Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Költő vagyok.Nyugdíjba mentem.
Kit érdekel költészetem?
Igaz, csak a közösbe tettem,
és Isten adta a tudást nekem.
Tán másképp látom a világom,
s a versem ingyen is adom,
és dolgozom még itt a mában,
ezért nincs is szabadnapom.

Költészet napján ünnepelnék,
de nem hívott meg senki sem,
ha hívnának csak ingyen tennék,
pénzért nem számolnak velem.
Nem baj, mert másnap választhatnak,
olyat ki szebbet, jobbat ír,
kinek szavai jobban hatnak!
…és nem pirul el a papír!

Nem kell az igazság a népnek,
csak megvezetés, s kényelem,
úgy jó, ha parancsszóra lépnek,
mert a lelkük igénytelen…
Dobd csak szemétre azt, ki érted
tette a dolgát szüntelen,
az is igaz, hogy te nem kérted:
maradjon igaz, s bűntelen!

Nem akarnám letenni lantom,
de én is láncom csörgetem,
s nem jut már el hozzád a hangom,
bezárt kapudat döngetem!
Hát írass új verset magadnak,
van már rá program. Jól teszed!
Helyezd sírba, immár nyugodtan,
az érted szóló költészetet!

Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Aranyosi Ervin: Mutass példát!

Nem tehetsz a világ ellen,
ha győzni fog a csordaszellem!
Hiába írsz új dalt nekik,
a fájót ismételgetik.

Nem lehetsz jó, hiába tudsz,
jósággal itt nem sokra jutsz!
Hiába szólsz, nem hallanak,
ők nem hisznek, csak vallanak!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Csald hát őket a fény felé,
tegyél egy célt a nép elé!
Legyél tükör, mely jót mutat,
s találd meg így a jó utat!

Tudasd velük, szeretni kell!
A tudást nem temetni el!
Mutatni, adni szüntelen,
az ember lelke bűntelen!

Refrén:
Hát mutass példát őnekik,
hátha a fényt majd meglelik,
s azzá válnak, kinek születtek,
átélői a szeretetnek.

Aranyosi Ervin © 2025-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!


Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Ha az élet meggyötör,
s a puszta lét nehéz,
egyre mélyebb helyre húz
le a józan ész.
Túlélésre hajt a kor,
s félelmet tanít,
alig bírod mozgatni
elfásult izmaid.

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Emeld hát fel két szemed,
és nézz az égre fel,
szeretettel éld a mát,
lelked többet érdemel!
Vedd észre a fontosat,
ami jobbá tesz,
hagyd szeretni önmagad,
mert többet érdemelsz!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Hagyd szeretni szívedet,
s a léted is javul,
kezd átlátni életed,
s a lelked is tanul.
Csoda szép a földi lét,
vedd észre a csodát,
vezéreljen tiszta szív
élj boldogan tovább!

Refrén2:
Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

A gonosz nem létezik,
a lélek bűntelen,
csak tanuld az életet
s lépj a fénybe énvelem!
Szeretet a lényegünk,
mégis tanulni kell,
szebb világban élhetünk,
hova lelkünk útra lel.

Refrén2:

Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Aranyosi Ervin © 2021-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Feltámadva, újra élve


Aranyosi Ervin: Feltámadva, újra élve

Mi lenne, ha mi is követnénk a példát,
s nem élnénk halálunk hétköznapjait?
Ha végre az élet perceit élnénk át,
amiben a jóság, s a szeretet lakik?
Iskoláink minket nem arra neveltek,
mi nem azt tanultuk: – Mi jó, mi helyes?
fejünkbe sok példát, adatot bevéstek,
amikről már tudjuk, hogy felesleges!

De nem tanítottak, hogyan kéne élnünk,
sőt meg is tiltották a gondolkodást.
Csupán meg mutatták miként szabad félnünk,
hogy ne láthassunk meg semmiképpen mást.
Fel kéne támadnunk megnyitva a szívünk,
élni a világunk, haldoklás helyett!
Keresztünk ledobva, boldog útra lépünk,
hol fényszórónk fénye a szív-szeretet!

Mert meg lettünk váltva, bűntelen a lelkünk,
mégis botorkálunk nem látva a fényt.
Hálás szívvel újabb útra kéne lelnünk,
felélesztve a rég elveszett reményt.
Támadj fel kegyes nép, éld meg szép világod,
élvezd ki a létnek csodás perceit!
Merj álmodni szépet, és kövesd az álmod,
s találj megnyugvásra szép hited szerint!

Aranyosi Ervin © 2019-04-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva