Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Hazugságoktól beteg a világunk,
s hitünk fegyverként fordítják ellenünk!
Beprogramozva rossz robottá válunk,
s nem vesszük észre, hogy elbánnak velünk!
Agyunkat mossák mérgező szavakkal,
s ígérnek bármit, mi úgy sem teljesül.
s hisszük, hogy szállunk álom madarakkal,
s közben az élet az, mi elrepül.

Minden problémát pont azok okoznak,
akik megoldást kínálnak reá,
s a háttérben torz törvényeket hoznak,
s a valóságunk majd ettől fejre áll!
Érdekcsoportok elhatalmasodnak,
bilincsbe verve, vakon hisz a nép,
elménken – szóból – bakancsok taposnak,
sulykolva ármányt, gazságot belénk!

A valóságban szemfényvesztés minden,
s a bűvészeket sosem láthatod.
Mert megnevezve soha egyik sincsen,
s a szóvivő, csak szöveget kapott.
Színházat látsz csak, mit neked kreálnak,
és a színészek esendő trógerek,
szereplőkké csak őáltaluk válnak,
s kevesen látják, lelkük mily beteg.

Zsarolhatók, hiszen bűnös a lelkük,
s ha hibáznak, hát visszahívhatók.
Zsebük tömött, s hatalmas az űr bennük,
pökhendiek, s torz képmutatók!
A valóságunk hazugságra épül,
s előbb-utóbb biztosan összedől,
az értők száma napról napra gyérül,
s nem futhatunk el a végzetünk elöl.

Nem kéne még álmunkból felébredni?
Előttünk mélység, tátongó szakadék!
Az igazságot meg kéne keresni,
hisz más nem fogja letenni elénk!
Hazugságoktól szenved a világunk,
kiutat már értelmes sem talál,
s nem érdekel majd senkit a halálunk,
amíg az ember megváltásra vár!

Aranyosi Ervin © 2026-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Tanárnak lenni úgy hiszem,
ma nehéz feladat,
mert nem elég az oktatás,
adnod kell magadat!
Tanítani csak úgy lehet
a sok kisgyereket,
ha figyelmed, szereteted,
rájuk csepegteted.

És ismerned kell hátterét,
honnan jött, mit hozott,
mitől lett olyan, amilyen,
milyen álmot kapott!
Milyen terhet rakott reá,
még otthon a család,
megismerni, s felismerni,
e munka vár reád!

Tudást átadni úgy lehet,
ha élő az anyag,
változatos és érdekes,
s ki adja sem hanyag.
Ha tudod azt, a gyermeket
elérni hogy lehet,
hogy mitől válik nyitottá,
az alvó képzelet!

Meg kell ismerd, hogy lelkében
milyen álom lakik!
Hogy hogyan képes látni ő
az élet dolgait!
S tudom, tanterv, portfólió,
s ezer gond vár reád,
s te inkább azt a gyermeket,
szívvel tanítanád!

Mert biztos szunnyad tehetség,
készség is benne sok,
de milyen földbe ülteted
el a tudás-magot.
Tantárgyad, fontos őneki?
Vagy tán felesleges?
A kreatív, az renitens,
s nem mindenért repes.

Ha bántod őt, a lelkében
elhalhat a csoda,
s a zseni is benne marad,
ha nem figyelsz oda!
Tanárnak lenni, úgy hiszem,
ma igen nagy teher,
s aki mégis szívvel teszi,
az hálát érdemel!

Aranyosi Ervin © 2024-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Baráti figyelem


Aranyosi Ervin: Baráti figyelem

Türelmesen meghallgatlak,
öntsd hát ki a szívedet.
Látom rajtad, rossz a kedved,
– a háttérben mi lehet?
Válaszúthoz érkeztél,
és nehéz döntés vár ma rád?
Segít neked gondolkodni
egy figyelmes, jó barát…

Aranyosi Ervin © 2013.02.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva