Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Választópolgár vagyok,
de mégsem tudok hatni!
Nem tudok az igazságnak
méltón hangot adni!
Sok rossz között választhatok,
de azok mind pártok,
csak árulók választhatók,
a nemzetnek ártók.

Nincs választás,
hatalmasok döntenek felettünk,
megvakított, lebutított
szolganéppé lettünk!
Négy évente elhisszük
a sok-sok hazugságot,
és „látszólag” választunk
egy nekünk tetsző pártot.

Országunkat kirabolták,
s külföldnek eladták,
a mirajtunk élősködő,
hazug, rablóbandák.
Hazájukat elárulták,
mégis esélyt kapnak,
nem csoda, hogy felkopik
az álla a magyarnak.

Ők jól élnek, színészkednek,
színházat csinálnak,
kufárok, kik a templomba
kereskedni járnak.
Államvagyon, nemzeti kincs
elporlik kezükben,
zsebtolvajként ott a kezük
folyton a zsebünkben.

Bűnözők, kik a nép ellen
törvényeket hoznak,
nincs is köztük feddhetetlen,
mind elkárhozottak.
Mindegyik csak aranyborjú,
s ha imádod őket,
elherdálják birtokodat,
édes anyafölded!

Egy sem az, akinek látszik,
csupán rusnya bábok,
akik eltapsolják nyíltan
szép Magyarországot.
Csatlósok és zsoldosok,
kik tőled voksod várják,
aztán az önrendelkezést
előled elzárják.

A választás, érdek mentén,
már rég el van döntve,
s minden egyes szereplőnek
zsebe meg van tömve.
Analfabétának néznek,
iksszel írod neved,
mert a látszólagos döntést
hitelesítheted.

Országházban képviselők
élik jó világuk,
hogy a gombokat nyomkodják,
nagy szükség van rájuk.
Párton belül ki van adva,
melyiket kell nyomni,
felelősség terhe alatt
nem kell nyomorogni.

A magyar nép, mint egykoron,
hisz még a mesében,
szavazattal díjazza azt,
ki megszólítja szépen.
Habár már sokszor becsapták,
mégis képes hinni,
ezért könnyű, mint a barmot,
vágóhídra vinni.

A választópolgárságról
szívesen lemondok,
választással nem oldódnak
többé meg a gondok!
Amíg nem lesz újra nemzet,
egységes a népünk,
míg megosztva széjjelhúzunk,
nem egyszerre lépünk.

Míg idegen írja sorsunk,
míg szolgáljuk őket,
míg pártok közt választgatunk,
csak a gondunk nőhet!
Hazugsággal megvakított
magyar népünk alszik,
s felettünk a jövő-szélnek
gyászdala hallatszik.

Aranyosi Ervin © 2026-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
29

By

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Beteg világ

Hazugságoktól beteg a világunk,
s hitünk fegyverként fordítják ellenünk!
Beprogramozva rossz robottá válunk,
s nem vesszük észre, hogy elbánnak velünk!
Agyunkat mossák mérgező szavakkal,
s ígérnek bármit, mi úgy sem teljesül.
s hisszük, hogy szállunk álom madarakkal,
s közben az élet az, mi elrepül.

Minden problémát pont azok okoznak,
akik megoldást kínálnak reá,
s a háttérben torz törvényeket hoznak,
s a valóságunk majd ettől fejre áll!
Érdekcsoportok elhatalmasodnak,
bilincsbe verve, vakon hisz a nép,
elménken – szóból – bakancsok taposnak,
sulykolva ármányt, gazságot belénk!

A valóságban szemfényvesztés minden,
s a bűvészeket sosem láthatod.
Mert megnevezve soha egyik sincsen,
s a szóvivő, csak szöveget kapott.
Színházat látsz csak, mit neked kreálnak,
és a színészek esendő trógerek,
szereplőkké csak őáltaluk válnak,
s kevesen látják, lelkük mily beteg.

Zsarolhatók, hiszen bűnös a lelkük,
s ha hibáznak, hát visszahívhatók.
Zsebük tömött, s hatalmas az űr bennük,
pökhendiek, s torz képmutatók!
A valóságunk hazugságra épül,
s előbb-utóbb biztosan összedől,
az értők száma napról napra gyérül,
s nem futhatunk el a végzetünk elöl.

Nem kéne még álmunkból felébredni?
Előttünk mélység, tátongó szakadék!
Az igazságot meg kéne keresni,
hisz más nem fogja letenni elénk!
Hazugságoktól szenved a világunk,
kiutat már értelmes sem talál,
s nem érdekel majd senkit a halálunk,
amíg az ember megváltásra vár!

Aranyosi Ervin © 2026-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
19

By

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Ősi föld, hol csend beszél,
mely a lelkünkben benne él!
Ahol a múltunk szól reánk,
sebzett szívekben éled a láng.
Már nem tör meg minket semmi rég,
magyarnak lenni gyönyörű szép!
Talpra kell állni, és menni kell,
múltunkból semmit sem feledni el!

Bár sok jó ősünk a porba hullt,
tőlük lett példás, s erős a múlt.
Sorsuk ma is él, és egy velünk,
hogy magyar nemzetként létezünk.
Hallgassuk fülünkbe, mit súg a szél,
őseink nyelvén, miről mesél,
messzi időkből atyák dala szól,
dobban a szívünk, nekik válaszol!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Ébred a nemzet, éled a fény,
szívünkben újra él a remény,
nem tört meg minket semmi vihar,
él még a nemzet, és élni akar!
Túl múlton, időn, és túl tűzön,
az égi jel fentről reánk köszön!
Közös a léptünk, akaratunk,
magyarok voltunk, s azok vagyunk!

Álljunk fel egyként, hisz tenni kell,
mában a jövőnket dönteni el!
Indulni, menni száz tűzön át,
égig emelni a magyar hazát!
Újjá születve élni e kort,
lerázni lábat, mely eltiport!
Hogy újra népünkön áldás legyen,
Istentől szálljon ránk szép kegyelem!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Aranyosi Ervin © 2025-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
22

By

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Nem tehetsz a világ ellen,
ha győzni fog a csordaszellem!
Hiába írsz új dalt nekik,
a fájót ismételgetik.

Nem lehetsz jó, hiába tudsz,
jósággal itt nem sokra jutsz!
Hiába szólsz, nem hallanak,
ők nem hisznek, csak vallanak!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Csald hát őket a fény felé,
tegyél egy célt a nép elé!
Legyél tükör, mely jót mutat,
s találd meg így a jó utat!

Tudasd velük, szeretni kell!
A tudást nem temetni el!
Mutatni, adni szüntelen,
az ember lelke bűntelen!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Aranyosi Ervin © 2025-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Elfüstölt most pár milliárd…
Cirkusz kell a népnek!
Akinek már megvan minden,
az láthatja szépnek.
Persze, van, ki gazdagodik
mások butaságán,
s akad, aki uralkodik
a magyarok világán!
Vastag füst ront egészséget,
hangos durranások
kínozzák az állatokat,
s ez törvényes átok.
A környezet is megsínyli,
ünnepel az ember,
s lehurrogják azt, ki mondja,
tűzijáték nem kell!
Pont úgy, mint a kábítószer,
látvány kell a népnek,
s követelik minden évben,
kik parancsra lépnek!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy másokra áradjon fényed,
másokra áradjon fényed,
így legyen boldog az élet!

Álmodjunk, álmodjunk együtt,
világunk jobbá kell tennünk,
adni a jót és a szépet,
ébresszük együtt a népet!

Refrén:
Szeretetben,
a szívünkben
csírázzon a mag!
Szívből hozok,
szívből adok,
s egyre több marad!
A szívünkben,
a szeretettől,
ébredjen a fény!
Itt csírázik holnapunk
a szívünk rejtekén!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg, mi boldogít téged!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg a létben a szépet!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

ápr
7

By

Aranyosi Ervin: Memento

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Memento

A politika ocsmány méreg,
mely elbutít, nyomorba dönt,
mint alkohol, amit a részeg,
mámorában gyomorba önt.
Te úgy hiszed, hogy téged szolgál,
de idegen célt képvisel,
rossz törvényt hoz, amivel jól jár,
súlyos terhet a nép visel.

Már régen nincs beleszólásod,
hisz elárulta a hazád,
s ha hiszel neki, sírod ásod,
neki meg nem lesz gondja rád!
A választás csak szemfényvesztés,
árulók közt, melyik a jobb?
A döntésekből kirekeszt, és
az engedélyt, azt te adod!

Hisz bármelyiknek jár a szája,
máris tudod, hogy hazudik,
s e népnek lassan nincs hazája,
mert arra a bank alkuszik.
Rémálomban alszik a nemzet,
felébreszteni sem lehet.
A megosztásra emlékeztet,
hisz nem vagyok már egy veled…

Lám, már jövőnknek nincs alapja,
elárvult nép ma a Magyar.
Már jön a végítélet napja,
mit szemfödőnk majd eltakar?
Mert rabok voltunk mostanáig,
s szabadok tán sosem leszünk,
kidőlnek sorban kopjafáink,
s csendben süllyed el nemzetünk.

Aranyosi Ervin © 2025-04-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
9

By

Aranyosi Ervin: Mese a jövőről

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mese a jövőről

Egyszer volt,hol nem volt,
volt egyszer… az ember!
S voltak, kik kimondták,
ennyi nép itt nem kell!
Különben is mind-mind
egyre többre vágyna,
mindent tönkretéve,
folyton csak zabálna!

Nem elég az étel,
anyagi világát,
erősen fogyasztva,
teljesíti vágyát.
Felemészti földjét,
eladja a lelkét,
pénzre váltja múltját,
jelenét, jövőjét.

Kényelem, élvezet,
lelkének póráza,
rohan, mint vakegér,
és a rongyot rázza.
A gyengét, az éhest,
lazán eltapossa,
bűnét másra fogja,
s a kezeit mossa.

Egy maréknyi senki
irányítja mindet,
életről halálról döntve,
versenyt hirdet.
Akár, mint a múltban,
cirkuszt ad a népnek,
hogy ne vegyék észre,
hogy börtönben élnek.

Meghasonlottakat
vezetővé téve,
választást színlelve,
jut szavuk érvényre.
Látszat politika,
butítottat vakít,
törvények veszik el,
az ember jogait.

Majd a jogok után,
a tulajdont lopják,
míg a zsoldosok a
víg táncukat ropják.
Ők majd csak a végén
kerülhetnek sorra,
ha beteljesedett,
a világunk sorsa.

Okos lesz a világ
mindegyik eszköze,
és az embereknek
nem lesz hozzá köze.
Csak mikor fejükbe,
chipként beépítik,
mondván, az embernek
egészségét védik.

Mozdulni sem kell majd,
minden ott lesz helyben,
s ott dől el majd minden,
az emberi fejben.
Az agy képernyőjén
lesz vetített világ.
Technokrata élet
fog ott majd várni rád.

Megszűnik a lélek,
érzés és szeretet,
és amit akarnak
azt csinálnak veled.
Élő zombi leszel,
számítógép aggyal,
aki mit sem gondol,
semmit sem tapasztal!

Engem nem érdekel
e rút mese vége,
van még néhány évünk,
így nézzünk elébe!
Az emberiség még
nagyon mélyen alszik,
s uralja elméjét,
elbutító vak hit!

Várjuk a megoldást,
s nincs, aki segítsen!
Tehetetleneken
nem segít az Isten!
A pokolnak tüze
perzseli már arcunk,
megfőznek, mint békát,
miközben mi alszunk.

Aranyosi Ervin © 2024-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
7

By

Aranyosi Ervin: A vén csavargó dala

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A vén csavargó dala

Hej, nem értem, nem értem,
annyi mindent megéltem!
Több is volt, mint reméltem,
érted tettem, meg értem!
Hej, hogy is volt, nem tudom,
jártam jó és rossz úton,
jártam könnyedén, lazán,
bejártam én szép hazám!

Megbecsültem népemet,
sejtettem, hogy mért szeret,
hittem benne szép lehet,
ha élvezem az életet!
Jártam utam csendesen,
volt szeretőm, kedvesem,
megtiszteltem kedvesen,
s vártam, boldoggá tegyen!

Kósza vándor lettem én,
földönfutó vénlegény,
álmot láttam, s elhittem,
más szívekhez elvittem!
Hogy szabad lesz országom,
lesz majd házam, jószágom,
lesz majd földem, bevetem,
Isten útját követem!

Hej, nem értem, nem értem,
nem tudhatom egészen,
mért nem volt benne részem,
csak a rosszra emlékszem!
Éltetem még e hazát,
magyar népem igazát,
nincsen kincsem énnekem,
tengetem az életem!

Annyi föld csak az enyém,
pont, amennyit érek én,
ami elfed, betakar,
ennyit ér csak a magyar!
Visszaadom lelkemet,
nem bánt lelkiismeret,
rosszat sosem tettem én,
csalogat az égi fény!

Hej, csillagok, csillagok,
fertály órát itt vagyok,
s elindulok felétek,
nem kell bú már, sem étek!
Nem iszok már, nem eszek,
holnap angyallá leszek,
szívem megáll, nem dobban,
elbúcsúzom titokban.

Aranyosi Ervin © 2024-01-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Akinek inge, az vegye magára!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Akinek inge, az vegye magára!

A nyugalom is nyomhatja a vállad,
a gazdagságtól felkophat az állad,
teher lehet akár a gondtalanság,
ha mások szíve, érzése nem hat rád!
Szeretetlen oly nehéz a lélek,
s vannak, akik fényűzően élnek,
de szívük üres, lelkük érzéketlen,
színészek egy fényűző szerepben.

Kirakatban élik le világuk,
csak díszlet az, amit szemükben látunk,
mint drágakövek hideg csillogása,
hogy a külvilága szebbnek, jobbnak lássa!
De önmagát megélni nincs esélye,
és bénítja a veszteség veszélye,
ezért akar mindennap megfelelni,
mások szemében visszajelzést lelni!

Ma oly sok ember csak sikerre éhes,
de boldogulni csak így lehetséges?
Legyőzni mást és lelkeket uralni,
inni a bort és csapvízről szavalni?
Eladni a bóvlit, értékessé téve,
tőrt szúrni az emberek szívébe.
Ellopni másét, rá jogot formálva,
lelket nyomorítva, a sátánt szolgálva!

Ma az élősködés a jó életforma,
mindenkit lenyomni, a földbe tiporva,
majd büszkének lenni a harácsolt pénzre,
gúnyosan taposni a valóban szépre!
Szeretetlen világ, küzdelemmel, harccal,
lufi nagy fejekkel, nagyra felfújt arccal.
Egymást kigúnyolva, másokat lenézve,
kitalált dolgokkal, a gondot tetézve.

Nyerészkedés, hatalmasok által,
visszaélés sok-sok jogszabállyal.
Épülnek a nagy irodaházak,
csontvázai egy halott világnak.
Már csak cirkusz kell ennek a népnek,
ott tombolnak fiatalok, s vének!
Fesztiválok agy-programozása,
hogy a lélek a valóst ne lássa!

Kenyér, s cirkusz, megint ez a játék,
mért nem élsz úgy, ahogy ősapádék,
mért vagy szolga itthon pár száz éve,
mikor lesz a sorsod rendbe téve?
Ha az inged, végre vedd magadra,
ne szálljon a pénz-köd az agyadra!
Rémálmodból fel kéne, hogy ébredj,
mielőtt elolvad minden jéghegy!

Aranyosi Ervin © 2023-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts