Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kiköltöznék…

Aranyosi Ervin: Kiköltöznék…

Kiköltöznék a világból,
ki az élő természetbe.
mert itt szenved csak a lélek,
s mint motolla jár az elme.
Kiutat keres a mából,
s a holnapban nem találja,
múltban meg nem képes élni,
az az életnek halála.

Technikára, tudományra,
hazugságra épül minden,
s az az élet zsákutcája,
ahonnan már kiút sincsen.
Politika, kamat, hitel,
műanyag és egyéb mérgek,
alakítják a világot,
amiből már rég nem kérek.

Pénzre épült ez a világ,
s lassan kihúzzák alólunk,
digitális rabszolgaként
élünk, s mégsem morgolódunk.
Hazugsággal tömik fejünk,
mely ellen a lelkem lázad,
legyilkolják nemzetünket,
elveszejtik szép hazánkat.

Alvók között ébren lenni,
s mögé látni a dolgoknak
fáj, mert lassan nincs mit tenni,
az a kérdés, lesz-e holnap?
Úgy elmennék remetének,
tán az erdő befogadna,
a még élő szép természet,
lelkemnek is reményt adna.

Erdő mellett, falu szélén
még élhetném a világom,
tán még engedné az élet,
hogy legyen kis szabadságom.
Megnyugodhatna a lelkem,
napközben elbogarásznék,
erdő mélyén élő csendben,
önmagamra rátalálnék!

Aranyosi Ervin © 2026-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Az igazság fáj csak! Az ám!
Mert hagyod elveszni Hazám!
Mert te a hazugnak hiszel,
ki népet pokolra visz el!
Választod azt, ki meglopott,
s épít magának templomot,
a bűnözőt, törvénytelent,
ki gúnnyal írja a jelent!

Vagy változásra fáj fogad?
Ezért ad hát alád lovat!
Egyazon kutya fattya Ő,
s ha győzni fog, fejedre nő!
Nincsen esély, népakarat,
nem kell neki, csak szavazat!
Aztán nem téged képvisel,
utána más gúnyát visel!

Ez mind köpönyegforgató,
tudja, hogy neki mi a jó!
Egyik sem törődik veled,
nem szolgál népet, nemzetet!
Ezek mind hazaárulók,
urukkal pokolra valók!
Nem is szolgálják e hazát,
leköpik a nép igazát!

Ősök vére szárad lelkükön,
s te nem csíped őket fülön,
csak megválasztod egyiket,
aki felé húz a szíved!
De egy sem szolgálja hazád,
nem védi néped igazát,
sőt, inkább szembe megy vele,
s mi ebbe rokkanunk bele!

Ébredned kéne már Magyar!
Ha lelked szebb jövőt akar,
vedd a kezedbe sorsodat,
Isten jobb létet tartogat!
Emeld fel a Szent Koronát,
mely óvott annyi koron át,
őseid rendjét vedd elő,
s érezd, hogy mily felemelő!

Ne bűnhődj tovább, nincs okod!
Érvényesítsd ősi jogod!
Légy az, ki tényleg jót akar,
aki hazafi és Magyar!
Légy hát erős, és légy szabad,
szabadítsd végre fel magad!
Ne legyél többé szolganép,
ki áruló parancsra lép!
Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

A választások értelmüket vesztik,
hisz pártok dúlják széjjel a hazát,
nemzet-nyúzó, rút háború lesz itt,
eltiporva a népünk igazát!
Te elhiszed még a sok hazugságot?
A pénz beszél, mondd hiszel még neki!
Mételye fertőzi meg a nagyvilágot,
s a népet koncként keselyű elé veti!

Ó jaj magyar, halld meg a vijjogását,
készülj fel végre és állj ellene!
Építsd fel hát a Kánaánnak mását,
hiszen a népnek jólét kellene!
Mindenünk van, mi életet teremthet,
csodás a föld és áldott a vizünk,
a magyar szó, amit Isten teremtett,
és saját Isten, amiben hiszünk!

Kergesd el mind, kik szétlopták hazádat,
ősi tudással őrizd nemzeted!
Kevés, ha szíved oroszlánként lázad,
úgy jó ha közben józan ész vezet!
Használd tudásod, mit őseidtől kaptál,
legyél naggyá tőle és általa!
Érezd magad, mintha a mennyben laknál,
s szolgáljon óvó, s tápláló haza!

Kérlek magyar, sose szidd a hazádat,
hiszen e föld mindarról nem tehet,
hogy mindenhonnan sátán-érdek támad,
s csatlósa az, aki népet vezet.
Vedd vissza hát a régi igazságot,
kövesd a nép, a magyar érdekét,
példádon taníts meg élni világot,
kövesd az ősök szép üzenetét!

És eljön majd a kor mely igazol,
a korona, és hazánk felragyog!
A népért újra honfi szava szól,
hiszem, megérjük azt a szép napot!
De csak együtt, hát össze kéne fogni,
s kivívni végre népünk igazát,
ne kelljen többé sírva nyomorogni!
Fényünkkel áldjuk a szép Magyar hazát!

Aranyosi Ervin © 2026-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Mért hívjuk képviselőnek,
ki csak pártot képvisel,
négy éven át hátat fordít,
gondot reánk nem visel?
Nem érdekli hogyan élünk,
de ő tömi a zsebét,
törvényeket hitelesít,
világunkat tépve szét.

Nem kéri ki véleményed,
ő mondja meg mit szabad,
tönkreteszi a hazánkat,
úgy, hogy közben nincs szavad!
Országházban gombot nyomkod,
alszik és unatkozik,
jó előre megírt módon,
valótlant nyilatkozik.

Mind elárulta hazádat,
s nem szolgálja népedet,
jó magasról lesajnálja,
hogy éled az életed!
A háttérhatalom által,
ha kell visszahívható,
minden hájjal megkent,
ezért könnyen megzsarolható.

Te csak négy évente látod,
kunyerálja voksodat,
ígérget egy jobb világot,
miből nem láthatsz sokat.
Fizetése és nyugdíja
tízszer nagyobb, mint tiéd,
te meg ezután sem érted,
mért nehéz a földi lét?

Erkölcstelen, rossz bűnözők
vezetik az országod,
te pedig napi munkáddal
főleg őket szolgálod.
Azt hiszed, hogy bármelyik jobb?
Ezért választani mész?
Meg sem kérdem, mit vársz ettől,
mit diktál a józan ész?

Miből telik a kampányra,
miből van a sok plakát?
Nem látod a hazug hírek,
jól átverő oldalát?
Egyik sem jobb, vedd már észre,
csak kihasznál, s megvezet,
de te nagyon hinni akarsz,
s félreteszed az eszed!

A nyugatnak átjátszották
minden kincsünk, iparunk,
csak felvevő piac lettünk,
rossz irányba haladunk.
Éléskamra volt országunk,
kifosztotta a nyugat,
nem kéne már számon kérni,
a láncos kutya mért ugat?

Vajon attól képviselő,
mert hazug képet visel?
Keveset hoz a hazának,
ám annál többet visz el!
Sokszor a törvény felett áll,
rá az nem vonatkozik,
ezért aztán büntetlenül
lop, csal és hazudozik!

Külföldről megválaszthatja,
ki nem él idehaza,
ő akaszthatja nyakunkba,
mert a választás laza.
Amikor már lázad lelked,
mikor nem bírod tovább,
jön egy másik hazudozó,
s hiszed, ő tesz majd csodát!

Nem látod az ő pórázát,
neki is van, és ugat,
s ugyanaz pénzeli őt is,
mint a rút háborúkat!
Valójában háború ez,
ellenem és ellened,
választásokkal osztják meg,
az elvakult nemzetet.

Aranyosi Ervin © 2026-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Ősi föld, hol csend beszél,
mely a lelkünkben benne él!
Ahol a múltunk szól reánk,
sebzett szívekben éled a láng.
Már nem tör meg minket semmi rég,
magyarnak lenni gyönyörű szép!
Talpra kell állni, és menni kell,
múltunkból semmit sem feledni el!

Bár sok jó ősünk a porba hullt,
tőlük lett példás, s erős a múlt.
Sorsuk ma is él, és egy velünk,
hogy magyar nemzetként létezünk.
Hallgassuk fülünkbe, mit súg a szél,
őseink nyelvén, miről mesél,
messzi időkből atyák dala szól,
dobban a szívünk, nekik válaszol!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Ébred a nemzet, éled a fény,
szívünkben újra él a remény,
nem tört meg minket semmi vihar,
él még a nemzet, és élni akar!
Túl múlton, időn, és túl tűzön,
az égi jel fentről reánk köszön!
Közös a léptünk, akaratunk,
magyarok voltunk, s azok vagyunk!

Álljunk fel egyként, hisz tenni kell,
mában a jövőnket dönteni el!
Indulni, menni száz tűzön át,
égig emelni a magyar hazát!
Újjá születve élni e kort,
lerázni lábat, mely eltiport!
Hogy újra népünkön áldás legyen,
Istentől szálljon ránk szép kegyelem!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Aranyosi Ervin © 2025-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Szeretném az új kenyeret megosztani véled!
Szeretném ha megértenéd, rólunk szól az élet!
Szeretetről, jóságról és igaz emberségről,
s akkor jó, ha belülről jön, az ember lelkéből!

Szeretném, ha evés közben megjönne étvágyad!
Életed jobbítására megjönne a vágyad!
Nem adnád ki a kezedből másoknak a gyeplőt,
nem szolgálnád szolgaként a sötétben teremtőt!

Bár megjönne az igényed, végre tisztán láthass,
felébredve, fényeddel a zord világon át hass!
Hozd vissza ősök tudását, szeretettel élve,
teremthetnél szebb holnapot, hittel és nem félve!

Gyógyítsd be a Föld sebeit, emeld fel hazádat,
nem elég, ha zsörtölődsz, ha fájó lelked lázad!
Technokrata világodból ki kellene lépni,
nem elég célt választani, s más döntését élni!

Ha ma elveted a magot, jövőd abból sarjad,
a szabad akaratodat használni akarjad!
Ha mások írhatják sorsod, rád nem is lesz szükség,
lemondanod önvalódról, igazán őrültség!

Ma még megtermett a búza, s kenyér lett belőle,
ma még juthat neked is, és jól is lakhatsz tőle!
Ne hagyd hogy a szemfényvesztők lekössék figyelmed,
lopott kincsük értéktelen, nincs mit irigyelned!

Tűzijáték, felvonulás, népnek lökött koncok,
határtalan szórakozás, udvari bolondok!
Ez az ünnep nem rólunk szól, ezt kell, hogy megértsed,
maradj csendben, a hatalom hangzavarát sértsd meg!

Ott belül, ha ezt szeretnéd, célod megtalálod,
lelkedben is lesz új kenyér, meglátod, ha várod!
Fényesebb lesz, ízesebb lesz, értelmet nyer minden,
eljöhet a Mennyországod égi, s földi szinten!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Szeretnék a szülőföldről írni,
és bemutatni drága, szép hazám!
A természetet élőn szóra bírni,
egy mesés nyelven, mit tanított anyám!
Mert büszke vagyok itt én minden tájra,
az Alföldre, mit szép hegylánc övez,
s ha köztük járok, miért vágynék másra,
ez kötődésem, s oly egyszerű ez!

Csak csodálom az élet gazdagságát,
mit nem pusztíthat el az oktalan,
s ha kerülöm a versenyek világát,
tudom, nem leszek boldogtalan!
És szembe merek nézni én a Nappal,
s a fényét őrzöm, lelkemben ragyog,
és gazdagodom minden egyes nappal,
ha ráébredek arra, ki vagyok.

Csodálom a hömpölygő folyókat,
mik hordozzák az éltető vizet,
a magyar tengerben lubickolókat,
hol a nyár sok élménnyel fizet.
A mezőket, a zöldellő erdőket,
ahol békésen élnének vadak,
hol fűrész marta sudár fák kidőlnek,
hol dallal sírnak ma a madarak.

Ó bárcsak lenne jó gazda az ember,
s nem érdek mentén pusztulna e föld,
ha rájönnénk, hogy betondzsungel nem kell,
a természet itt élőn tündökölt!
Én csodálom a képzeletdús elmét,
mert naggyá tették ezt a szép hazát.
a nyelvünk nélkül szegényebbek lennénk,
hát ezért írom versbe szép szavát.

A természetben ott a tiszta válasz,
a kérdésekre mind meglelhető!
A lépésekkel erősebbé válhatsz,
s a kihívás a mélység, s hegytető!
Az érzések, mind támaszok lehetnek,
és megmutatják a helyes utat,
mert boldogok, kik világot szeretnek,
ha lélek hajt, és szolgál a tudat!

Hát szeretnék a szülőföldről írni,
nincs más ország, mely ennél gazdagabb,
elrablott részeit kell visszasírni,
mert az magában is magyar marad!
Én itt születtem és idekötődöm,
ha utazom is, visszatérek én,
mert szép hazámtól újra feltöltődöm,
mert itt ragyog rám legszebben a fény!

Aranyosi Ervin © 2024.04.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hazaváró cica


Aranyosi Ervin: Hazaváró cica

Lesem, mikor jössz már haza,
várom már, hogy itt legyél,
simogassál, kényeztessél,
tálkámba kaját tegyél!
Amikor a szíved távol,
az enyém is kesereg,
lesem, mikor jössz már haza,
mikor lehetek veled!

Aranyosi Ervin © 2023-08-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszavár!


Aranyosi Ervin: A szeretet visszavár!

Bárhová mész a világban,
a szeretet visszavár,
mindegy az, hogy más tájakon
érző lelked mit talál!

Ha a szíved itthon hagytad,
a sok emlék visszahúz,
itt vár rád a boldogságod,
emberséget itt tanulsz!

Szereteted a szívedből
kitörölni nem lehet,
emlékekbe csomagolva
az is utazik veled!

Minél messzebb visz az utad,
annál jobban húz haza,
a szeretet-kötődésed
sosem lehet túl laza!

Annak, akit itthon hagytál,
majd megszakad a szíve,
hiányod nem pótolhatja
hidd el, soha, senki se!

Bárhová mész, kell hogy érezd,
a szeretet vissza vár,
sóvárogva várja jöttöd,
hogy mikor térsz vissza már?

Aranyosi Ervin © 2023-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!