Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jún
3

By

Aranyosi Ervin: Trianon után

Category: 1 kép 1 vers, Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Trianon után

Szétszakították hazánkat,
széttépve egy népet!
A folyamat folytatódik,
szomorú történet!
Bár lehetnénk újra nemzet,
együtt, egy hazában,
bárcsak hinnénk felébredve,
ősök igazában.

Elhazudott történelmünk,
meggyalázott nyelvünk,
politika által nyögött,
és megosztott lelkünk.
Szabadságunk hiú ábránd,
hitünket uralják,
szerteszórva a világban
elfogy a magyarság!

Ó, Istenünk ébreszd népünk,
nyisd fel szemeinket,
idegen nép, pénzhatalom,
ne uraljon minket!
Legyen meg az akaratunk,
közösen tevéled,
kapjon újra jó értelmet,
tartalmat az élet!

Hadd olvadjon újra eggyé,
őseink hazája!
Egymást segítse a Magyar,
add áldásod rája!
Önzetlenül tegyük dolgunk,
törődve egymással!
Legyünk újra felruházva
az ősi tudással!

Mert nyelvünket megőriztük,
s benne ott a kódunk!
Felismerve és megértve,
majd mindent megoldunk.
Földre lehozzuk országod,
földi mennyé tesszük,
a teremtett természetet,
testvérként szeretjük.

Ó, Istenünk ébreszd népünk,
nyisd fel szemeinket,
idegen nép, pénzhatalom,
ne uraljon minket!
Legyen meg az akaratunk,
közösen tevéled,
kapjon újra jó értelmet,
tartalmat az élet!

Égi Atyánk szereteted
költöztesd szívünkbe,
hadd ébredjünk, hadd lehessünk
szereteted tükre.
Jöjjön el a te országod,
s legyen Magyar végre,
hálás szívvel és boldogan
nézhessünk az égre!

Aranyosi Ervin © 2026-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
22

By

Aranyosi Ervin: Legyen a szeretet népe a magyar!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Legyen a szeretet népe a magyar!

Talán a szeretet segíthetne rajtunk,
erre épülhetne egész társadalmunk!
Szívvel, szeretettel össze kéne fognunk,
együtt megpróbálni nemzetet alkotnunk!

A megosztottságot félre kéne tenni,
független és szabad magyar néppé lenni,
kiket a közös cél éltet, meghatároz,
s idegen hatalom nem láncol magához!

Fel kéne ismernünk, mi is az igazság,
mi is az álságos, fondorlatos gazság!
Saját országunkban, nemzetként működve,
szív-szeretet-fényben folyton megfürödve.

Talán, ha egymásért tennénk már a dolgunk,
rájönnénk hogyan kell együtt boldogulnunk!
Hiszen, ha így tennénk, a csodás természet
oldalunkra állva teremtene szépet.

Csak lelkünkből kéne igaz szívvel adni,
s megtanulni együtt, jó úton haladni!
Minden egyéb dolog megjönne magától,
s Kánaán lehetne szép magyar hazánkból!

Aranyosi Ervin © 2026-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
21

By

Aranyosi Ervin: A világunkat jobbá kell szeretnünk!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A világunkat jobbá kell szeretnünk!

A világunkat jobbá kell szeretnünk,
nincs más út, különben elveszünk!
Ha éjsötétben egy csepp fényt teremtünk,
talán felébredhet alvó nemzetünk.

Ám, amíg a magyar saját népét bántja,
amíg önvalóját nem is éli meg,
amíg saját útját, keresve sem találja,
addig nem lesz jobb lét itt senkinek!

Hát világunkat jobbá kell szeretnünk,
s nem elszenvednünk csak az életet,
egy néppé válva, egy irányba mennünk,
ahol a lét majd újra szép lehet!

Hát tanuljunk meg őszintén szeretni,
így teremteni értéket, csodát,
a világunkban rendet kéne tenni,
és együtt élni századokon át!

Aranyosi Ervin © 2026-05-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
10

By

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv a kód

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv a kód

Magyar nyelv a kód, a térkép,
a szó az ösvény, mely vezet,
benne ott az igaz érték,
mely naggyá tette nemzeted!
És hagyjuk mégis tönkretenni,
igaz, ehhez nincs is jogunk,
ha elvesztjük, az azt jelenti,
hogy csak makogni fogunk!

Óvnunk kéne ősi kincsünk,
s utódainknak adni át,
idegen nyelv ma a bilincsünk,
romba dönti e szép hazát.
De mi az árulókra bízzuk,
kalmárkodjanak csak vele,
lehet, később még visszasírjuk,
mert egy nemzet hal majd bele.

Most még, utolsó pillanatban,
az őrizői lehetünk,
egyben kell tartsuk, egy darabban,
amíg élünk és tehetünk!
A gépesített nagy világban,
e tudásnak nem lesz helye,
nem éghet el pokoli lángban,
hogy sötét erő elvegye!

Tanuljuk, s fejtsük meg e kódot,
ha elvész, mi is elveszünk,
hisz egy szebb világnak íródott,
mit képvisel még nemzetünk.
Ha a magyar még észbe kapna,
s magának sorsot írna még,
az ősi nemzet fennmaradna,
s jussunk lenne a büszkeség!

Aranyosi Ervin © 2026-05-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
27

By

Aranyosi Ervin: Kiköltöznék…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kiköltöznék…

Kiköltöznék a világból,
ki az élő természetbe,
mert itt szenved csak a lélek,
s mint motolla jár az elme.
Kiutat keres a mából,
s a holnapban nem találja,
múltban meg nem képes élni,
az az életnek halála.

Technikára, tudományra,
hazugságra épül minden,
s az az élet zsákutcája,
ahonnan már kiút sincsen.
Politika, kamat, hitel,
műanyag és egyéb mérgek,
alakítják a világot,
amiből már rég nem kérek.

Pénzre épült ez a világ,
s lassan kihúzzák alólunk,
digitális rabszolgaként
élünk, s mégsem morgolódunk.
Hazugsággal tömik fejünk,
mely ellen a lelkem lázad,
legyilkolják nemzetünket,
elveszejtik szép hazánkat.

Alvók között ébren lenni,
s mögé látni a dolgoknak
fáj, mert lassan nincs mit tenni,
az a kérdés, lesz-e holnap?
Úgy elmennék remetének,
tán az erdő befogadna,
a még élő szép természet,
lelkemnek is reményt adna.

Erdő mellett, falu szélén
még élhetném a világom,
tán még engedné az élet,
hogy legyen kis szabadságom.
Megnyugodhatna a lelkem,
napközben elbogarásznék,
erdő mélyén élő csendben,
önmagamra rátalálnék!

Aranyosi Ervin © 2026-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 12 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Gyásznap lett a mai,
ELADTÁK HAZÁNKAT!
Ez ellen a lelkem
összetörve lázad!
Pártok játékában
a nemzet a vesztes,
a függetlenségünk
elvesztése lesz ez!

Hej, ki választottál,
el sem gondolkodtál,
idegen uraknak
mindent odatoltál!
Önként mész meghalni,
eladtad országod,
mert boldogulásod
Európától várod!

Itt él a Magyarság
ezen a földrészen,
így a Kárpát-haza
egyben sírja lészen!
Eddig kifosztottak,
most kivéreztetnek,
s te ástad a sírját
meg szép nemzetednek!

Aki most választott,
mind magára vessen,
ott van felszegezve
Jézus a kereszten!
Megosztó pártok közt,
elveszett a MAGYAR,
aki a népének
igazán jót akar!

Utolsó gúnyánkat
is lerántják rólunk,
álmunk rémálom lett,
abban forgolódunk!
Szakadék mélyére
taszítanak minket,
megtagadva népet,
hősi Őseinket!

Megvakult a nemzet,
s nem fog összefogni,
rabláncot lerázni,
néppé egybeforrni!
Inkább elszenvedi
egy más nép hatalmát,
akik szép hazánkat
oly nagyon akarják!

Milyen jövőt adtál
így az utókornak?
Háborút, éhséget
hoz reá a holnap!
Nem lesz büszke reád,
ki eladtad lelked,
ő is az árulót
fogja látni benned!

Húzd a nadrágszíjat
mától szorosabbra,
most fordul világod
sokkal gonoszabbra!
Lelkedet eladtad,
pénzed el fog folyni,
saját országodban
így fogsz nyomorogni!

Gyásznap ez a mai,
ha még nem is látod,
vakság, elbutulás
okozza halálod.
Startkő, amelyről
a medencébe ugrassz,
de nem lesz víz benne,
így pokolra juthatsz!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 10 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
12

By

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Bár nagyon fáj, de elfáradt a lelkem,
csak üvöltök a békés, síri csendben,
de nem halljátok meg a hangomat.
bár miattatok fáj szívem sokat!

Bár nagyon fájt, és már magam sem értem,
de úgy látszik a pusztába beszéltem,
mert bennetek visszhangra nem talált,
csak várjátok a fájdalmas halált!

De ébredjetek, nincs mit vesztenünk,
csak szebbé kéne tenni életünk,
megélni azt, kik valóban vagyunk,
ha szívünk vezethetné „bölcs” agyunk!

A lelkem sír, mert nincs súlya a szónak,
nincs értéke az igaznak, valónak,
mert hazugságokra épült Bábel tornya,
mintha ha a világunk csak a pénzről szólna!

És összedől majd a hazugság vára,
és elvész minden, ez lesz majd az ára,
mert egy napon majd erre ébredünk.
Nem lenne jobb, inkább megértenünk?

A sötétségből lépjünk ki a fényre,
leljünk rá az igazi ösvényre!
A nyelvünk térkép, mindent megmutat,
csak járnunk kell az elhagyott utat!

Mert elveszett belőlünk a tudás,
ma értékesebb minden árulás!
A szemfényvesztő nem is látható,
s a korszellemnek bűze átható!

Épp gépnek adjuk át, amit tudunk,
s majd ő járja helyettünk az utunk.
Az ember lelke lassanként kihal,
s pokolra jut halott álmaival.

Nem olvasunk többé sorok között,
a megértés is messze költözött,
már nem divat a saját gondolat,
a tudomány, akár a rák, tolat.

Térkép e nyelv, és mi lemondunk róla,
idegenként ugrálunk parancsszóra,
s tesszük, mit várnak a hatalmasok,
hiába tudjuk: hazugok, aljasok!

Válasszunk hát bábok, szolgák közül,
olyat, ki pénz oltárán üdvözül,
s hagyjuk veszni e szép Magyar hazát,
s vele a magyar ősök igazát?

Uraljon az, ki sosem volt magyar,
ki hízelegve magának kapar,
aztán a vaksi nép nyakára hág,
mert őt emeli fel a pénzvilág.

Nincs választás, felettünk döntenek!
A választható szinte mind beteg!
Külföldről pénzelt és irányított,
s az igaz útra egyik sem nyitott!

Mert minden párt megoszt és megvezet,
és széjjel tép egy ősi nemzetet,
s a vágóhídra már önként megyünk,
ahelyett, hogy EGY nemzet legyünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
31

By

Aranyosi Ervin: Választás?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Választás?

Vajon írástudatlanok,
mert x-szel írják nevüket?
Felelősség elhárítva,
nem terheli lelküket?
Választanak sok rossz közül,
s nem hallatják hangjukat,
s kizárják a döntésekből,
egy új ciklusra magunkat!

Analfabéták állnak sorban,
hogy kitegyék ikszüket!
Miattuk élünk lent a porban,
hiszen a jóra mind süket!
Hazugságokra bólogatva,
hiszik, hogy ők is döntenek,
lemondanak csak, voksot adva.
Pokolra benzint öntenek!

Urnákba dobják kis papírjuk,
halott világuk hamvait.
Nincs esély rá, hogy újra írjuk,
a történelem lapjait!
Kevés, ki látja a valósat,
kinek a rosszból már elég,
így válik valóra a jóslat,
így bűnhődik jövőt e nép!

A választás, nem old meg semmit,
egymásnak feszül a magyar,
ezért soha nem is lesz rend itt,
s az lesz, amit a „PÉNZ” akar!
Országgyűlés ahol mellékes,
s nincs is jelen népakarat,
egy ház, mit adott a kellékes,
hogy elhazudják szavadat.

Siralomház, hol pálcát törnek
a szép, magyar nemzet felett,
hol újabb négy évig gyötörnek
a meghasonlott emberek.
Tőled van felhatalmazásuk,
hogy árulásukat tegyék,
hogy kiforgassák a palástjuk,
és mindenünket elvegyék!

Aranyosi Ervin © 2026-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Választópolgár vagyok,
de mégsem tudok hatni!
Nem tudok az igazságnak
méltón hangot adni!
Sok rossz között választhatok,
de azok mind pártok,
csak árulók választhatók,
a nemzetnek ártók.

Nincs választás,
hatalmasok döntenek felettünk,
megvakított, lebutított
szolganéppé lettünk!
Négy évente elhisszük
a sok-sok hazugságot,
és „látszólag” választunk
egy nekünk tetsző pártot.

Országunkat kirabolták,
s külföldnek eladták,
a mirajtunk élősködő,
hazug, rablóbandák.
Hazájukat elárulták,
mégis esélyt kapnak,
nem csoda, hogy felkopik
az álla a magyarnak.

Ők jól élnek, színészkednek,
színházat csinálnak,
kufárok, kik a templomba
kereskedni járnak.
Államvagyon, nemzeti kincs
elporlik kezükben,
zsebtolvajként ott a kezük
folyton a zsebünkben.

Bűnözők, kik a nép ellen
törvényeket hoznak,
nincs is köztük feddhetetlen,
mind elkárhozottak.
Mindegyik csak aranyborjú,
s ha imádod őket,
elherdálják birtokodat,
édes anyafölded!

Egy sem az, akinek látszik,
csupán rusnya bábok,
akik eltapsolják nyíltan
szép Magyarországot.
Csatlósok és zsoldosok,
kik tőled voksod várják,
aztán az önrendelkezést
előled elzárják.

A választás, érdek mentén,
már rég el van döntve,
s minden egyes szereplőnek
zsebe meg van tömve.
Analfabétának néznek,
iksszel írod neved,
mert a látszólagos döntést
hitelesítheted.

Országházban képviselők
élik jó világuk,
hogy a gombokat nyomkodják,
nagy szükség van rájuk.
Párton belül ki van adva,
melyiket kell nyomni,
felelősség terhe alatt
nem kell nyomorogni.

A magyar nép, mint egykoron,
hisz még a mesében,
szavazattal díjazza azt,
ki megszólítja szépen.
Habár már sokszor becsapták,
mégis képes hinni,
ezért könnyű, mint a barmot,
vágóhídra vinni.

A választópolgárságról
szívesen lemondok,
választással nem oldódnak
többé meg a gondok!
Amíg nem lesz újra nemzet,
egységes a népünk,
míg megosztva széjjelhúzunk,
nem egyszerre lépünk.

Míg idegen írja sorsunk,
míg szolgáljuk őket,
míg pártok közt választgatunk,
csak a gondunk nőhet!
Hazugsággal megvakított
magyar népünk alszik,
s felettünk a jövő-szélnek
gyászdala hallatszik.

Aranyosi Ervin © 2026-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts