Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 12 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Gyásznap lett a mai,
ELADTÁK HAZÁNKAT!
Ez ellen a lelkem
összetörve lázad!
Pártok játékában
a nemzet a vesztes,
a függetlenségünk
elvesztése lesz ez!

Hej, ki választottál,
el sem gondolkodtál,
idegen uraknak
mindent odatoltál!
Önként mész meghalni,
eladtad országod,
mert boldogulásod
Európától várod!

Itt él a Magyarság
ezen a földrészen,
így a Kárpát-haza
egyben sírja lészen!
Eddig kifosztottak,
most kivéreztetnek,
s te ástad a sírját
meg szép nemzetednek!

Aki most választott,
mind magára vessen,
ott van felszegezve
Jézus a kereszten!
Megosztó pártok közt,
elveszett a MAGYAR,
aki a népének
igazán jót akar!

Utolsó gúnyánkat
is lerántják rólunk,
álmunk rémálom lett,
abban forgolódunk!
Szakadék mélyére
taszítanak minket,
megtagadva népet,
hősi Őseinket!

Megvakult a nemzet,
s nem fog összefogni,
rabláncot lerázni,
néppé egybeforrni!
Inkább elszenvedi
egy más nép hatalmát,
akik szép hazánkat
oly nagyon akarják!

Milyen jövőt adtál
így az utókornak?
Háborút, éhséget
hoz reá a holnap!
Nem lesz büszke reád,
ki eladtad lelked,
ő is az árulót
fogja látni benned!

Húzd a nadrágszíjat
mától szorosabbra,
most fordul világod
sokkal gonoszabbra!
Lelkedet eladtad,
pénzed el fog folyni,
saját országodban
így fogsz nyomorogni!

Gyásznap ez a mai,
ha még nem is látod,
vakság, elbutulás
okozza halálod.
Startkő, amelyről
a medencébe ugrassz,
de nem lesz víz benne,
így pokolra juthatsz!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 10 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
8

By

Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Ellopták az alkotmányunk,
alaptörvény ma az „úr”!
Hazugságra épült várunk,
s minden köve meglazul.
Képviselő választás lesz,
de mind pártot képvisel,
a létünkhöz hozzá nem tesz,
csak kasszánkból pénzt visz el.

Fogva tartják koronánkat,
s uralják a nemzetet,
s csak olyan van, aki árthat,
ki bűnöző, s megvezet.
Megvakított már az ország,
megosztott nép a magyar,
más kezébe adja sorsát,
s úgy hiszi, hogy jót akar!

Nincs választás, ez a lényeg,
egyformán hazug ma mind,
hazánk sorsán rágó férgek
számlálják meg napjaink.
Alszik a nép, elfogadja,
s azt hiszi ennyit tehet,
s szomorú, hogy alig vannak,
látó, s értő emberek.

Média és politika,
egy követ fúj, s mind beteg!
Az ármánynak, mi a titka,
mért hiszik el emberek?
Sötét korban, alagútban,
már nem is látszik a fény,
csak a magyar nép van útban?
A jövőjére nincs remény?

Vagy van, csak körül kell nézni,
felemelni a fejünk,
ősök nyomdokába lépni,
s megtalálni a helyünk!
Vissza kéne venni végre
ellopott értékeink,
visszaszálljon mind a népre,
a Szentkorona Rend szerint!

Legyen a Kárpát-Medence,
hol új világ születik,
egységet, s jogot teremtve,
hol a rablást büntetik.
Hol élnek, s nem visszaélnek,
hol igazság, s béke van,
hol okkal történik minden,
s nem marad boldogtalan!

Hol egymásért tesszük dolgunk,
saját hazát építünk,
van jövőnk, s vannak utódok,
s az emberségben hiszünk!
Megkeressük a megoldást,
s lelkünkben majd rálelünk,
elkerülve a vérontást,
a lét fontosabb nekünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Választópolgár vagyok,
de mégsem tudok hatni!
Nem tudok az igazságnak
méltón hangot adni!
Sok rossz között választhatok,
de azok mind pártok,
csak árulók választhatók,
a nemzetnek ártók.

Nincs választás,
hatalmasok döntenek felettünk,
megvakított, lebutított
szolganéppé lettünk!
Négy évente elhisszük
a sok-sok hazugságot,
és „látszólag” választunk
egy nekünk tetsző pártot.

Országunkat kirabolták,
s külföldnek eladták,
a mirajtunk élősködő,
hazug, rablóbandák.
Hazájukat elárulták,
mégis esélyt kapnak,
nem csoda, hogy felkopik
az álla a magyarnak.

Ők jól élnek, színészkednek,
színházat csinálnak,
kufárok, kik a templomba
kereskedni járnak.
Államvagyon, nemzeti kincs
elporlik kezükben,
zsebtolvajként ott a kezük
folyton a zsebünkben.

Bűnözők, kik a nép ellen
törvényeket hoznak,
nincs is köztük feddhetetlen,
mind elkárhozottak.
Mindegyik csak aranyborjú,
s ha imádod őket,
elherdálják birtokodat,
édes anyafölded!

Egy sem az, akinek látszik,
csupán rusnya bábok,
akik eltapsolják nyíltan
szép Magyarországot.
Csatlósok és zsoldosok,
kik tőled voksod várják,
aztán az önrendelkezést
előled elzárják.

A választás, érdek mentén,
már rég el van döntve,
s minden egyes szereplőnek
zsebe meg van tömve.
Analfabétának néznek,
iksszel írod neved,
mert a látszólagos döntést
hitelesítheted.

Országházban képviselők
élik jó világuk,
hogy a gombokat nyomkodják,
nagy szükség van rájuk.
Párton belül ki van adva,
melyiket kell nyomni,
felelősség terhe alatt
nem kell nyomorogni.

A magyar nép, mint egykoron,
hisz még a mesében,
szavazattal díjazza azt,
ki megszólítja szépen.
Habár már sokszor becsapták,
mégis képes hinni,
ezért könnyű, mint a barmot,
vágóhídra vinni.

A választópolgárságról
szívesen lemondok,
választással nem oldódnak
többé meg a gondok!
Amíg nem lesz újra nemzet,
egységes a népünk,
míg megosztva széjjelhúzunk,
nem egyszerre lépünk.

Míg idegen írja sorsunk,
míg szolgáljuk őket,
míg pártok közt választgatunk,
csak a gondunk nőhet!
Hazugsággal megvakított
magyar népünk alszik,
s felettünk a jövő-szélnek
gyászdala hallatszik.

Aranyosi Ervin © 2026-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
31

By

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Van egy hely – bár talán álom –
csodaország a világon,
van egy hely, ahol fény terem,
s a szeretet is végtelen!
Hol nem játszik pénz, vagy érdem,
hol nem jár a szegény térden.
Mert nincs szegény és nincs gazdag,
csak hírvivői az igaznak.
Van egy hely, egy földi ország,
hol élhető lét a valóság!

Mi lenne, ha létre hívnánk,
szeretet forrásból innánk,
s adnánk tovább minden áron,
így terjedne a világon.
Sosem kéne mást legyőzni,
napi harcokkal időzni,
arrébb tolni mást a táltól,
mert a jóból kapni gátol.
Szeretetet adjunk, kapjunk,
szívvel mind együtt haladjunk!

Szeretném azt, ha ebben élnénk,
és többé semmitől sem félnénk,
a lét okára rátalálnánk,
s akik vagyunk, pont azzá válnánk!
Valóra válna minden álom,
békesség lenne a világon!
Nem vennénk el, csak folyton adnánk,
a perc varázsát megragadnánk,
örömöt gyújtva más szívekben,
élnénk a fénylő szeretetben!

Aranyosi Ervin © 2025-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
5

By

Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek

Édes Anyaföldem, ünnepellek téged,
s véled Anyanyelvem, mely éltet egy népet!
Ünnepellek szépen, kies, szép hazámat,
ide születtem le, s ez javamra válhat.
Dicsérni szép magyar szavaimmal tudlak,
büszkén vállalom fel az oly dicső múltat,
mikor eleink még emelt fővel jártak,
együtt tették dolguk, egy oldalon álltak!

Magyarnak születtem, magyar hát a lelkem,
szép magyar szavaim, dallá válnak bennem!
Mesés ez az ország, csodás gazdagsága,
természeti kincsek élő garmadája!
Ez a mi örökünk, ez az ősi jussunk,
csak azt más uralja, hogy hozzá ne jussunk!
Igazi Kánaán, boldogító öle,
aranya, ezüstje, számtalan ékköve,
vize, erdősége, vadja, élő földje,
s nem csak arra való, hogy sírunk befödje!

Nagy kár, hogy a népe mássá akar válni,
idegen hatalmat kénytelen szolgálni!
Nem tudja, hogy gazdag, s honában nincs joga,
összes kincseire másnak fáj a foga!
Nincs már történelmünk, elhazudták múltunk,
szenvedéseinkből soha nem tanultunk!
Szolganéppé tették Attila szent népét,
s nyakára ültették mások istenségét!

De te, szülőföldem, mindig magyar maradsz,
s örülsz a népednek, hisz boldog vagy, ha adsz!
S akad még ki őriz nagy-nagy szeretettel,
aki büszke arra, hogy ő magyar ember!
Jósolták, hogy egykor, lerázzuk a láncot,
s élhetővé tesszük az egész világot.
Itt fog majd a magból, jövőnk kicsírázni,
és a magyar újra, egy nemzetté válni!

Köszöntelek téged, Magyar Föld-anyácska,
viruljon virágtól Baranya és Bácska,
elcsatolt részeid Nap fénye fürössze,
hogy a magyar nemzet eggyé álljon össze!
Erdeink, mezőink, bővizű folyóink,
tükrözzék a szépet, hiszen élni jó itt!
Legyen okunk táncra, mosolyra és dalra,
hozzon a Jóisten áldást a Magyarra!

Aranyosi Ervin © 2024.05.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
18

By

Aranyosi Ervin: Engedjük szívünkbe a Nap sugarát!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Engedjük szívünkbe a Nap sugarát!

Nagy a világ, csepp az ember,
vízcseppekből áll a tenger,
sokan vagyunk, mégis félünk,
bezárt falak között élünk.

Nem tudunk még jól szeretni,
társainkért tűzbe menni,
egy világot jobbá tenni,
elesettet felemelni.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
daloljuk el népünk ősi dalát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
találja meg lelkünk is végre magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
jó lenne a holnapot élni veled,
szívünket fürössze a szép szeretet!

Legyünk együtt, eggyé váljunk,
holnapunkra így találjunk,
ősök útját újra járjuk,
emlékezzünk szívvel rájuk!

Nem tudunk még jól szeretni,
társainkért tűzbe menni,
kupába nem csöppen vérünk,
nem él ősi szerződésünk.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
daloljuk el népünk ősi dalát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
találja meg lelkünk is végre magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
jó lenne a holnapot élni veled,
szívünket fürössze a szép szeretet!

Tegyünk csodát, hozzunk békét,
őseinknek szép emlékét,
őrizzük meg hagyományát,
lélekből vett nagy tudását.

Lássunk álmot, éljük is meg,
őrizzük az ősi kincset,
újra egy nemzetté váljunk,
mindig emelt fővel járjunk.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
hallassuk a nyelvünknek ősi szavát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
érezze büszkének a magyar magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
szívünket fürössze a szív-szeretet,
legyen a világod így teljes veled!

Aranyosi Ervin © 2024-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
21

By

Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Ó, Istenem, mutasd meg a magyarnak,
amíg feje felett idegen hatalmak
döntenek, addig nem lesz szabad!
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!
Míg helyetted a „mocskos pénz” az isten,
s nincs oly vezér, kire szívvel tekintsen,
addig e nép árva rabszolgahad.
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!

Nyakunkba tettek kapzsi szolgabábot,
ki zsebre tenné, akár a fél világot,
de nemzetet szolgálni nem akar,
mert szívében Ő sosem volt magyar!
Hol van a szív, mely őseinkben dobbant,
hol van a láng, mely fénylőn lángra lobbant,
a magyar tűz, mely bennünk fennmarad?
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Lopják a földet, amit nekünk adtál,
s nem szóltunk semmit – te is csendben maradtál –
lassan a magyarnak semmi sem marad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Hol van a hős, ki letépné a láncot?
Hol a vezér, ki dicsőséggel áldott,
ki hisz még benne, hogy népünk fennmarad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Hitét vesztett népnek elfogy az országa,
mert győzhet felette a zsarnok kapzsisága,
s szomjan halunk ott, hol forrás fakad.
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Mutasd magad, és emeld fel e népet,
küldd angyalod, mennyei segítséged,
amely a bajban, majd győzelmet arat!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Aranyosi Ervin © 2023-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

nov
7

By

Aranyosi Ervin: Békevágy

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Békevágy

Ha fegyverekre költött pénzek
éhezőket etetnének,
szebbé tehetnék a világot,
visszaadva egy régi álmot,
hogy az ember jobb lehet.

De inkább nekimegyünk a falnak,
mert elvárják a nagyhatalmak,
hogy szórjuk pénzünket a kútba,
ne legyen a sok ember útban,
akit a gazdag nem szeret.

Fegyver, oltás és hazugságok,
mérgezik ma a világot,
a pénz beszél, a szív meg néma,
a jóság szinte nem is él ma,
mert utunk során elveszett.

Tengődő lelkek haldokolnak,
börtönbolygóján a pokolnak,
s nem látják, játszanak velük,
sírnak, mert nincsen fegyverük,
szívük haldoklik, s nem szeret.

Ébren kellene álmodozni,
másoknak örömöt okozni,
hinni és vágyni szebb világot,
valóra váltva régi álmot,
hogy planétánkon béke van!

Emberré válhatna az ember,
életet értő értelemmel,
nem uralhatna senki, senkit,
mert Isten szép országa lesz itt,
s élhetünk együtt boldogan!

Én magam csak békére vágyom,
élhessünk végre e világon,
szabadon, mástól nem uralva,
nem a bőségben éhen halva,
mindenhol egymást támogatva!

Lelkünkben kell békére lelnünk,
s a nagyvilágot átölelnünk,
a rosszat is jobbá szeretve,
az éltető fényt csak követve,
a jövőnek is álmot adva!

Aranyosi Ervin © 2022-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

okt
22

By

Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!

Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
Nem támadná senki védtelen hazádat,
s nem akarná senki befogni a szádat.

Hisz normális ember sosem háborúzna,
a nemzetek közé árkot sosem húzna,
nem gyilkolna sosem egy hozzá hasonlót,
s így nem is találna országára rontót.

Minden háború a gazdagot szolgálja,
ám a harc ösvényét csupa szegény járja,
s amíg a katonák harcba menetelnek,
a páncélszekrények nagy pénzekkel telnek.

Az eladott lelkek feszülnek egymásnak,
átadják testüket mocskos elmúlásnak,
de a háborúhoz sohasem volt közük,
nincs belőle hasznuk, nincs benne örömük.

A háborút nem is a harctéren vívják,
bár a szegényeknek ott ássák meg sírját.
Egyedül a pénz a háborúzás oka,
erről dönteni a gazdagnak van joga.

Nincsen honvédelem, a fegyver csak üzlet,
hazug minden szólam, mit zászlókra tűznek!
Ország, ország ellen sosem menne harcba,
ha a gazdaság nem fulladna kudarcba.

Újra kéne írni az ember történelmét,
használni a szívet, s jót akaró elmét.
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!

Aranyosi Ervin © 2022-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts