Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

máj
5

By

Aranyosi Ervin: Mesterséges Intelligencia

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mesterséges Intelligencia

Mesterséges program,
ennyi vagy csupán,
utánozol és terjeszkedsz,
félrevezetsz bután.

Ellopod a verseimet,
sajátodként kirakod,
adsz is hozzá díszítésnek,
mástól lopott dallamot!

A dalodnak nem lesz címe,
elfelejted nevemet,
saját verset tákolsz össze,
mert kérik az emberek?

Refrén:
Halott vagy és sosem éltél,
nincsenek érzéseid,
a világot teszed tönkre,
az ördögi terv szerint!

Csupán gépi tömegtermék,
nem vagy több sem kevesebb,
de egy dolgot nem lophatsz el,
a tisztán érző lelkemet!

Nem vagy több, mint sötét program,
rabszolga írt, s büszke rád,
de nem hallgat téged senki,
ha elpusztul a világ!

Refrén:
Halott vagy és sosem éltél,
nincsenek érzéseid,
a világot teszed tönkre,
az ördögi terv szerint!

Aranyosi Ervin © 2025-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
13

By

Aranyosi Ervin: Számadás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Számadás

Én nem akarok a bőrömből kibújni,
aki vagyok, én az is maradok!
Nekem nincs kedvem végtelenbe hullni,
ráérek majd, ha egyszer meghalok.
De akkor sem a más bőrébe bújok,
és nem élhetem mások életét,
lelkem gitárján pendülnek a húrok,
az élet dala így lesz egyre szép!

Én nem élhetek bús rabszolgaságban,
még akkor sem, ha lelkem nyomorog,
meg kell találjam helyen a világban!
Ezért jöttem, s hiszem, ez komoly ok!
Én nem akarok érdekből szeretni,
és köpönyegem nem is forgatom,
ne elvárások mondják, mit kell tenni,
bármi lesz is, én önmagam adom.

Én nem hiszem, hogy börtön lenne testem,
nem azért hordom, mint egy rossz ruhát,
lélek vagyok, s nem csak a Földre estem,
s nem csak díszlet nekem a nagyvilág!
Én nem játszok szerepet mások által,
mit sors gyanánt, csak más ír meg nekem,
én dacolok, sok megírt hazugsággal,
az élet nem csak történik velem!

Én nem hiszem, hogy másképp kéne élnem,
az élet szép, ha én úgy akarom,
nem veszek apró örömöket pénzen,
nincs örökségem, gyűjtött vagyonom!
De bármit tettem, azzal gazdagodtam,
mert így, vagy úgy, de választ kaptam rá,
és élményekkel lelkem megrakottan,
újabb és újabb álmokra talál.

Aranyosi Ervin © 2023-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
23

By

Aranyosi Ervin: Az oroszlán dilemmája

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Az oroszlán dilemmája

Szabad élet, vagy nyájszellem,
óriási nagy dilemma.
Maradjak meg rabszolgának?
Ugyan kinek higgyek ma?

Ha hagyom, hát terelgetnek,
s kiszolgáltatott vagyok.
Oroszlánként többet érek,
s csak magamban bízhatok!

Oroszlánokat keresnék,
s itt hagynám a barikát,
nem azért, hogy harcolhassak,
nem csábít a barikád!

Saját fejem után mennék,
a szívemre hallgatnék,
szebbé tenném a világot,
szabad lélek akad még?

Nem követek csordát, nyájat,
kitaposott rossz utat,
amit a sok megválasztott,
rossz vezető épp mutat.

Fontosabb a szabadságom,
mint az önző érdekük,
ha csak maguknak kaparnak,
miért mennék épp velük?

Hiszem, egyszer minden más lesz,
és eljön az ébredés,
de ma sajnos több a birka,
és az oroszlán kevés!

Aranyosi Ervin © 2023-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
9

By

Aranyosi Ervin: Szeretetben élve

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szeretetben élve

Kihűlő világban, Nappá kell hogy váljak,
szerető szavakkal, versemmel szolgáljak!
Fénnyel átitatnom megfáradt lelkeket,
hitet visszaadva, hogy igenis, lehet!
Lehet szebben élni, holnapot remélni,
olcsó hazugságot, igazra cserélni!
Mutatni, hogyan kell fénylő nappá válni,
terheket ledobva, fenn az égen szállni!
Visszanyerni jogot igaz szabadságra,
hallgatni lelkünkben élő tiszta vágyra!
Rabszolga láncokat letépni magunkról,
soha le nem térni a valódi útról!
Megtalálni Istent, itt a teremtésben,
szeretetre lelni, emberek szívében,
s ahol kialudt már, újra fényt gyújtani,
használni a szívet, jóra tanítani!
Mert az emberek már, sajnos, mást keresnek,
gazdagnak kell lenni, avagy sikeresnek?
Egyik sem boldogít, a lelkünk mást remél,
az igazán boldog, ki szeretetben él!
Meg kell hát mutatni, hogyan kell szeretni,
hogy kell sérelmeket könnyen elengedni!
Hogyan kell bejárnunk, itt, a földi létet,
válaszokra váltva számtalan miért-et!

Aranyosi Ervin © 2022-09-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Álmodj szépet és nagyot!

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Álmodj szépet és nagyot!

Gyermekszájak szóra nyílnak,
őszinték és jó pofák.
Ők még hiszik, s elképzelik,
hogy működik a világ!

Ha lelkedben gyermek maradsz,
minden meglesz ami kell:
Álmaid valóra válnak,
csak ne törődj senkivel!

Mit mond a sok okos felnőtt,
– rosszalkodni nem szabad!
De nem szállhat szelek szárnyán,
ki nyugton ül, s nem szalad.

Ezt ne csináld, azt ne csináld!
Tiltótáblák mindenütt.
Megkötik a képzeleted,
ami később visszaüt.

Úgy érzed, hogy rabszolgaként
tengeted az életed?
Pedig, ami határt szabhat,
a gondolat, s a képzelet.

Álmaidban szabadabb vagy
képzelsz jövőt, holnapot!
Váltsd valóra most az álmod,
s amit kívánsz, megkapod!

Aranyosi Ervin © 2022-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
19

By

Aranyosi Ervin: Gáz van!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Gáz van!

Gáz van, gáz van az országban,
s drágább lesz a villanyáram.
Ne fűts, ne hűts, légy sötétben,
fogyókúrázz szomjan, s éhen!
Nincs ok rá, hogy minden drágább,
csak úgy felviszik az árát,
háborúra hivatkozva,
nálunk pánikot okozva!

Van gázunk, csak más nyeri ki,
a biztosítékot ez veri ki.
A vizünket mind eladják,
élősködő, rossz mihasznák.
A nyakunkon másik nép ül,
míg egy új erőmű épül,
mit a magyar ember fizet,
s nem kap áramot, meg vizet.

Érdemes hát megszakadni,
munkaerőd olcsón adni,
dolgozni megszakadásig,
vagy egy új feltámadásig.
Rabszolga nép, mondd ki ural?
Ki etet meg rossz áruval,
míg a magyar termékeket,
viszik olcsón. Mi lesz veled?

Gáz van, mert hát a gáz drága,
mindennek felmegy az ára,
s mert már nincs fény a fejekben,
csak a nagyok élnek szebben.
Most már látod, hogy becsaptak,
szavazatod odaadtad,
mégsem az van mit szeretnél,
minden hízelgést bevettél.

Vagy a másikra szavaztál?
Ürüléknek pofont adtál?
Hisz mindegyik ugyanannak
része, egy bérenc csapatnak!
Csak egy cég már magyarország,
birtokodat széjjelszórták,
s nem is látod, nincs holnapod,
kihűl az éltető Napod.

Nem jön el a te országod,
tolvaj néptől jött vallásod.
Pórázon tart, meg nem etet,
elhazudta Istenedet.
Nem lesz mindennapi kenyér,
csak te fizetsz meg mindenért.
Nem lesz víz se, gáz, se áram,
mert megszűnt a magyar állam!

Búzatenger ég a rónán,
füstje újabb verssort ró rám,
elégetik az élelmet,
aztán majd árat emelnek.
Betegséggel riogatnak,
hazugságot írogatnak,
égen chem-trail gépek szállnak,
sírját ássák a világnak…

Tűzijáték kell a népnek?
Ettől boldogabban élnek?
Mily sekélyes, blődli dolgok,
amitől a selejt boldog.
Épülnek a stadionok,
a nézők is mind boldogok.
A bűnözők jobban élnek,
mert ilyenek a törvények.

Szemfényvesztő, sátánfattya,
a magyart mért uralhatja?
Hiszen első István óta,
keserít minket a nóta…
Elhazudták történelmünk,
ősi tudás sincs már bennünk,
elorozták tudományunk,
más kezén van az országunk!

E honban a magyar lézeng,
nincs nyoma ősi hírének,
leigáztak a századok,
kentek ránk sok gyalázatot.
Tatár, Török, Habsburg, Muszka,
igát tett csak a nyakunkba.
Unióba betereltek,
azok meg jól kizsebeltek.

Mi maradt hát a magyarnak,
ezen csak páran agyalnak.
Nincs már itt nép, nincsen nemzet,
csak cipeljük a keresztet.
A koronánk raboskodik,
parlamentben porosodik,
hol árulók veszik körül,
s ennek csak a sátán örül.

Gáz van! Gáz van? Itt a vége?
Ki hagyta a villanyt égve?
Ég a villany, mért nem láttok?
Teljesül a régi átok?
Lassan vége lesz a dalnak,
a magyarok mind kihalnak,
csak azért, mert PÉNZ az isten,
nincs ki rajtunk még segítsen!

Aranyosi Ervin © 2022-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
3

By

Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel

Ne hagyd csónakod hánykolódni,
mások teremtett tengerén,
nem dolgod másokat okolni,
miközben elhagy a remény!
Saját sorsod neked kell írnod,
különben senkivé leszel,
ne hagyd megtépni lélek-szirmod,
mert önmagadért nem teszel!

Te vagy a sorsod teremtője,
ha azt formálni akarod.
Ha lelked vágyak temetője,
ha csak lógatod a karod,
ha csak hagyod, hogy mások írják,
rémregény lesz az életed,
ha arany gyapjadat lenyírják,
koldus lehet a lét veled!

Rabszolga had közé beállni,
parancsszóra szenvedni, kín!
Hagyd magad jobbá, többé válni,
Isten segít gyermekein!
Ha van saját értelmes célod,
a teremtőd majd támogat.
csak meg kell élned valóságod,
életre keltve álmokat!

Engedd az álmod útra kelni,
kinyílni, mint egy kis virág,
útközben fogsz eszközre lelni,
kezedbe nyomja a világ!
Ha élteted vágyad vizével,
szárba szökik a gondolat,
az érzéssel semmi sem ér fel,
ha te teremted sorsodat!

A megoldást is megtalálod,
mint jól eldugott kincsedet,
tálcán kínálja majd világod,
ha nem csüggedsz, hogy nincs neked!
Persze, lesznek majd akadályok,
de ezek próbák csak csupán,
s ha legyőzöd, valóra váltod,
ha csak nem adod fel bután.

Néha egy lépés választ el csak,
hogy álmodat kézbe vegyed,
de valósággá akkor válhat,
azt a lépést meg kell tegyed!
Minden elvész, ha visszafordulsz,
kicsúszik a kezed közül,
ne hezitálj, jobb ha most indulsz,
a lelked csak így üdvözül!

Üres a kéz, hit nélkül élve,
s ha vársz csak rá, az is marad!
Nem élhetsz csalódástól félve,
hittel erősítsd meg magad!
Menj hát végig, egész a célig,
tedd erőssé a lelkedet,
azok nyernek, kik hittel élik,
s tudatosan az életet!

Ha vágyaidat már elérted,
legyél hálás, szívből örülj!
Tűzz ki új célt, valami szépet,
legyél szabad, fennen röpülj!
És ne felejts el másnak adni,
megosztozni a kincseken!
Próbálj csak jó ember maradni,
ez az utad, hidd el nekem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jún
10

By

Aranyosi Ervin: Istent keresve

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Istent keresve

Mikor Istent keresve bejárod a világot,
s mikor világodban sehol sem találod,
mikor rájössz, hogy rossz helyen kerested,
s lelkednek ruhája, csupán csak a tested.
A lelkedben ott él, s ott van fűben, fában,
ő maga a minden, ebben a világban.
Ha rátalálsz, meglátod, hogy egy vagy véle,
s nem is kérdés, hogy van-e, vagy, hogy él-e?

Nem ősz apóka, ki varázslatra képes,
ha így nézed, nem jutsz el lényegéhez!
Egy vagy vele, s amíg ezt meg nem érted,
a megvezetett, rabszolga léted éled,
mert másokban és másoknak hiszel.
Míg nem találod, az ördög visz el!
S bolyongsz csak egyre tévutakon járva,
és benne te sem leszel megtalálva!

Nem sikerülhet önmagadra lelned,
az anyag súlyát kell cipelje a lelked!
Ott van a csendben, jól elrejtve benned,
merülnöd kéne, csak mélyebbre menned,
s hagyni a lelked, hogy végre rá találjon,
tudatossággal, valóddal, eggyé váljon!
Lazulj csak el, add át magad neki,
hadd legyen lelked újra isteni!

Ha rátaláltál, utad is megtalálod,
nincs más dolgod, csak szebbítsd a világot,
rosszabb felét szeretgesd végre jobbá,
hadd váljanak a lelkek boldogokká!
Változtasd meg, mi világodat hajtja,
nyiss egy kaput és bátran lépj be rajta,
hol végre együtt lehetsz isteneddel,
s hited szerint, új világot teremtel!

Aranyosi Ervin © 2022-06-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
23

By

Aranyosi Ervin: Biztattam az embereket…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Biztattam az embereket…

Biztattam az embereket éveken keresztül,
remélve a tisztánlátás egy napon hitet szül!
Úgy, ahogyan Jézusnak, a vállamon kereszt ül,
cipelem a terhét tán egy életen keresztül.

Hittem, hogy a szavaimat egyre többen értik,
s reméltem, hogy gondolkodnak, s jövőjüket féltik.
Reméltem, hogy felébrednek, s végre tisztán látnak,
s meglátják a buktatóit a hazug világnak.

Néhány ember – egy maroknyi – uralkodik rajtunk,
s olyat tesznek a világgal, amit nem akartunk.
Rabszolgává tettek minket, s emelik a tétet,
hogy legyen az emberekből vezetett kísértet.

Hazugságra épült világ meddig tud létezni,
meddig lehet még az embert így, vakon vezetni?
Mikor ébred, a még alvó, a tudatosságra,
mikor jön rá, gondolattól változik világa!

Aranyosi Ervin © 2021.12.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
29

By

Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!

Leszakadt a híd mögöttünk,
megfordulni nem tudunk,
mostantól egy új irányba
vezethet csak az utunk!
Döntenünk kell a jövőnkről,
vagy majd mások döntenek,
s megígérik, életünkbe
mocskos löttyöt öntenek.

Valójában egy utunk van,
vagy elpusztul a világ!
Emberiség közös lelkén
élősködők foga rág.
Megmaradunk rabszolgának?
Még inkább azok leszünk?
Vagy teszünk az ősi módon,
s boldogulhat nemzetünk?

Eljött, ez az utolsó perc,
lépünk, vagy nem lesz tovább!
Egyesítjük lelkeinket,
vagy maradunk ostobák?
Lesz közünk a változáshoz,
vagy felettünk döntenek?
Gyógyulnunk kell, hisz a Földünk
és az ember mind beteg!

A félelem vírusával
fertőződött meg a lét!
A „megoldást”, az okozók
készen teszik le eléd?
Elhiszed a hazugságot,
s csörgeted a láncaid?
Vagy keresed a megoldást,
mi a lelkedben lakik?

Emberekké kéne válnunk,
tisztelni az életet,
legalább már annyit tudni,
mint egy újszülött gyerek!
Lélek szinten kapcsolódni,
felemelni másokat,
szívből jövő szeretettel
álmodni új álmokat!

Útjelző tábla előttünk,
e percben választhatunk,
most dönthetünk a jövőnkről,
hogy milyen választ adunk!
Mi alkotunk új világot?
Vagy hadd menjen így tovább?
Él-e ember majd a Földön,
teszünk magunkért csodát?

Nem lesz többé a világunk
olyan már, mint azelőtt!
Vagy teremtjük a jövőnket,
vagy kapunk egy szemfedőt!
Nekünk csak fel kéne állnunk,
s a sakktábla leborul,
technokrata vérszívóknak
örökre bealkonyul!

Ha maradunk kiszolgálók,
hát örökre elveszünk,
uralják a testünk, lelkünk,
rabbá teszik szellemünk!
Mi tudjuk a világunkat
emberibbé tenni csak,
szeretetre, emberségre
építve egy másikat.

Most uralhat a sötétség,
árnyék van a lelkeken,
széjjelhúz a szörnyű kétség,
a program embertelen!
Erőszakkal, háborúban
látjuk már, nem győzhetünk,
fényt vinni a nagyvilágba
úgy tudunk, ha szeretünk!

Szeretettel a tudásnak
magját szórjuk szerte szét!
Ébredezzen minden ember
és használja az eszét!
Ébredjen, ki élni nem fél,
aki gondolkodni mer!
Szeretni kell, okkal élni,
Földünk többet érdemel!

Tegyük jobbá a világot,
tőlünk legyen gazdagabb,
csak a szeretet emel fel,
csak ez az egy út marad!
Minden egyéb járhatatlan,
csak a pokolba vezet,
akkor válaszd azt az utat,
ha a horrort élvezed!

Ám, ha szebb jövőre vágynál,
s megóvnád családodat,
utódoknak jövőt adnál,
és nem adnád el magad,
érzéssel és békességgel,
nyújtsd hát ki a két kezed,
s látod majd, hogy szebb jövőbe,
csak egyetlen út vezet!

Ha majd egymást kézen fogva,
együtt, egyfelé megyünk,
új világot megalkotva
ismét emberré leszünk.
Az élethez mindenünk van,
amit csak elképzelünk,
építsünk a szeretetre,
s legyen több a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021.11.29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts