Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
11

By

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Költő vagyok.Nyugdíjba mentem.
Kit érdekel költészetem?
Igaz, csak a közösbe tettem,
és Isten adta a tudást nekem.
Tán másképp látom a világom,
s a versem ingyen is adom,
és dolgozom még itt a mában,
ezért nincs is szabadnapom.

Költészet napján ünnepelnék,
de nem hívott meg senki sem,
ha hívnának csak ingyen tennék,
pénzért nem számolnak velem.
Nem baj, mert másnap választhatnak,
olyat ki szebbet, jobbat ír,
kinek szavai jobban hatnak!
…és nem pirul el a papír!

Nem kell az igazság a népnek,
csak megvezetés, s kényelem,
úgy jó, ha parancsszóra lépnek,
mert a lelkük igénytelen…
Dobd csak szemétre azt, ki érted
tette a dolgát szüntelen,
az is igaz, hogy te nem kérted:
maradjon igaz, s bűntelen!

Nem akarnám letenni lantom,
de én is láncom csörgetem,
s nem jut már el hozzád a hangom,
bezárt kapudat döngetem!
Hát írass új verset magadnak,
van már rá program. Jól teszed!
Helyezd sírba, immár nyugodtan,
az érted szóló költészetet!

Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
8

By

Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Ellopták az alkotmányunk,
alaptörvény ma az „úr”!
Hazugságra épült várunk,
s minden köve meglazul.
Képviselő választás lesz,
de mind pártot képvisel,
a létünkhöz hozzá nem tesz,
csak kasszánkból pénzt visz el.

Fogva tartják koronánkat,
s uralják a nemzetet,
s csak olyan van, aki árthat,
ki bűnöző, s megvezet.
Megvakított már az ország,
megosztott nép a magyar,
más kezébe adja sorsát,
s úgy hiszi, hogy jót akar!

Nincs választás, ez a lényeg,
egyformán hazug ma mind,
hazánk sorsán rágó férgek
számlálják meg napjaink.
Alszik a nép, elfogadja,
s azt hiszi ennyit tehet,
s szomorú, hogy alig vannak,
látó, s értő emberek.

Média és politika,
egy követ fúj, s mind beteg!
Az ármánynak, mi a titka,
mért hiszik el emberek?
Sötét korban, alagútban,
már nem is látszik a fény,
csak a magyar nép van útban?
A jövőjére nincs remény?

Vagy van, csak körül kell nézni,
felemelni a fejünk,
ősök nyomdokába lépni,
s megtalálni a helyünk!
Vissza kéne venni végre
ellopott értékeink,
visszaszálljon mind a népre,
a Szentkorona Rend szerint!

Legyen a Kárpát-Medence,
hol új világ születik,
egységet, s jogot teremtve,
hol a rablást büntetik.
Hol élnek, s nem visszaélnek,
hol igazság, s béke van,
hol okkal történik minden,
s nem marad boldogtalan!

Hol egymásért tesszük dolgunk,
saját hazát építünk,
van jövőnk, s vannak utódok,
s az emberségben hiszünk!
Megkeressük a megoldást,
s lelkünkben majd rálelünk,
elkerülve a vérontást,
a lét fontosabb nekünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
11

By

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Mért hívjuk képviselőnek,
ki csak pártot képvisel,
négy éven át hátat fordít,
gondot reánk nem visel?
Nem érdekli hogyan élünk,
de ő tömi a zsebét,
törvényeket hitelesít,
világunkat tépve szét.

Nem kéri ki véleményed,
ő mondja meg mit szabad,
tönkreteszi a hazánkat,
úgy, hogy közben nincs szavad!
Országházban gombot nyomkod,
alszik és unatkozik,
jó előre megírt módon,
valótlant nyilatkozik.

Mind elárulta hazádat,
s nem szolgálja népedet,
jó magasról lesajnálja,
hogy éled az életed!
A háttérhatalom által,
ha kell visszahívható,
minden hájjal megkent,
ezért könnyen megzsarolható.

Te csak négy évente látod,
kunyerálja voksodat,
ígérget egy jobb világot,
miből nem láthatsz sokat.
Fizetése és nyugdíja
tízszer nagyobb, mint tiéd,
te meg ezután sem érted,
mért nehéz a földi lét?

Erkölcstelen, rossz bűnözők
vezetik az országod,
te pedig napi munkáddal
főleg őket szolgálod.
Azt hiszed, hogy bármelyik jobb?
Ezért választani mész?
Meg sem kérdem, mit vársz ettől,
mit diktál a józan ész?

Miből telik a kampányra,
miből van a sok plakát?
Nem látod a hazug hírek,
jól átverő oldalát?
Egyik sem jobb, vedd már észre,
csak kihasznál, s megvezet,
de te nagyon hinni akarsz,
s félreteszed az eszed!

A nyugatnak átjátszották
minden kincsünk, iparunk,
csak felvevő piac lettünk,
rossz irányba haladunk.
Éléskamra volt országunk,
kifosztotta a nyugat,
nem kéne már számon kérni,
a láncos kutya mért ugat?

Vajon attól képviselő,
mert hazug képet visel?
Keveset hoz a hazának,
ám annál többet visz el!
Sokszor a törvény felett áll,
rá az nem vonatkozik,
ezért aztán büntetlenül
lop, csal és hazudozik!

Külföldről megválaszthatja,
ki nem él idehaza,
ő akaszthatja nyakunkba,
mert a választás laza.
Amikor már lázad lelked,
mikor nem bírod tovább,
jön egy másik hazudozó,
s hiszed, ő tesz majd csodát!

Nem látod az ő pórázát,
neki is van, és ugat,
s ugyanaz pénzeli őt is,
mint a rút háborúkat!
Valójában háború ez,
ellenem és ellened,
választásokkal osztják meg,
az elvakult nemzetet.

Aranyosi Ervin © 2026-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Választópolgár vagyok,
de mégsem tudok hatni!
Nem tudok az igazságnak
méltón hangot adni!
Sok rossz között választhatok,
de azok mind pártok,
csak árulók választhatók,
a nemzetnek ártók.

Nincs választás,
hatalmasok döntenek felettünk,
megvakított, lebutított
szolganéppé lettünk!
Négy évente elhisszük
a sok-sok hazugságot,
és „látszólag” választunk
egy nekünk tetsző pártot.

Országunkat kirabolták,
s külföldnek eladták,
a mirajtunk élősködő,
hazug, rablóbandák.
Hazájukat elárulták,
mégis esélyt kapnak,
nem csoda, hogy felkopik
az álla a magyarnak.

Ők jól élnek, színészkednek,
színházat csinálnak,
kufárok, kik a templomba
kereskedni járnak.
Államvagyon, nemzeti kincs
elporlik kezükben,
zsebtolvajként ott a kezük
folyton a zsebünkben.

Bűnözők, kik a nép ellen
törvényeket hoznak,
nincs is köztük feddhetetlen,
mind elkárhozottak.
Mindegyik csak aranyborjú,
s ha imádod őket,
elherdálják birtokodat,
édes anyafölded!

Egy sem az, akinek látszik,
csupán rusnya bábok,
akik eltapsolják nyíltan
szép Magyarországot.
Csatlósok és zsoldosok,
kik tőled voksod várják,
aztán az önrendelkezést
előled elzárják.

A választás, érdek mentén,
már rég el van döntve,
s minden egyes szereplőnek
zsebe meg van tömve.
Analfabétának néznek,
iksszel írod neved,
mert a látszólagos döntést
hitelesítheted.

Országházban képviselők
élik jó világuk,
hogy a gombokat nyomkodják,
nagy szükség van rájuk.
Párton belül ki van adva,
melyiket kell nyomni,
felelősség terhe alatt
nem kell nyomorogni.

A magyar nép, mint egykoron,
hisz még a mesében,
szavazattal díjazza azt,
ki megszólítja szépen.
Habár már sokszor becsapták,
mégis képes hinni,
ezért könnyű, mint a barmot,
vágóhídra vinni.

A választópolgárságról
szívesen lemondok,
választással nem oldódnak
többé meg a gondok!
Amíg nem lesz újra nemzet,
egységes a népünk,
míg megosztva széjjelhúzunk,
nem egyszerre lépünk.

Míg idegen írja sorsunk,
míg szolgáljuk őket,
míg pártok közt választgatunk,
csak a gondunk nőhet!
Hazugsággal megvakított
magyar népünk alszik,
s felettünk a jövő-szélnek
gyászdala hallatszik.

Aranyosi Ervin © 2026-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
29

By

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Hazugságoktól beteg a világunk,
s hitünk fegyverként fordítják ellenünk!
Beprogramozva rossz robottá válunk,
s nem vesszük észre, hogy elbánnak velünk!
Agyunkat mossák mérgező szavakkal,
s ígérnek bármit, mi úgy sem teljesül.
s hisszük, hogy szállunk álom madarakkal,
s közben az élet az, mi elrepül.

Minden problémát pont azok okoznak,
akik megoldást kínálnak reá,
s a háttérben torz törvényeket hoznak,
s a valóságunk majd ettől fejre áll!
Érdekcsoportok elhatalmasodnak,
bilincsbe verve, vakon hisz a nép,
elménken – szóból – bakancsok taposnak,
sulykolva ármányt, gazságot belénk!

A valóságban szemfényvesztés minden,
s a bűvészeket sosem láthatod.
Mert megnevezve soha egyik sincsen,
s a szóvivő, csak szöveget kapott.
Színházat látsz csak, mit neked kreálnak,
és a színészek esendő trógerek,
szereplőkké csak őáltaluk válnak,
s kevesen látják, lelkük mily beteg.

Zsarolhatók, hiszen bűnös a lelkük,
s ha hibáznak, hát visszahívhatók.
Zsebük tömött, s hatalmas az űr bennük,
pökhendiek, s torz képmutatók!
A valóságunk hazugságra épül,
s előbb-utóbb biztosan összedől,
az értők száma napról napra gyérül,
s nem futhatunk el a végzetünk elöl.

Nem kéne még álmunkból felébredni?
Előttünk mélység, tátongó szakadék!
Az igazságot meg kéne keresni,
hisz más nem fogja letenni elénk!
Hazugságoktól szenved a világunk,
kiutat már értelmes sem talál,
s nem érdekel majd senkit a halálunk,
amíg az ember megváltásra vár!

Aranyosi Ervin © 2026-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
19

By

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Ősi föld, hol csend beszél,
mely a lelkünkben benne él!
Ahol a múltunk szól reánk,
sebzett szívekben éled a láng.
Már nem tör meg minket semmi rég,
magyarnak lenni gyönyörű szép!
Talpra kell állni, és menni kell,
múltunkból semmit sem feledni el!

Bár sok jó ősünk a porba hullt,
tőlük lett példás, s erős a múlt.
Sorsuk ma is él, és egy velünk,
hogy magyar nemzetként létezünk.
Hallgassuk fülünkbe, mit súg a szél,
őseink nyelvén, miről mesél,
messzi időkből atyák dala szól,
dobban a szívünk, nekik válaszol!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Ébred a nemzet, éled a fény,
szívünkben újra él a remény,
nem tört meg minket semmi vihar,
él még a nemzet, és élni akar!
Túl múlton, időn, és túl tűzön,
az égi jel fentről reánk köszön!
Közös a léptünk, akaratunk,
magyarok voltunk, s azok vagyunk!

Álljunk fel egyként, hisz tenni kell,
mában a jövőnket dönteni el!
Indulni, menni száz tűzön át,
égig emelni a magyar hazát!
Újjá születve élni e kort,
lerázni lábat, mely eltiport!
Hogy újra népünkön áldás legyen,
Istentől szálljon ránk szép kegyelem!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Aranyosi Ervin © 2025-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Nem tehetsz a világ ellen,
ha győzni fog a csordaszellem!
Hiába írsz új dalt nekik,
a fájót ismételgetik.

Nem lehetsz jó, hiába tudsz,
jósággal itt nem sokra jutsz!
Hiába szólsz, nem hallanak,
ők nem hisznek, csak vallanak!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Csald hát őket a fény felé,
tegyél egy célt a nép elé!
Legyél tükör, mely jót mutat,
s találd meg így a jó utat!

Tudasd velük, szeretni kell!
A tudást nem temetni el!
Mutatni, adni szüntelen,
az ember lelke bűntelen!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Aranyosi Ervin © 2025-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Elfüstölt most pár milliárd…
Cirkusz kell a népnek!
Akinek már megvan minden,
az láthatja szépnek.
Persze, van, ki gazdagodik
mások butaságán,
s akad, aki uralkodik
a magyarok világán!
Vastag füst ront egészséget,
hangos durranások
kínozzák az állatokat,
s ez törvényes átok.
A környezet is megsínyli,
ünnepel az ember,
s lehurrogják azt, ki mondja,
tűzijáték nem kell!
Pont úgy, mint a kábítószer,
látvány kell a népnek,
s követelik minden évben,
kik parancsra lépnek!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy másokra áradjon fényed,
másokra áradjon fényed,
így legyen boldog az élet!

Álmodjunk, álmodjunk együtt,
világunk jobbá kell tennünk,
adni a jót és a szépet,
ébresszük együtt a népet!

Refrén:
Szeretetben,
a szívünkben
csírázzon a mag!
Szívből hozok,
szívből adok,
s egyre több marad!
A szívünkben,
a szeretettől,
ébredjen a fény!
Itt csírázik holnapunk
a szívünk rejtekén!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg, mi boldogít téged!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg a létben a szépet!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts