Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…

Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…

Magyar vagyok, s az maradok,
a népemnek hitet adok,
éltetem a reményt bennük,
élőn, nemzetté kell lennünk!
Egy a nemzet, egy a lélek,
nemzetemmel együtt élek!

Magyar vagyok, jót akarok,
őseimmel feltámadok,
megismerem hazám múltját,
bejárom az ősök útját.
Egy a nemzet, egy a lélek,
élni merek és nem félek!

Magyar vagyok, tiszta szívvel,
jövőt hozó élő hittel,
megvetem a hazugságot,
igaz hittel élek álmot!
Nem élhetek megvezetve,
élem világom teremtve!

Magyar vagyok, Isten éltet,
ő ad nekem emberséget,
ő ad nekem mindenséget,
tisztaságot, minőséget!
Ezt adom az utókornak,
hogy lehessen magyar holnap!

Magyar vagyok, szép hazám van,
hiszek népem igazában,
a hazug köd csak lehullik,
fejünkről a vész elmúlik,
csak ezért még tennünk kéne,
ez az ősök véleménye!

Magyar vagyok és nem szolga,
nem küldhetnek a pokolba,
hagyom hogy a fény vezessen,
Istenem, s jövőm lehessen!
Magyar honban, magyar nyelven,
teremtéstől hálatelten!

Magyar vagyok, s az is leszek,
nemzetemért jót cselekszek,
hagyom lelkem feltámadni,
benne a fényt eláradni,
Felismerni bűnt és rosszat,
ami értelmetlen bosszant.

Magyar vagyok a hazában,
ha magyar vagy légy a társam,
emeljük fel nemzetünket,
tegyük jobbá helyzetünket!
Éljünk együtt szép hazánkban,
s higgyünk népünk igazában!

Magyar vagyok, s ébredezem,
ne csodálkozz, kérlek, ezen,
sok életet átaludtam,
közben ellopták a múltam,
ellopták a fél hazámat,
fele népem mégsem lázad.

Magyar vagyok, s fogy nemzetem,
s túl sokan dolgoznak ezen,
ármányokkal, hazugsággal,
pénz utáni gőgös vággyal!
Megalázzák magyarságom,
porrá zúzzák a világom.

Magyar vagyok. Te is az vagy?
Csak a csaló élni nem hagy?
Országunkat széjjel lopja,
ördög táncát éjjel ropja!
Nappal gyilkol és harácsol,
magyaroknak bitót ácsol.

Magyar vagyok, én már látom,
más kezén van a világom.
Lassan vissza kéne venni,
világunkat jobbá tenni,
magot szórni, hogy kikeljen,
s a népünk egymásra leljen!

Magyar vagyok, ébresztelek!
Utat mutatnak a jelek,
hogy tennünk kell önmagunkért,
szebb jövőnkért, országunkért!
Meg kell hát az utat lelni,
nemzetünkkel eggyé lenni!

Magyar vagyok, a testvéred,
történetünk nem ér véget,
csak lépnünk kell egymás felé,
az igaz, útját meglelé,
s visszatér az ősi útra,
és a nemzet nagy lesz újra!

Magyar vagyok és teremtek,
hálát adva Istenemnek,
aki mutatja az utat,
annak, aki szívvel kutat,
aki szeretettel élne,
s honjában jövőt remélne!

Aranyosi Ervin © 2021-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva