hittél bennem, levetted a bűnöm,
levetted a terheimet, s hagytál jobbnak tűnnöm!
Kívánom, hogy ne csalatkozz, hiszen jó a lélek.
Többé válok, felemellek, szeretettel élek!
Követem a jó példádat, s tán követnek mások,
s együtt lépünk be a fénybe, mint jó fénymunkások.
A világ is megváltozik, s követőink lesznek,
s nem hordjuk a vállunkon már a súlyos keresztet!

Aranyosi Ervin © 2020-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: De jó nekem!


Aranyosi Ervin: De jó nekem!

De jó nekem, hiszen nem kell
korán reggel kelnem!
Álmodhatom álmaimat,
senki nem hajt engem!
Szabad vagyok, mint a madár,
mosolygok is, látod?
Nem akarom megváltani
még a nagyvilágot!
Nincsen semmi kötelező,
örülnek, hogy élek,
babusgatnak, dédelgetnek,
így hát sosem félek.
Lesik minden kívánságom,
mi kell egy babának!
Vágyaim mind teljesülnek,
s boldog percek várnak.
Nekem csupán egy a dolgom,
szüleim szeretni,
és amikor rám nevetnek,
csak visszanevetni!

Aranyosi Ervin © 2018-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak hinnem kell…


Aranyosi Ervin: Csak hinnem kell…

Kerestem, kutattam
sok éven át,
kerestem merre van
a boldogság!
Most végre megtaláltam,
s az élet elindult felém!

Az élet rögös útján
járok ma is,
de végre régen vágyott
holnapba visz!
Tudom már merre menjek
örökös társam a remény.

Refrén:
Csak hinnem kell!
Hiszen a képzelet szabad!
Mért adnám fel,
hisz akkor semmim sem marad!
Indulnom kell,
hiszen várnak álmaim,
elérhetem
a képzelet szárnyain!

Kezemben életem,
teremthetek,
szabadon élhetek,
csak így lehet!
Álmodom új világom,
és tisztán látom szebb jövőm…

A világom kitárul,
szebb lesz a lét,
élhetem szép világom
jobbik felét,
mindent valóra váltok
és élek álmokat szövőn!

Refrén:
Csak hinnem kell!
Hiszen a képzelet szabad!
Mért adnám fel,
hisz akkor semmim sem marad!
Indulnom kell,
hiszen várnak álmaim,
elérhetem
a képzelet szárnyain!

Aranyosi Ervin © 2018-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet útját járva


Aranyosi Ervin: Az élet útját járva

Nem akarok különbnek látszani,
csak élni a létet és játszani.
Félvállról venni azt, ami gátol,
hadd javuljon csak az élet magától.

Nem töröm magamat, minek is tenném,
tegnapok terheit mind-mind letenném.
Cipelje az tovább, akinek ez kell,
nem halni érkezett, s van itt az ember!

Nem vagyok kevesebb, s több, mint egy lélek,
vagyok, ki vagyok, és eszerint élek.
Minden napomban ott van az érték,
adtam is magamból, ha mások kérték.

Kaptam is oly sokszor, hiszen szerettem,
ez csak a fontos az én életemben.
Jöttem is, hoztam is, volt, aki látott,
szebbé is tettem egy kicsiny világot.

Nem dobom szemétbe a teljes múltam,
akadtak jó dolgok, sokat tanultam.
Megyek az utamon, élek a mában,
társakat látok a fűben, a fában!

Kísérnek emberek, jó útitársak,
s emelnek magasra, hogy jobban lássak.
Elmondom nekik mindazt, mit láttam,
emberek gyertek csak, éljetek bátran!

Hiszek a holnapban, álmodok, élek,
aggódnom nincs miért, azért sem félek!
Egyszer, ha véget ér, s nevetnek rajtam,
nem fog majd zavarni: – Épp ezt akartam!

Aranyosi Ervin © 2018-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva