Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Neked írom, hozzád szóljon!
Szép lelkedben feloldódjon!
Szép szívedhez hozzáérjen,
tőlem kapva, benned éljen!

Szeretetszó, égi dallam,
száll most feléd, fényalakban,
száll most feléd, s tán megérint,
látni tanít, magot széthint!

Mintha nappal álmot látnál,
mintha szóval eggyé válnál,
önmagadra rátalálnál,
s aki vagy, tán azzá válnál!

Egyek vagyunk, s eggyé válunk,
tőlünk lesz szebb a világunk!
Tőlünk lesz jobb, tőled, s tőlem,
változást hoz a jövőben.

Neked írom, ébresztelek,
világodra nyisd fel szemed,
legyél az, kinek születtél,
legyél az, amiért lettél!

Szabadulj fel, s tedd a dolgod,
légy önmagad, s legyél boldog,
segíts másnak felébredni,
igaz, jó emberré lenni!

Neked írom, szeretettel,
fényből jöttél Isten-ember,
hogyha látnál, teremthetnél,
világoddal csodát tennél!

Atyád nyomdokában járnál,
alvó lelkeket szolgálnál,
végre te is ébresztgetnél,
egy világot jobbá tennél!

Magból lettél, miként néped,
hogy jót tegyél, s alkoss szépet!
MÁGUS népnek sarja vagy te,
ki a földbe magot hinte!

Álmaidból kell, hogy ébredj,
végre a jó útra tévedj,
ne add másnak át hatalmad,
a MAG örökké nem alhat!

Gondolatod hagyd kikelni,
álmaid értelmet nyerni,
az, aki vagy, azzá válni,
szárba szökni, talpra állni!

Találd hát meg utad végre,
szálljon Napod fel az égre,
s ne hagyd többé földre hullni,
engedd lelked boldogulni!

Járd csak a szeretet útját,
ami jót adsz, visszahull rád!
A világod tőled áldott,
alkoss élőbb valóságot!

Aranyosi Ervin © 2025-05-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Földi élet iskolája

Aranyosi Ervin: Földi élet iskolája

Azért születtél le,
hogy boldog legyél,
másokért a létben
sok-sok jót tegyél,
hiszen a világon
annyi ember él,
rossz hitétől szenved,
halálától fél.

Azért is születtél,
hogy boldoggá tegyél,
ehhez minden eszköz
szép szívedben él.
S mind ki leszületik,
létsíkot cserél,
tapasztalni vágyón,
szebb jövőt remél!

Egész életen át
keresed okát,
járod az élet útján
a földi iskolát!
Az összes többi lélek,
életre tanít,
elültetve szívedben
a szeretet magvait.

Másik síkról jöttél,
egyszer visszatérsz,
a tetted megmutatja,
lélekként mennyit érsz!
A hibákból tanulva,
egyre jobb lehetsz,
s ha jóság fűti szíved,
másokért jót tehetsz!

Miért is születtél?
A válasz hol leled?
Csendesülj el néha,
vizsgáld meg lelkedet!
Benned él a „bíró”,
a lelkiismeret,
elkövetett hibáid
mind jóvá teheted!

Egész életen át
keresed okát,
járod az élet útján
a földi iskolát!
Az összes többi lélek,
életre tanít,
elültetve szívedben
a szeretet magvait.

Aranyosi Ervin © 2025-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fény dala

Aranyosi Ervin: A fény dala

Csak üres hangszerek vagyunk,
melyeket fénnyel hangolunk!
Szeretet fénye átölel,
s lelkünkben boldogságra lel!

És aztán felcsendül a dal,
mert lelkünk szebb létet akar,
emelni szívvel társaink,
adni, mi lelkünkben lakik!

Szeretet fénye érjen el,
a szíved többet érdemel,
az érzést mindig add tovább,
szépüljön tőlünk a világ!

Hát keljen szárnyra most a dal,
mert lelkünk szebb jövőt akar,
Tegyünk boldoggá lelkeket,
s ez menni fog, együtt, veled!

Szálljon belénk a tiszta fény,
éledjen jó hívó remény,
álmodjunk együtt szebb jövőt,
segítsd az álmokat szövőt!

Hát élőn szóljon most a dal,
daloljon mind, ki jót akar,
lelkünket béke járja át,
boruljon fénybe a világ!

Aranyosi Ervin © 2025-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Honnan is indultam

Aranyosi Ervin: Honnan is indultam

Honnan is indultam,
hová is érkeztem,
elkísért a múltam,
ebben az életben.

Elkísért a múltam,
de nem volt teher,
patak volt az idő,
s az élet a meder!

Nem is az a fontos,
hová is érkezünk,
és már az sem számít,
hogy mivé leszünk.

Alkotunk-e szépet,
vagy csak lóg a kezünk,
hiszünk-e magunkban,
avagy kétkedünk?

A fontos, az a nyom,
amit hagyunk,
életet szépítő
lelkek vagyunk!

Nincsen hát más dolgom,
utamat bejárni,
őszintén szeretni
és emberré válni!

Ha ezt elmondhatom,
értelme volt,
az élet naponta
belém karolt!

Elkísért a múltam,
hívott jövőm,
átélni tanultam,
álmot szövőn.

Honnan is indultam,
nem érdekes,
a lelkem mindenben
értelmet keres.

Aranyosi Ervin © 2025-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álomvilágban élve

Aranyosi Ervin: Álomvilágban élve

A valóság félelmetes?
Az igazság is néha az?
Rémiszt a lét, s utat keres
a szívedhez az, ki igaz!
Álomvilág vesz most körül,
s ha rémálommá változik,
annak a sötétség örül,
ha a lélek elkárhozik!

A valóság félelmetes?
S lehet, hogy nem is ismered,
hisz mások írják életed,
s a lét csak történik veled!
Hamis világ vesz csak körül,
amit közösen álmodunk,
másoktól kaptuk örökül,
s lehet, nincs saját lábnyomunk!

Ébredni kell, teremteni,
legyen valóság végre már!
Legyen világunk emberi,
amely egy szebb jövőre vár!
A valóság félelmetes?
Teremtsünk végre másikat!
Tegyük már naggyá nemzetünk,
ahol a lélek él, s vigad!

Aranyosi Ervin © 2024-11-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mutasd valódi arcodat!

Aranyosi Ervin: Mutasd valódi arcodat!

Mutasd világodnak valódi arcodat,
ne álarcok mögül vívd napi harcodat!
Vállald fel magadat, az légy, ki benned él,
aki világának csak őszintén zenél!

Ne viselj álarcot, úgyis leleplezik,
s ne élj sose mások elvárása szerint!
Hasonló, szép lelkek könnyen megtalálnak,
mutasd meg valódat ennek a világnak!

Ne viselj álarcot, ne állj be a sorba,
jellemed varázsán ne eshessen csorba!
Csak őszinteségtől javulhat világod,
melyben minden percben lelked tükrét látod!

Vállald fel magadat, írd magad a sorsod,
a jövődnek magját lelked mélyén hordod!
Ha az igazságot ápolod és véded,
visszaigazol majd téged is az élet!

Merj hát magad lenni, lelked megmutatni,
másoknak fényedből tiszta szívvel adni!
Peregjen le rólad bántás, irigykedés,
vedd észre, manapság, az igaz ember kevés!

Legyél hát te igaz, és lelj követőkre,
gondolj holnapodra, sokkal szebb jövődre!
Ne hordj mások által elvárt, rút álarcot,
hisz hazugok ellen úgysem nyerhetsz harcot!

Aranyosi Ervin © 2024-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Csodálatos madárvilágunk 2. rész

Csodálatos madárvilágunk 2. rész

Aranyosi Ervin: Csodálatos madaraink

Erdők, mezők, folyók, tavak,
hegyek és síkságok.
Szép madarak színesítik,
szerte a világot.

A hangjukkal zenét csalnak
természeti tájba,
színük nélkül, a világ is,
szürkeséggé válna!

Madárdalra ébredni fel,
csodálatos, reggel,
szebb zene a madárdalnál,
úgy hiszem, hogy nem kell!

Megfigyelni életüket,
már maga is élmény,
csodáljuk meg, mikor lehet,
szép jövőt remélvén!

A kártevők irtásának
természetes módja,
amely már a csodavárást is
magában hordja.

Vigyázzunk hát rájuk,
hadd éljenek bátran,
találkozzunk velük
szerte a határban!

Hála a fényképek készítőinek

Fotós barátaim,
lelkes madarászok,
köszönöm, hogy ennyi
mesés képet látok!

Szép madarainkból
ma még akad bőven,
hadd legyenek köztünk
ők is a jövőben!

Köszönöm a képet,
a lehetőséget,
hogy megmutathatjuk
ezt a sok szépséget.

Erdőn, mezőn járva,
felismerjük őket,
legyenek számunkra
mától ismerősek.

Remélem, a versek,
is jó célt szolgálhat,
több védelmezője
lesz a sok madárnak!

A kőrengetegben
haldoklik az élet,
madaraktól legyen
gazdag a természet!
A könyvet megrendelni a webáruházban, az alábbi linken lehet:
https://shop.aranyosiervin.com/verseskotetek

Aranyosi Ervin © 2024-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeptember

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívet cseréltünk

Aranyosi Ervin: Szívet cseréltünk

Szemedbe nézek, és lelkedbe látok,
benne egy rokon lelket találok.
Hasonló érzések vezetnek minket,
hasonló út vonzza a lépteinket.

Nem vagyunk egyformák, miért is lennénk,
egy azon levegőt, miért is vennénk?
Miért is szívnánk el, nem hagyva másnak,
miért ne hagyhatnánk sok másik társnak?

Ám, amit gondolunk, hasonló mégis,
és közös sorsot formált az Ég is!
Közösen és szépen megélni létünk,
így hát egy együtt jó, szép útra léptünk.

Fogom a kezed és vezetlek téged,
és te is mutatod, hogy merre lépjek.
Egymásra gondolva, egymásnak élünk,
s mindketten egy boldog jövőt remélünk!

Egymásra figyelve, sokkal szebb minden,
a szívem adom, mert szebb kincsem nincsen,
s kapom a tiédet, szívet cserélünk,
másikét őrizve, szeretve élünk!

Aranyosi Ervin © 2024-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek


Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek

Édes Anyaföldem, ünnepellek téged,
s véled Anyanyelvem, mely éltet egy népet!
Ünnepellek szépen, kies, szép hazámat,
ide születtem le, s ez javamra válhat.
Dicsérni szép magyar szavaimmal tudlak,
büszkén vállalom fel az oly dicső múltat,
mikor eleink még emelt fővel jártak,
együtt tették dolguk, egy oldalon álltak!

Magyarnak születtem, magyar hát a lelkem,
szép magyar szavaim, dallá válnak bennem!
Mesés ez az ország, csodás gazdagsága,
természeti kincsek élő garmadája!
Ez a mi örökünk, ez az ősi jussunk,
csak azt más uralja, hogy hozzá ne jussunk!
Igazi Kánaán, boldogító öle,
aranya, ezüstje, számtalan ékköve,
vize, erdősége, vadja, élő földje,
s nem csak arra való, hogy sírunk befödje!

Nagy kár, hogy a népe mássá akar válni,
idegen hatalmat kénytelen szolgálni!
Nem tudja, hogy gazdag, s honában nincs joga,
összes kincseire másnak fáj a foga!
Nincs már történelmünk, elhazudták múltunk,
szenvedéseinkből soha nem tanultunk!
Szolganéppé tették Attila szent népét,
s nyakára ültették mások istenségét!

De te, szülőföldem, mindig magyar maradsz,
s örülsz a népednek, hisz boldog vagy, ha adsz!
S akad még ki őriz nagy-nagy szeretettel,
aki büszke arra, hogy ő magyar ember!
Jósolták, hogy egykor, lerázzuk a láncot,
s élhetővé tesszük az egész világot.
Itt fog majd a magból, jövőnk kicsírázni,
és a magyar újra, egy nemzetté válni!

Köszöntelek téged, Magyar Föld-anyácska,
viruljon virágtól Baranya és Bácska,
elcsatolt részeid Nap fénye fürössze,
hogy a magyar nemzet eggyé álljon össze!
Erdeink, mezőink, bővizű folyóink,
tükrözzék a szépet, hiszen élni jó itt!
Legyen okunk táncra, mosolyra és dalra,
hozzon a Jóisten áldást a Magyarra!

Aranyosi Ervin © 2024.05.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva