Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…


Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…

Beszéljünk a szeretetről!
Úgy hiszem, beszélni kell!
És nem elég csak beszélni,
hiszen azt, megélni kell!
Mert anélkül ez az élet
üres lenne és sivár!
Meg kellene mind tanulnunk
szeretettel élni már!

Iskolában nem tanítják,
nem lett fontos tananyag,
nem töltik fel üres szíved,
s használják az agyadat.
Figyelmedet elterelve,
nem látod az életet,
– szeretetlen, szépen élni –
egyszerűen nem lehet!

Látod, tanulnunk kell mégis,
ahogy Istenünk szeret,
ahogy terelgeti sorsunk,
ahogy jó úton vezet.
Persze, van egy másik út is,
a pénz és a félelem,
le kéne már kapcsolódnunk,
mert addig reménytelen!

Amíg ezek reánk hatnak,
nem látjuk a kiutat,
bár előttünk jelek vannak,
s a jel mindent megmutat.
Csupán észre kéne vennünk,
felismerni, mert lehet,
tisztán az lát, a szívén át,
kit a szeretet vezet.

A szeretet erejével
a gonosz legyőzhető,
ám, nem lázadozni kéne,
nem kell hozzá bősz erő!
Csupán tenni kéne érte,
magadért, s családodért,
ébredő emberiségért,
jót teremtő álmokért!

A szeretet erejével
teremtsünk szebb életet,
s látni fogod, a világod,
megváltozik majd veled!
Csak lépj ki a félelemből,
ami ma még fogva tart,
ami képes leigázni,
ami lefogja a kart!

Építs fel egy kis világot,
múltad hagyd magad mögött,
szakadj el a hatalomtól,
mitől elődöd nyögött!
Élj a mának, álmaidnak,
hisz Isten gyermeke vagy,
tanulj végre bízni benne,
s meglátod, hogy el nem hagy!

Beszéljünk a szeretetről,
gyógyítsuk az életet,
tegyünk érte, higgyünk benne,
s végre létünk szép lehet!
Hagyni kéne áramolni,
mint az éltető vizet,
hadd mosson át jó érzéssel,
minden éledő szívet!

Aranyosi Ervin © 2022-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: EL-LA verse

EL-LA:
A FÉNYLÉNYEKKEL VALÓ TALÁLKOZÁSOM élménye, 90x90cm, olaj-vászon.

Aranyosi Ervin: EL-LA verse

Nézem csak a képeidet, miről is mesélnek?
Vászonra simított színek, melyek szinte élnek.
Ott vagy benne – örök fénylény – fénylik ragyogásod,
tükröződik tiszta lelked, megtapasztalásod.
Elmesélted, ahogy egykor utadat kerested,
olykor, persze fájdalmasat generált a tested,
de azután, szépen sorban , csodák rád találtak,
meseszerű történések valósággá váltak.

Kerested a saját utad, jó célokra leltél,
közben olykor hibáztál, de őszintén szerettél!
Átéltél sok olyan dolgot, mit más nem tapasztal,
szabaddá is válhatnál, de családod marasztal.
Talán van egy nagyobb család, akikért kell tenned,
az anyagba ágyazódva fénylénnyé kell lenned!
Fénylénnyé és fényszóróvá, szebb utat mutatva,
vallásból az értékeket keresve, kutatva.

Azt adni az embereknek, mire titkon vágynak,
tiszta fényt, a szeretetre éhező világnak!
Megmutatni, valójában miről szól az élet,
hogyan szól a belső hang, ha a szférák zenélnek?
Hiszem, hogy a művészetnek célja van és oka,
s minden embert befogad a bőségnek csarnoka.
Csak a születésünk célját, azt kell megtalálnunk,
a késztetést felhasználva teremtővé válnunk.

Akinek van élménye és megtapasztalása,
annak fény csillog szemében, hiszen meg kell lássa,
hogy világunk csodaszép hely, szebben kéne élnünk,
tévutunkról, rossz hitünkről, le kellene térnünk!
Lehet a művészet eszköz, fáklya a kezedben,
festményen át mutathatod, hogy élhetnénk szebben.
Láttathatnád, mit csak te látsz, belső valóságod,
mutathatnád, hogyan tegyük szebbé e világot!

Aranyosi Ervin © 2022-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindennap nevetek


Aranyosi Ervin: Mindennap nevetek

Nincs oly nap, hogy ne nevetnék,
mert mindig van rá jó okom.
Tele van viccel ez az élet,
hát kacagnom kell dolgokon!
Nézem Napom fent az égen,
mosolygós arca rám ragyog.
Ha nevetek – azt már is érzem –
családom napja én vagyok!

Aranyosi Ervin © 2022-05-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A csertetői sortűz áldozatainak emlékére


Aranyosi Ervin:
A csertetői sortűz áldozatainak emlékére

Gazdasági válság kínzott egy világot,
a bányászok sorsa sosem volt megáldott.
Kemény életüket veszély fenyegette,
tüdejüket szénpor, felfalta, megette.
Mégis tették dolguk, s családjuknak éltek,
dolgoztak keményen, sohasem henyéltek.
Ám a világválság ráült a világra,
s a világpiacon csökkent a szén ára.

Osztrák tulajdonos uralta a bányát,
s nem hagyta apadni pénzutáni vágyát,
így hát csökkentette a bányászok bérét,
sokkal kevesebbért szívta az ők vérét.
Harminc százalékkal csökkent a kereset,
a megélhetéshez szükséges keveset
is elapasztották rút, pökhendi módon.
Akinek nem tetszik, az csak morgolódjon!

Ugyanannyi munka, kisebb fizetésért,
más munka meg nem volt, tűrték hát az éhbért,
Sok, komoly baleset is járt a munkával,
s ki törődött akkor, az ottmaradt családdal.
A szomorú helyzet nem javult, csak romlott,
a napi betevő is okozott már gondot.
Így hát a mecseki szénbányáknak mélyén,
éhségsztrájkba kezdtek, más eszköz nem lévén.

Odalenn a mélyben bányászok éheztek,
bányász-történetek meséjébe kezdtek,
s együtt ábrándoztak élhetőbb világról,
amit a kapzsiság nem öl meg, nem gátol.
Bányatulajdonost ez nem érdekelte,
nem törődött velük, kérésük lenyelte,
s nem reagált reá, s nem akart tárgyalni,
a bányát messziről könnyű volt uralni.

A fekete emberek a felszínre jöttek,
mint a munka végén, csak összeverődtek,
feketén, szenesen így neki indultak,
a méltatlanságtól voltak oly feldúltak.
Bányakapítányság volt célja útjuknak,
hátha tulajdonost ott elérni tudnak.
Nem volt vezetőjük, nem volt hangadójuk,
csak rengeteg terhük, mérhetetlen gondjuk.

Kerestek valakit, aki képes lehet,
elmondani majd a jogos kéréseket,
legalább a régit hátha visszakapnák,
hiányzó pénzüket, bár újra láthatnák.
Menet közben aztán a család jött eléjük
gyermekeik, s velük bányászfeleségük,
hozzájuk csapódtak, szóval erőt adtak,
majd lemorzsolódva, lassan lemaradtak.

Így ért fel a csapat lassan Csertetőhöz.
a reájuk váró három bősz csendőrhöz,
kiknek a puskája már csőre volt töltve,
erőszak gúnyája szívükben felöltve.
Eldördültek akkor az első lövések,
melyek a tömegbe sikolyokat véstek,
menekült a vétlen, ki, amerre látott,
tárgyalások nélkül vesztettek világot.

A helyszínen három halott bányász maradt,
rájuk emlékezünk most az ünnep alatt.
Nevük Faitig Imre, na meg Keller János,
és Hegedűs Mihály, mindhárom családos.
Sok szeretett árvát hagytak maguk mögött,
haláluk miatt még az anyaföld is nyögött,
hiszen a hatalom mindig kegyetlen volt,
nem tisztelt életet! Nézd meg a jelenkort!

A termelés aztán folytatódott tovább,
Félelemben éltek, nem várhattak csodát.
Az elkeseredettség csak nőtt a szívekben,
elképzelni nehéz, hogy kell élni szebben.
Rendszerváltás kellett, s az állam megszerezte,
magyar bányáinkat birtokába vette.
Emlékezzünk rájuk, értelmetlen haltak,
mert emberhez méltón, csak élni akartak!

Aranyosi Ervin © 2022.02.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: De szeretnék…


Aranyosi Ervin: De szeretnék…

De szeretnék szabad lenni,
s veletek megünnepelni,
megáldani hazám földjét,
hogy sokáig tündököljék!

Kívánok jó egészséget,
rabvilágunk érjen véget,
s teremtsünk egy jobbat, szebbet,
hol becsülnek és szeretnek!

Nem vágyom én gazdagságra,
csak szerető nagy családra,
ahol együtt és egymásért,
tesszük dolgunk a hazánkért!

Hol nem ural senki minket,
s azt kapjuk, mi minket illet!
Merünk adni, s elfogadni,
s nem kell senkit megtagadni!

Magok vagyunk, szökjünk szárba,
békén éljünk e hazában,
s mindenki tegye a dolgát,
ne játsszuk többé a szolgát!

De szeretnék szabad lenni,
szívem szerint dolgom tenni,
a tudásban elmerülni,
s minden bántót elkerülni!

Aranyosi Ervin © 2022.02.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Együtt


Aranyosi Ervin: Együtt

Házat építettem és te kibélelted,
szerető csodáddal szép fészekké tetted!
Szántottam, vetettem, s amit learattam,
étellé formáltad, s tőle jól lakhattam!

A munkám gyümölcsét kezed alá tettem,
gondoskodásodtól, boldogabbá lettem.
Mutattam a példát az új nemzedéknek,
s te ott voltál nekem végső menedéknek.

Gondoztad a kertet, gyermeket neveltél,
egy apró világot boldoggá szerettél.
Én adtam az erőt, te a szelídséget,
közösen formáltunk élő jövőképet!

Együtt így alkottunk szerető családot,
mely kezünk nyomától lett élhető, s áldott!
Külön nem ment volna, tehetetlen lennék,
s nagyon hiányozna a sok közös emlék.

Aranyosi Ervin © 2022.02.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el, higgy benne!


Aranyosi Ervin: Képzeld el, higgy benne!

Képzelj el egy nagy családot,
amely szeretettel áldott,
kik egymásért mind kiállnak
és mindent együtt csinálnak.
Mindent együtt és egymásért,
szebb jövőért, egy csodásért!
Lehetne ilyen egy nemzet,
kik múltjukból építkeznek!
Szép hagyományt újra élnek,
kikben eggyé lesz a lélek!
Együtt mennek, egy irányba,
szeretettől kapnak szárnyra,
teszik nap, mint nap a dolguk!
MAGuk teremtik a sorsuk!

Pártatlanul kéne élnünk,
egymással szépen beszélnünk,
segítséget, jó szót adva
olvadnánk a pillanatba!
Képzeld el és hátha látod,
az országnyi nagy családot,
akik végre összefognak,
boldogulnak, nem nyafognak.
Magyar nyelven, szép hazában,
élnek ősök igazában.
A magyarok Istenével,
mellyel hatalom nem ér fel!
Kiknek szóból épül képe,
MÁGusoknak ősi népe!

Jó lenne, ha hinnél benne,
s népünk újra naggyá lenne!
Itt az idő, tegyünk érte,
s többé ne omoljunk térdre!
Emelt fővel büszkén álljunk,
s miben hiszünk, azzá váljunk!
Lassan össze kéne gyűlni,
magyar nemzetgyűlést ülni!
Felemelnünk a koronát,
s rendeznünk az ország jogát!
Visszahozni ősi törvényt,
ami minket a bűntől véd!
Ezt adnánk az utókornak,
legyen boldogabb a holnap!

Aranyosi Ervin © 2021.12.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mitől lehet anyuka szép?


Aranyosi Ervin: Mitől lehet anyuka szép?

Mitől lehet anyuka szép?
– Ha felveszi az ékszerét?
Mitől lehet anyuka szép?
– Ha kifesti fáradt szemét?
Mitől lehet anyuka szép?
– Ha párja elveszti eszét?
Mitől lehet anyuka szép?
– Ha szép mosolyát szórja szét?

Attól lehet anyuka szép,
ha meleg fészek az otthona!
Ha férje és a gyerekek
örömmel térnek meg oda!
Ha szíve egyformán szeret,
ha mindig tündért alakít,
ha nevelése sose bánt,
s így tesz boldoggá valakit.

Attól lehet anyuka szép,
hogy tőle boldog a család!
Hogy támogatja álmaid,
boldog mosolyt ragasztva rád!
Attól lehet anyuka szép,
hogy büszke rád, s nagyon szeret,
hogy mindig számíthatsz reá,
mert támogatja lelkedet!

Segíts, legyen anyuka szép,
adj okot rá, hogy szép legyen!
Könnyíts te is az életén,
ne üljön folyton gondhegyen!
Mosolyt varázsolj arcára,
melengesd gyakran meg szívét,
és éreztesd, hogy teneked
az anyukád, mennyire szép!

Aranyosi Ervin © 2021.11.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyának lenni


Aranyosi Ervin: Anyának lenni

Anyának lenni csodás érzés,
felelősség és feladat.
Egyszerre tán, több embert kíván,
eszerint oszd szét magadat!
Általad lesz az otthon, otthon,
szeretetteli, élhető.
Erre csak Te, anya vagy képes,
csak benned van elég erő!

A férfi az nem képes erre,
de csökkentheti terhedet,
ha együtt álmodtok családot,
s ha él benne a szeretet!
Ő nem képes anyává válni,
azt valójában nem szabad!
De otthon kiveheti részét,
abba bele sem szakad.

Anyának lenni nagy kihívás,
s ezért jár minden tisztelet.
Igazol majd, ha jól csinálod,
tükrözi majd a gyermeked.
Ha tiszta szívvel teszed dolgod,
hiszem, azt el sem ronthatod,
s tudom, te attól lehetsz boldog,
ha anyai fényed onthatod.

Szíved szépségét, ragyogását,
majd gyermeked viszi tovább,
s hogy később is folytasd csodádat,
add örömöt, pár unokát.
Anyának lenni csodás érzés,
s nagyivá válni szép lehet,
s ha mindezt lélekkel csinálod,
mesés kaland az életed…

Aranyosi Ervin © 2013-05-30 – 2021.07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Pötyi és a pettyek


Aranyosi Ervin: Pötyi és a pettyek

Pöttyeimet számolgatom,
látod, rajtam mennyi van!
Ilyen az egész családom,
pöttyösek mindannyian!

Ezért aztán elneveztek
pöttyeimről Pötyinek,
aki ilyen bundát hordhat,
büszke, sosem pityereg.

Ráadásul nem unalmas,
minden pettyem egyedi,
más alakú, más formájú,
és a bőröm befedi.

Nem kell ruhát sem felvennem,
ez mindig szép, s divatos,
ennyi pöttyel együtt élni,
vidám és csodálatos!

Aranyosi Ervin © 2021-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva