Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Minek is?


Aranyosi Ervin: Minek is?

Minek az út,
ha sehová sem vezet?
Minek a táj,
ha a látványt nem élvezed?
Minek a szív,
ha nem dobban, nem szeret?
Minek a lét,
ha csak történik veled?

Minek a vágy,
ha üres a képzelet?
Minek a szó,
ha nem érted csendedet?
Minek a tér,
ha lelked itt bent reked?
Minek a hit,
ha Istent nem leled?

Refrén:
Mennyi kérdés válaszra vár,
amelyek nélkül a lét sivár.
Talán, ha tudnád, ha értenéd
a válasz végre elindulna feléd.
Megannyi érzés, de mit jelent?
Ha rá a választ meg nem leled?
Mikor nem látod, miről is szól,
mikor az élet nem válaszol.

Minek a cél,
Ha egy helyben maradsz?
Minek a láb,
ha nem futsz, nem szaladsz?
Minek a Nap,
ha lelkedben kihűl?
Minek a szép,
ha csúf lapul belül?

Refrén:
Mennyi kérdés válaszra vár,
amelyek nélkül a lét sivár.
Talán, ha tudnád, ha értenéd
a válasz végre elindulna feléd.
Megannyi érzés, de mit jelent?
Ha rá a választ meg nem leled?
Mikor nem látod, miről is szól,
mikor az élet nem válaszol.

Aranyosi Ervin © 2020-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő dal

Aranyosi Ervin: Teremtő dal

A fényben megfürödni
jöttem a Földre én,
tudom, hogy nincsen semmim,
mégis minden az enyém,
amire lelkem vágyna
mind, mind enyém lehet
és ennek nem szab határt
csupán a képzelet.

Új világot alkotni
jöttem a Földre én,
amit álmodok magamnak,
mind elindul felém,
és nem szabhat határt
csupán a képzelet,
mert, amit elhiszek,
az mind enyém lehet.

Refrén:
Te is teremtő vagy, képzeld,
teremts hát én velem,
vágyaimat megálmodom,
csak úgy elképzelem,
Ha képes vagy elhinni,
ha szeretni tud szíved,
a jóra vágyók lelkeit
a fény felé viszed.

Valómat létrehozni
jöttem a Földre én,
Az elmém filmvásznára
képet vetít a fény.
Mit képzeletben láttam,
magamhoz vonzom én,
mert életre kelve
mind elindul felém.

Refrén:
Te is teremtő vagy, képzeld,
teremts hát én velem,
vágyaimat megálmodom,
csak úgy elképzelem,
Ha képes vagy elhinni,
ha szeretni tud szíved,
a jóra vágyók lelkeit
a fény felé viszed.

Világot felfedezni
jöttem a Földre én,
legyen egy szebb világ
a tegnapi helyén!

Aranyosi Ervin © 2018-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítani csak úgy lehet


Aranyosi Ervin: Tanítani csak úgy lehet

Tanítani csak úgy lehet,
ha van ki szívvel hallgat.
Ha megnyithatom lelkemet,
s nem beszélek a falnak.
Ha szárnyalnak érzéseink
s rokon lelket találnak,
s gondolatok, vágyak szerint,
valós élménnyé válnak.

Tanítani csak úgy lehet,
ha tisztán hisznek benned.
s nem kell eladnod lelkedet,
nem kell pokolra menned.
Ha szívedből a szeretet,
másokra átsugárzik.
Őszinteség, hit és remény,
minden szavadban látszik.

Tanítani csak úgy lehet,
ha szavadra figyelnek,
ha van jó szót befogadó,
még tiszta lelkű gyermek,
vagy felnőtt ki utat keres,
ki egy jobb létre vágyna,
s nem indul vakon és bután
bele a nagyvilágba!

Tanítani csak úgy lehet,
ha van ezernyi kérdés,
ha elsimul a lelkünkben
a sok-sok félreértés.
A tudás úgyis messze jut,
célba ér menthetetlen,
s aprócska magot ültet el
a nyitott emberekben.

Tanítani úgy érdemes,
ha van, aki tanuljon!
A mag kikel, de fontos az,
hogy jó talajra hulljon!
Nem elég adni a tudást,
öntözd a hit vizével,
segítsd a lelki tanulást,
lelked erős hitével!

Aranyosi Ervin © 2020-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szállj csak sólyom


Aranyosi Ervin: Szállj csak sólyom

Szállj csak sólyom, repülj el messzire,
vidd el a szívemnek hívószavát!
Jöjjön el véled, ha visszatérsz majd ide,
mindaz ki magyarnak érzi magát!

Szállj csak sólyom, hozd vissza népemet,
szárnyaddal óvd meg a magyar hazát!
Adj reményt és hitet, élhető életet,
védd meg a népednek szép igazát!

Szállj csak sólyom,
szabad madár,
utánad lelkem is
szaladna már!
Zöldüljön újra
a magyar határ,
Szállj csak sólyom
néped haza vár!

Szállj csak sólyom, kapd fel a lelkemet!
Szabadság vágyamat égig emeld!
Adj reményt és hitet, emeld fel nemzeted,
ki várja a megváltó égi jelet!

Szállj csak sólyom, tárd ki a szárnyaid,
add vissza népednek régi hitét!
Szállj csak sólyom, add vissza álmait,
hadd legyen boldog itt a földi lét!

Szállj csak sólyom,
szabad madár,
utánad lelkem is
szaladna már!
Zöldüljön újra
a magyar határ,
Szállj csak sólyom
néped haza vár!

Aranyosi Ervin © 2020-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!


Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!

Teremtsünk együtt egy földi mennyországot,
töröljünk el minden földi gonoszságot!
Másik szemüveggel nézzünk a világra,
a jót nem látóknak szemét nyissuk tágra!

Mutassuk meg azt, hogy lehet szépen élni,
a gonoszságot is jóságra cserélni!
Vezessen utunkon Isten szeretete,
hiszen világunkba csak jót rakott bele.

Lásd meg a másikban Isten teremtményét,
tiszta természetét, hitét és reményét!
Hiszen az Isten csak jóságot teremtett,
s remélte, megérted az isteni rendet!

A többit az ember maga teremtette,
látszik a világán minden gonosz tette.
Kincs, vagyon, hatalom embert sosem szolgál!
Mire lenne szükség, mitől boldog volnál?

Csak a szeretet, mi minket felemelhet,
csak ez, ami éltet, mire éhes lelked!
Ölelés, érintés, jó szó jól lakatná,
hited a világban – hiszem – visszaadná!

Aranyosi Ervin © 2020-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy kellene a szeretet


Aranyosi Ervin: Úgy kellene a szeretet

Úgy kellene a szeretet,
mint utolsó darab kenyér,
mit odalöknek teneked:
– Nesze koldus, ma még egyél!

De hová lettek álmaink,
az igazak, a közösek,
mit megálmodtak nagyjaink,
kik nem voltak még gőgösek?

Hát csak a küzdelem marad?
A “bízva bízz” frázis csupán?
A világ nélkülünk halad,
s mi bámuljuk csak ostobán?

Úgy kellene a szeretet,
mint utolsó kenyérdarab,
mely csillapítja éhedet,
s az illúzió fennmarad.

Hogy élünk még a mában itt,
hogy van miért és van kiért,
s van még ki jóérzést tanít,
egy eljövendő holnapért.

De jaj, ha elvész az a hit,
ha bennünk szakad az a szó,
mit nem merünk kimondani,
mert lázadozni nem való!

Úgy kellene a szeretet,
a pénz, a vagyon mit sem ér!
Jó lakatni a lelkeket,
ha van még szóból gyúrt kenyér!

Aranyosi Ervin © 2020-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A gondolat szabad!

Aranyosi Ervin: A gondolat szabad!

Ha igazadat ki nem mondhatod,
ha beléd fojtják színigaz szavad,
ha összetépik leírt mondatod,
azért azt tudd, a gondolat szabad!

Ha rácsok közé lökik testedet,
és megkínoznak, s csak a kín marad,
akkor sem győzik le a lelkedet,
mert jól tudod, a gondolat szabad!

Ha elrabolják majd a tiszta fényt,
de képzeleted szárnya megmarad,
a szíved mélyén őrzöd a reményt,
s nem adod fel! A gondolat szabad!

Az igazságot is elföldelik,
s a hazugság a szűrőn fenn akad,
a kiutat a lelkek meglelik,
hisz van fogódzó, a gondolat szabad!

Míg szíved mélyén él a szeretet,
míg jó embernek érzed még magad,
míg fejedet büszkén felemeled,
mert különb vagy, s a gondolat szabad!

Ha kirabolnak, s elvész mindened,
ha összes kincsed a hited marad,
még mindig megsegíthet Istened,
hisz teremtő vagy, s a gondolat szabad!

Aranyosi Ervin © 2020-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Segítek letenni!

Aranyosi Ervin: Segítek letenni!

Várj, segítek leemelni a súlyos keresztet,
ami eddig szabadulni, élni nem eresztett,
ami lehúz, földhöz ragaszt, bár sohasem kérted.
Várj, szeretnék tiszta szívvel, most jót tenni érted!
Hiszem, egymást segíthetjük a szép, közös úton.
Tudom, mikor kezem nyújtom, könnyítek a súlyon.
Talán, ha majd mások látják, jönnek, s csatlakoznak,
s nem marad már többé jele rajtunk a gonosznak.

Várj, segítek! Hittél bennem, levetted a bűnöm,
levetted a terheimet, s hagytál jobbnak tűnnöm!
Kívánom, hogy ne csalatkozz, hiszen jó a lélek.
Többé válok, felemellek, szeretettel élek!
Követem a jó példádat, s tán követnek mások,
s együtt lépünk be a fénybe, mint jó fénymunkások.
A világ is megváltozik, s követőink lesznek,
s nem hordjuk a vállunkon már a súlyos keresztet!

Aranyosi Ervin © 2020-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Aranyosi Ervin: Megtisztulás…

Hogyan lehet egy nemzetben tartani a lelket?
– Ha dalnokai szebb jövőről, szívből énekelnek!
Ha dalukkal felemelnek, hogy a gondot lépd át,
amikor a szeretetről mutatnak be példát!

Szavainkból lelkesítő, s nyugtató szó szóljon,
hogy a lélek megtisztuljon, s hittel válaszoljon!
A félelem elillanjon, és értelmét vessze,
s ne maradjon bennünk kétség, hogy holnapunk lesz-e?

Tisztuljon meg hát a világ, szálljon reánk béke,
szeretetlen korszakának legyen végre vége!
Az emberség, gondoskodás, együttérzés éljen,
hogy az ember ráébredjen, nincsen mitől féljen!

Nyugodjunk meg, hiszen tudjuk, minden rossz elmúlik!
Ahol a fény nem fentről jön, az árnyék megnyúlik.
Ám, ha lelkünk emelkedik, fénybe borul minden,
szebbé válik ez a világ égi, s földi szinten.

Segítsünk hát Teremtőnknek, s a teremtett világnak,
adjunk esélyt a lelkünkből ébredő csodáknak!
Félelmünket engedjük el, hitünk erőt adjon,
hogy a lelkünk feléledjen, fény felé haladjon!

Emelkedjen rezgésszintünk, szeretettel éljünk,
adjunk esélyt a világnak, őszintén reméljünk!
Hagyjuk lelkünk lenyugodni, s fényben megfürödni,
akarjunk egy fénylő korra szívvel készülődni!

Emelkedj fel hát nemzetem, fogadd be a békét,
s várd a zúgó viharban, a megtisztulás végét!
Az igazság, hit, szeretet gyújtson bennünk lángot,
tiszta szívvel emeljük fel az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2020-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ünnepeld a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Ünnepeld a tavaszt!

Odakint a kertben madarak dalolnak,
nekik nem is kérdés, vajon lesz-e holnap?
Csak az ember teremt félelmet magának,
megásva a sírját a szebb holnapjának.

Bárcsak madár lennék, egy faágra ülnék,
a bús embert látva, igencsak derülnék,
hiszen itt a tavasz, feléled a világ,
bizakodva nyílik a sok tarka virág!

Csak az embereknek lóghat most az orra,
gyászosan tekintve az eljövő korra,
hisz a félelmei a lelkét nyomasztják,
céljait, vágyait sorra elsorvasztják.

Miért lett az ember ilyen hitevesztett?
Benne a félelem gyökeret eresztett,
s elnyomja az élet csodatermő fáját,
s elveszti reményét, s elveszti a hálát.

Tavasz van, éledjünk, akár a természet,
vegyük világunkban észre most a szépet!
Hiszen kint a réten a virágok nyílnak,
fű serken, s a fák is rügyezni tanítnak.

Csak az ember szívben maradt a didergés,
félelem, szorongás, hogy a holnap elvész.
Elfelejt az ember mosolyogni, élni,
csak túlélésre hajt, s hagyja szívét félni!

Ébredjünk, tavasz van, mosoly-rügy fakadjon,
a madarak dala újra reményt adjon!
Napról, napra szebbítsd környező világod,
hagyd életre kelni kinyíló virágod.

Locsolgasd hadd nyíljon – hited erejével –
a lélek zenéje hadd áradjon széjjel.
Szeress, ez a gyógyír, sóvárgó szívekre,
ne légy világodból önként számkivetve!

Hallgasd a madárdalt, viduljon a lelked,
a tavaszt idén is meg kell ünnepelned!
Holnapod magjait, te ültesd a mában,
oldódj a madarak biztató dalában.

Aranyosi Ervin © 2020-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva