Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Adom az életet

Aranyosi Ervin: Adom az életet

Éltető vizet adok én neked,
öleljen körbe, mint a szeretet.
Érintse lágyan érző szívedet.
Éltető vizet hoztam Te neked!
Élessze lelked vidám mosolyom,
lelkem derűjét reád ragyogom.
Arcomon látod fénylő szép Napom,
fogadd el tőlem, örömmel adom…

Aranyosi Ervin © 2013-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni


Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
lelkünk megismerni és boldoggá tenni!
Nem kívülről várni gondok megoldását,
irányítani, az életünk folyását!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
megtaposott lelkünk magasra emelni!
Nem csak kuncsorogni más szeretetéért,
nem kell sorba állni az élet vizéért!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
a saját lelkünket végre megismerni,
befelé fordulva figyelni a csendet,
zűr-zavar tudatban tenni végre rendet!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
éhező lelkünket fénnyel megetetni,
hagyni kiáradni a belső fényt másra,
ráfér a szeretet, a kívül zord világra!

Aranyosi Ervin © 2023-01-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Támad a hal


Aranyosi Ervin: Támad a hal

Én békésen ücsörögtem
a víz mélyén csendesen.
Álmodoztam, a halacskát,
ha előjön, meglesem!
Menekülök az edényből,
– a fenevad még megesz!
Itt egy macska ne fürödjön,
mert szomorú vége lesz!

Aranyosi Ervin © 2022-09-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…


Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…

Beszéljünk a szeretetről!
Úgy hiszem, beszélni kell!
És nem elég csak beszélni,
hiszen azt, megélni kell!
Mert anélkül ez az élet
üres lenne és sivár!
Meg kellene mind tanulnunk
szeretettel élni már!

Iskolában nem tanítják,
nem lett fontos tananyag,
nem töltik fel üres szíved,
s használják az agyadat.
Figyelmedet elterelve,
nem látod az életet,
– szeretetlen, szépen élni –
egyszerűen nem lehet!

Látod, tanulnunk kell mégis,
ahogy Istenünk szeret,
ahogy terelgeti sorsunk,
ahogy jó úton vezet.
Persze, van egy másik út is,
a pénz és a félelem,
le kéne már kapcsolódnunk,
mert addig reménytelen!

Amíg ezek reánk hatnak,
nem látjuk a kiutat,
bár előttünk jelek vannak,
s a jel mindent megmutat.
Csupán észre kéne vennünk,
felismerni, mert lehet,
tisztán az lát, a szívén át,
kit a szeretet vezet.

A szeretet erejével
a gonosz legyőzhető,
ám, nem lázadozni kéne,
nem kell hozzá bősz erő!
Csupán tenni kéne érte,
magadért, s családodért,
ébredő emberiségért,
jót teremtő álmokért!

A szeretet erejével
teremtsünk szebb életet,
s látni fogod, a világod,
megváltozik majd veled!
Csak lépj ki a félelemből,
ami ma még fogva tart,
ami képes leigázni,
ami lefogja a kart!

Építs fel egy kis világot,
múltad hagyd magad mögött,
szakadj el a hatalomtól,
mitől elődöd nyögött!
Élj a mának, álmaidnak,
hisz Isten gyermeke vagy,
tanulj végre bízni benne,
s meglátod, hogy el nem hagy!

Beszéljünk a szeretetről,
gyógyítsuk az életet,
tegyünk érte, higgyünk benne,
s végre létünk szép lehet!
Hagyni kéne áramolni,
mint az éltető vizet,
hadd mosson át jó érzéssel,
minden éledő szívet!

Aranyosi Ervin © 2022-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fát növesztek


Aranyosi Ervin: Fát növesztek

Kicsi vagyok és fát növesztek,
jószívvel gyökeret eresztek,
megerősítem törzsemet,
ágaim büszkén nőjenek!

Ha kell akár az égbe nyúlva,
a többiektől jót tanulva,
szép felhőkbe kapaszkodom,
s az élethez ragaszkodom.

Egyszerre sok-sok lábon állok,
kincsekhez jutni megpróbálok,
magamba szívni a tudást,
az értelembe ájulást!

Gyökereim a múltba nyúlnak,
ősöktől értelmet tanulnak,
szívom a magyar nyelv vízét,
s kiélvezem mesés ízét!

Én nem csak élni akarok,
ágaim nem csupán karok!
Ők adakozó szép kezek,
viselnek szép levélzetet.

Alkotok tudás-levegőt,
s bátorítom a remegőt,
hogy ágaim közt merjen élni,
védelmezem, ne kelljen félni!

Adok reményt, adok hitet,
mert lelkük csak így érti meg,
hogy ők is mind céllal születtek,
s az egésznek részei lettek.

Nem félhetek, hogy majd kivágnak!
Hisz kellek az élő-világnak,
tőlünk lehet csak zöld e bolygó,
csak így van víz, a szomjat oltó.

S tudom, az ember, ezt megérti,
s mikor a boldogságát félti,
talán hiszi, hogy nélkülem,
üres lenne a végtelen.

Üres lenne, kopár, halálos,
kongna a kőből épült város,
madár helyett csak szél dalolna,
utat mutatva a pokolba.

Aranyosi Ervin © 2022-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Gáz van!


Aranyosi Ervin: Gáz van!

Gáz van, gáz van az országban,
s drágább lesz a villanyáram.
Ne fűts, ne hűts, légy sötétben,
fogyókúrázz szomjan, s éhen!
Nincs ok rá, hogy minden drágább,
csak úgy felviszik az árát,
háborúra hivatkozva,
nálunk pánikot okozva!

Van gázunk, csak más nyeri ki,
a biztosítékot ez veri ki.
A vizünket mind eladják,
élősködő, rossz mihasznák.
A nyakunkon másik nép ül,
míg egy új erőmű épül,
mit a magyar ember fizet,
s nem kap áramot, meg vizet.

Érdemes hát megszakadni,
munkaerőd olcsón adni,
dolgozni megszakadásig,
vagy egy új feltámadásig.
Rabszolga nép, mondd ki ural?
Ki etet meg rossz áruval,
míg a magyar termékeket,
viszik olcsón. Mi lesz veled?

Gáz van, mert hát a gáz drága,
mindennek felmegy az ára,
s mert már nincs fény a fejekben,
csak a nagyok élnek szebben.
Most már látod, hogy becsaptak,
szavazatod odaadtad,
mégsem az van mit szeretnél,
minden hízelgést bevettél.

Vagy a másikra szavaztál?
Ürüléknek pofont adtál?
Hisz mindegyik ugyanannak
része, egy bérenc csapatnak!
Csak egy cég már magyarország,
birtokodat széjjelszórták,
s nem is látod, nincs holnapod,
kihűl az éltető Napod.

Nem jön el a te országod,
tolvaj néptől jött vallásod.
Pórázon tart, meg nem etet,
elhazudta Istenedet.
Nem lesz mindennapi kenyér,
csak te fizetsz meg mindenért.
Nem lesz víz se, gáz, se áram,
mert megszűnt a magyar állam!

Búzatenger ég a rónán,
füstje újabb verssort ró rám,
elégetik az élelmet,
aztán majd árat emelnek.
Betegséggel riogatnak,
hazugságot írogatnak,
égen chem-trail gépek szállnak,
sírját ássák a világnak…

Tűzijáték kell a népnek?
Ettől boldogabban élnek?
Mily sekélyes, blődli dolgok,
amitől a selejt boldog.
Épülnek a stadionok,
a nézők is mind boldogok.
A bűnözők jobban élnek,
mert ilyenek a törvények.

Szemfényvesztő, sátánfattya,
a magyart mért uralhatja?
Hiszen első István óta,
keserít minket a nóta…
Elhazudták történelmünk,
ősi tudás sincs már bennünk,
elorozták tudományunk,
más kezén van az országunk!

E honban a magyar lézeng,
nincs nyoma ősi hírének,
leigáztak a századok,
kentek ránk sok gyalázatot.
Tatár, Török, Habsburg, Muszka,
igát tett csak a nyakunkba.
Unióba betereltek,
azok meg jól kizsebeltek.

Mi maradt hát a magyarnak,
ezen csak páran agyalnak.
Nincs már itt nép, nincsen nemzet,
csak cipeljük a keresztet.
A koronánk raboskodik,
parlamentben porosodik,
hol árulók veszik körül,
s ennek csak a sátán örül.

Gáz van! Gáz van? Itt a vége?
Ki hagyta a villanyt égve?
Ég a villany, mért nem láttok?
Teljesül a régi átok?
Lassan vége lesz a dalnak,
a magyarok mind kihalnak,
csak azért, mert PÉNZ az isten,
nincs ki rajtunk még segítsen!

Aranyosi Ervin © 2022-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mi kell a virágnak?


Aranyosi Ervin: Mi kell a virágnak?

Mi kell a virágnak?
Föld, víz, meg napocska.
Nem tör gazdagságra,
másokat taposva!
Nem mástól veszi el
az éltető vizet!
A csodás napfényért
szépségével fizet.

Tanulhatnánk tőle
emberibben élni,
ő tudja, hogy nem kell
a holnaptól félni!
Csupán csak adni kell,
másokat szolgálni,
szépséggel, jósággal,
teremtővé válni!

Nincs szükség több vízre,
éjjel is napfényre,
élet-gazdagságát
sosem váltja pénzre.
Éli az életét,
elszórja a magját,
s kiélvezi léte
minden egyes napját!

Aranyosi Ervin © 2022-04-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A béke vár


Aranyosi Ervin: A béke vár

Lábnyomodban virágok nyílnak,
fény és szeretet vesz körül.
A Nap kísér, a vizek hívnak,
s a Föld veled együtt örül.
Szellő simítja fényes arcod,
szíved ritmusra zakatol.
Nem kell már vívnod többé harcot,
a béke vár rád valahol…

Ha megbékélsz a lelked mélyén,
lehajol hozzád a világ,
Fontos leszel, hiszen tanítasz,
s érdemes figyelni rád!
Kiterjesztheted végre békéd,
s mások is látják, hogy az jó!
A háborúk minden mocskától
megszabadul a Földgolyó!

Újra élni kezd az élő,
források mélyén víz fakad,
s a magból az élők kikelnek,
mikor eljön a pillanat!
Mikor majd fényed szerteárad,
lelked békéje visszatér,
és megtudod, miért születtél:
– Szeretve élj, s boldog legyél!

Aranyosi Ervin © 2022.03.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Reám köszön a SZER-ELEM!


Aranyosi Ervin: Reám köszön a SZER-ELEM!

A napsugár átmelegít,
a víz az szomjat csillapít,
tüdőm levegő járja át,
és földből „épül” a világ.
A legfontosabb négy elem,
teljessé válik én velem,
s ha tavasz tündért meglelem,
majd rám köszön a SZER-ELEM…

Aranyosi Ervin © 2022.03.02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meleg van és szomjazom


Aranyosi Ervin: Meleg van és szomjazom

Meleg van és lóg a nyelvem,
vizet kéne lefetyelnem!
Reggel óta nem találtam,
kérlek, töltsd már meg a tálam!
Tudod, a víz örömforrás,
ki nem iszik, az félnótás,
mert a víz az testet épít,
kiszáradtat is megszépít!
Szomjas vagyok, segíts rajtam,
már teljesen kiszáradtam!
Meglátod, ha szomjam oltom,
– te is kereshetsz a bolton –
vidám leszek, s olyan kedves,
akinek az orra nedves!

Aranyosi Ervin © 2020-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva