Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Az igazság fáj csak! Az ám!
Mert hagyod elveszni Hazám!
Mert te a hazugnak hiszel,
ki népet pokolra visz el!
Választod azt, ki meglopott,
s épít magának templomot,
a bűnözőt, törvénytelent,
ki gúnnyal írja a jelent!

Vagy változásra fáj fogad?
Ezért ad hát alád lovat!
Egyazon kutya fattya Ő,
s ha győzni fog, fejedre nő!
Nincsen esély, népakarat,
nem kell neki, csak szavazat!
Aztán nem téged képvisel,
utána más gúnyát visel!

Ez mind köpönyegforgató,
tudja, hogy neki mi a jó!
Egyik sem törődik veled,
nem szolgál népet, nemzetet!
Ezek mind hazaárulók,
urukkal pokolra valók!
Nem is szolgálják e hazát,
leköpik a nép igazát!

Ősök vére szárad lelkükön,
s te nem csíped őket fülön,
csak megválasztod egyiket,
aki felé húz a szíved!
De egy sem szolgálja hazád,
nem védi néped igazát,
sőt, inkább szembe megy vele,
s mi ebbe rokkanunk bele!

Ébredned kéne már Magyar!
Ha lelked szebb jövőt akar,
vedd a kezedbe sorsodat,
Isten jobb létet tartogat!
Emeld fel a Szent Koronát,
mely óvott annyi koron át,
őseid rendjét vedd elő,
s érezd, hogy mily felemelő!

Ne bűnhődj tovább, nincs okod!
Érvényesítsd ősi jogod!
Légy az, ki tényleg jót akar,
aki hazafi és Magyar!
Légy hát erős, és légy szabad,
szabadítsd végre fel magad!
Ne legyél többé szolganép,
ki áruló parancsra lép!
Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva