Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Felnyitnám a szemedet,
ha szeretnél már látni,
súgnék, hogyha akarnál
a sarkadra állni!
Tanítanám a tudást,
mit elvettek tőled,
tisztánlátó földi lény,
válhatna belőled!

Mondanám, ha értenéd,
megnyitnám a szíved,
szeretetet küldenék,
mely beléd magot ültet.
A magban ott a tudás,
a jövődnek terve,
locsolnám, mert kell, hogy láss,
létet ünnepelve!

Ébredj, nyisd ki szemedet,
úgy nézz a világra,
hangolódj az életre,
ne a hazugságra!
Tárd ki végre ablakod,
nyiss a tiszta fényre,
lásd tisztán a világod,
Napvilágra lépve!

Hagyd hátra az árnyékot,
engedd el a múltat,
vizsgáld csak meg hitedet,
a rosszul tanultat!
Keresd csak az igazat,
mert szabaddá az tesz,
az igazság gazdagít,
s benned új tavasz lesz!

Zárd le, mi nem működött,
adj esélyt a mának,
ne higgy többé hatalom
kétes „igazának”!
Le kell végre bontanunk
a hazugság várat,
hisz addig a javulás,
mint alvó mag, várat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Élvezzétek tiszta szívvel
az új dolgok tanulását,
ismerjétek meg az ember
eddig megszerzett tudását!
Mutassatok érdeklődést,
tekintsétek szép kalandnak,
szép szellemi tápláléknak,
amit a tanárok adnak!

Éhes szivacs az elmétek,
ha figyeltek meglátjátok,
kitágulhat ez a világ,
oly sok szépség vár még rátok!
Mennyi mindent képes az ész
– mikor nyitott – megjegyezni,
felnőttként majd milyen jó lesz,
ezt a tudást elővenni!

Jobb megértve, befogadva,
saját kincsetekké téve,
s amikor kell, az életben,
elmétekből elővéve.
Ne legyen hát nyűg tanulni,
hisz a tudás oly nagy kincsünk,
segít hogy a függöny mögé
kíváncsian betekintsünk!

Álljatok hát nagy örömmel,
s nyitottsággal minden napnak,
hiszen, akik nem küszködnek,
mindig sokkal többet kapnak!
Vidáman könnyebb az élet,
tanuld csak meg a „miért”-et,
hiszen sokkal többé válhatsz,
ha a világot megérted!

Örüljetek a társaknak,
kik nap mint nap körülvesznek,
ők is sokszor tanítanak,
s elfogadóbbá is tesznek!
Próbáljátok megérteni,
lelküket, mi motiválja,
nem kell velük versenyezni,
az iskola nem versenypálya!

Lássátok bennük a szépet,
mindegyikben ott az érték,
de nem mindenki mutatja,
és gyerekenként más a mérték!
Ki ebben jó, ki meg abban,
s van, ki álarcát mutatja,
nem nyílik meg ellenfélnek,
ki gyengeségét kutatja.

Ám a jó lélek segíthet,
elfogadás kell, s megértés,
maradjon ki irigykedés,
rossz akarat, s minden sértés!
Ismerd meg a társaidat,
próbáld szívvel elfogadni,
ami belőle hiányzik,
próbálj neki abból adni!

Mindenkinek van hibája,
s azon javíthat az ember,
de csak odafigyeléssel,
kedveskedő szeretettel.
Minden új nap tartogathat
valami jót számotokra,
jutnak hát belőle bőven,
mindig a hétköznapokra.

Aranyosi Ervin © 2024-08-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: 3. szem (homlok) csakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – 3. szem (homlok) csakra

Aranyosi Ervin: 3. szem (homlok) csakra

Elemhez nem kapcsolódom, szellemi síkon vagyok,
a színe az indigókék, száma kettő, s fenn ragyog.
Ott az ösztönös megérzés, mélyre látás, megsejtés,
összekapcsol két világot, ha kell a felismerés!
Hozzáférés Akashához, s ott van már minden tudás,
spirituális életben, főbb szintekre eljutás.
Tudatosság, életünkért felelősségvállalás,
önvalónk megismerése, éber létben álmodás.
Céljaink felismerése, lelkünknek támogatás,
belelátás más lelkébe, telepatikus tudás.
Ez a léleknek csakrája, a tudásnak a szeme,
felébresztem önvalómat, ki vagyok? Emlékszem-e?

Aranyosi Ervin © 2024-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az Isten-ember kora


Aranyosi Ervin: Az Isten-ember kora

Eddig tiltakoztunk, harcoltunk ellene,
s abban reménykedtünk, hogy nem haluk bele!
Tudtuk, hogy a sötét rend áll hátterében,
s árnyékában voltunk, nem a tiszta fényben.
Ki kell lépnünk onnan, feladva a harcot,
hisz ki háborúzik, az vallhat kudarcot,
de mi teremtőnknek gyermekei vagyunk,
szeretet és béke a mi feladatunk!

Hagyjuk a hatalmast, csak tegye a dolgát,
a saját világod tedd jobbá, hangold át!
Hiszen a teremtőd saját képre formált,
de nem az anyagban végezte a dolgát!
Nem az ember teste, lett így hasonmása,
lelke vált csodává, azt kéne, hogy lássa!
Eszköz a gondolat, teremteni képes,
általa lesz méltó ember Istenéhez!

A test csak a templom, bennünk él az Isten,
így, aki legyőzhet, olyan erő nincsen!
A hit erejével el kéne fogadnunk,
mind istenek vagyunk, s erről hitet adnunk.
MIND EGY! Ezt kellene megértenünk végre,
s talán nem hiába hullott Jézus vére!
Ha az ősi bölcsek tudása feltámad,
megtalálod Istent, s megleled hazádat!

Hiszen Isten vagy te, ha nem is tudsz róla,
amikor teremtesz, ő belőled szóla,
s gondolatod rezgés, úgy hat a világra,
mint a szélfuvallat a gyenge virágra!
Mert, ha rossz a szándék, abba belepusztul,
ám teremtő lehet termékeny magostól.
Gondolat erejét meg kell tapasztalnunk,
teremtő csodánkba nem kell belehalnunk.

Ha elég ember lesz, ki erre ráébred,
új világ épülhet, éltető természet,
ahol a törvények életet szolgálnak,
békét teremtenek, a javunkra válnak!
Hol a lélek végre, a helyére kerül,
s a jót cselekedni nap mint nap sikerül.
Békesség és öröm, költözik majd belénk,
az Isten-embernek kora tárul elénk!

Aranyosi Ervin © 2023-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabad csak az…


Aranyosi Ervin: Szabad csak az…

Szabad csak az, ki azt teszi,
amire szíve vágyik!
Akit más, külső hatalom,
nem nyom el, nem irányít!

Kit nem tántorít senki el,
szívvel teszi a dolgát,
kit hírnév, önzés nem vakít,
s jövőt remélve, jól lát!

Szabad csak az, ki szembe száll,
a szembe fújó széllel,
ki szívén át lát másokat,
és tesz is két kezével!

Szabad csak az, kinek hitét,
nem tántorítja semmi,
kinek tudását, kincseit,
nem is lehet megvenni!

Szabad csak az ki szállni mer,
földhöz nem köti béklyó,
ki adni tud a semmiből
és szeretetre méltó.

Ki nem hódol be senkinek,
a lelkét el nem adja,
de más szívekben él tovább,
szívének kis darabja!

Szabad csak az, kit nem lehet
szabály-börtönbe zárni,
kit boldogít a képzelet,
s képes az égben szállni!

Szabad, ki tudja, hogy szabad,
s a mindenségnek része,
kit éltetnek az álmai,
a holnap ébredése!

Szabad csak az, ki élni mer,
s nem áll be holmi sorba,
ki nem élhet rabszolgaként,
más által megtiporva!

Szabad, ki védi igazát,
s nem hisz el hazugságot,
ki álmaiban most is lát
egy élő, szebb világot!

Aranyosi Ervin © 2023-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!


Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!

(A Metallica Nothing Else Matters c. dalának magyarítása)

Sose számít, hogy meddig tart.
Ha egy érzés szívünkbe mart,
bennünk él, ami felkavart,
és nem számít semmi!

Soha nem nyíltam így meg még,
ez az élet csak így lett szép.
Minden szó legyen szép emlék,
és nem számít semmi!

Kereslek még az álmon túl,
minden napunkban volt még új!
Nyisd meg elméd és fénybe hullj,
és nem számít semmi!

Nem fontos az, hogy más mit tett,
az se baj, ha nem értetted,
csak élted.

Már nem számít, hogy meddig tart.
Mindig vár ránk egy másik part.
Örökre itt a létben tart,
s már nem számít semmi!

Sose számít, hogy mit tett más,
a tiéd volt a választás,
lehet más!

Soha nem nyíltam így meg még,
mikor élem az élet szép!
Lehet egyszer majd szép emlék,
és nem számít semmi!

Bízz bennem, látod rád leltem,
lásd meg végre a jót bennem,
engedd érted a jót tennem,
és nem számít semmi!

Ne fájjon sose, mást mit mond,
légy magad, s akkor nem lesz gond!

Sose számít, hogy mit tesz más,
sosem egy féle a tudás,
lehet más, más, más!
Ma se számít, hogy meddig tart,
ha az érzés úgy felkavart,
éld meg bátran a nagy vihart!
Már nem számít semmi!

Aranyosi Ervin © 2023-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bel-térfigyelők


Aranyosi Ervin: Bel-térfigyelők

Nem történhet semmi itt bent,
mit észre ne vennénk!
Megfigyelünk minden mozgást,
mintha itt sem lennénk!
Nem történhet semmi olyan,
hogy ne tudnánk róla,
ettől lehet biztonságban
e ház sok lakója!
Persze olykor el-eltűnik
néhány fontos holmi,
de arról is mindent tudunk,
szeretünk pakolni.
Tudásunkkal nem sokra mész,
mert mi titkot tartunk,
s nem értheted, mért figyeltünk,
s vajon mit akartunk!

Aranyosi Ervin © 2022-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő


Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Tanítani jött, nem megváltani téged,
megmutatni azt, hogy miről szól az élet.
Ébresztgette lelked, szemed nyitogatta,
szívedbe a hitet – a létben – visszaadta!
Hisz, te nem vagy bűnös, nem kell megváltani,
ezt csak elhitetni próbálja valaki,
kit érdek vezérel, s nem a te érdeked,
kinek csak pénzforrás lett a te életed!

Ha meg nem vagy bűnös, nem kell a megváltás,
csak megértés kéne, meg a tisztánlátás!
Bűntelen lelkeket nem kell megmenteni,
illúziók fátylát kell fellebbenteni!
Mutatni az erényt, az igaz jóságot,
megláttatni veled igaz valóságot!
Megértetni véled az élet lényegét,
láttatni a Napot, Isten fénylő egét!

Hogy a lélek örök, tiszta, halhatatlan,
igazát keresi minden pillanatban!
Senki sem támad fel, hisz a lélek örök,
nem létezik halál, csak az élet pörög…
Kozmikus vándora vagy a nagyvilágnak,
kire megélések, feladatok várnak,
s hazugság a mondás, hogy bűnben születtél,
mivel Isten egyik szép gyermeke lettél!

Várod megváltódat, hogy újra szülessen,
majd, ha a szemedről a fátyol lelebben,
meglátod hogy benned, ott él a lelkedben,
nap, mint nap tanítja, hogy élhetnél szebben!
Hogyan is tehetnéd jobbá a világot?
Hogyan nyerhetnéd el az örök szabadságot?
Hogy találhatnád meg a Mennyország kulcsát?
A megszerzett tudást, másoknak is nyújtsd át!

Egy nagy feladat van, talán majd meglátod:
Jobbá kell szeretnünk a mai világot!
Az ember értelmét jó felé terelni,
igaz valóságban örömünket lelni.
Az illúzióktól mentesülnünk kéne,
a lét szabadságát kaphatnánk cserébe!
A szeretet minket a Mennybe emelne,
és az egész élet új értelmet nyerne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek


Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Szabadság sejtek – apró kis csoportok –
olyanok, mint az elvetett magok,
hol újjáépülhet a szép világunk,
hol újra érzem, hogy szabad vagyok!

Hol tőlem, s tőlünk függ a jövő léte,
hol mi teremtünk békés holnapot,
és nem várunk rá, elmegyünk elébe,
mert teremtők vagyunk, s MAGyarok!

Alulról építünk egy új világot,
egy támogatót, egységbe hívót,
és begyógyítjuk, min a féreg rágott,
és nem rágódunk azon, ami volt!

De összefogva sejteket szövetté,
hogy épülhessen élő szerv veled,
hogy sok kis csoport váljon egy nemzetté,
mely úgy épül fel, mint a szervezet.

Tán azt hitted, mindent az agy vezérel,
de tévedés, hisz programozva van,
s ha külső erő az észhez nem ér el,
a lélek nyelvén szólhat boldogan.

Ne adj erőt a ma hatalmasoknak,
hogy ne uralhassák a lelkedet!
Fordíts hátat a rabszolga tanoknak,
s legyen a lét gazdagabb veled!

Legyél egy csepp a jövő-óceánban,
egy pohár víz, mely szomjúságot olt,
s a sok pohár víz képes folyni bátran,
békés mederben, alkotva folyót.

Egy új világot építsünk, de szebbet,
hol egyenlők és boldogok vagyunk,
borítsuk fel a reánk váró trendet,
és minket szolgáljon a bölcs agyunk!

Legyen kiskert, családi gazdaságok,
kis közösségek, összetartozók,
akikre nem tud lesújtani az átok,
mert teremtésre használják a szót!

Ősi tudással felvértezve végre,
együtt, egymásért lépünk és teszünk,
és közösségben felírjuk az égre,
jövőnk bölcsője lesz a nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.03.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva