Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szándékosan vakok

Aranyosi Ervin: Szándékosan vakok

A megvezetett lelkek szemét nem lehet felnyitni,
mert szörnyű hittel, szándékosan vakok.
A világot eltakarják előlük
sötétre mázolt, árnyék ablakok.
Hiába tudunk, s akarunk igazat itt mi!

Pogánynak hívnak, és istentelennek,
s mert látunk, inkább kiszúrnák szemünk.
A kínzóeszközt mutatják nekünk,
jelképét templomuknak, s minket pokolra vetnek!

Papolnak naphoszt, az átírt bibliából,
s imával bántják a saját Istenük,
s eladják Ámennel, Ámonnak a lelkük,
s mit sem értenek a lét igazából!

Egy gyilkos népnek rabszolgái mind-mind,
nem rosszak ők, csupán tudatlanok,
s míg hiszik, hogy közülük vagyok,
addig szavam magukénak tekintik.

De ha szólók, majd kést döfnek szívembe,
s megölnek úgy, mint Isten másik fiát,
s idézgetik a hazug bibliát,
s nem baj, hogy önmagukat köpik szembe!

De érdemes a szolgát menteni?
(Ki úgy hiszi, hogy csak jót tesz naponta,
ahogy a rőzsét máglyához összehordta.)
A pusztító tűz nekik Isteni!

Aranyosi Ervin © 2026-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bolond gondolatok


Aranyosi Ervin: Bolond gondolatok

Még Atilla voltam, amikor behoztak,
aztán orvosaim jól meggyógyítottak,
s újra Kovács János lett csak én belőlem,
valami nagyságot elloptak itt tőlem!
Isten ostorából, egy senkivé váltam,
nem csoda, hogy helyem sehogy sem találtam!
Most szembe kell néznem hazug valósággal,
s küzdenem egy gyáva, mocskos újvilággal!

Vajon, bolond voltam én annak előtte?
Aki az álmait íjjal célba lőtte?
Aki nem bántani, nem uralni akart,
aki óvón, védőn emelte fel a kart!
Lehet, hogy erővel tettem végre rendet,
óvtam a világom, mit Isten teremtett,
mit hatalmasságok fel akartak dúlni,
volt utódaiknak, kiktől bűnt tanulni!

Hát meggyógyítottak, semmivé lett álmom,
idegen népektől visszhangos országom!
Pusztítják a magyart és kiszipolyoznak,
fejünk felett aljas törvényeket hoznak.
Kárpát-medencénkből elszívták a vizet,
s akit megvezettek, hazájával fizet.
Hiszen a kis ember egyként tehetetlen,
jobb volt nekem, mikor Atilla lehettem!

Aranyosi Ervin © 2026-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A választáson merengve…


Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Ellopták az alkotmányunk,
alaptörvény ma az „úr”!
Hazugságra épült várunk,
s minden köve meglazul.
Képviselő választás lesz,
de mind pártot képvisel,
a létünkhöz hozzá nem tesz,
csak kasszánkból pénzt visz el.

Fogva tartják koronánkat,
s uralják a nemzetet,
s csak olyan van, aki árthat,
ki bűnöző, s megvezet.
Megvakított már az ország,
megosztott nép a magyar,
más kezébe adja sorsát,
s úgy hiszi, hogy jót akar!

Nincs választás, ez a lényeg,
egyformán hazug ma mind,
hazánk sorsán rágó férgek
számlálják meg napjaink.
Alszik a nép, elfogadja,
s azt hiszi ennyit tehet,
s szomorú, hogy alig vannak,
látó, s értő emberek.

Média és politika,
egy követ fúj, s mind beteg!
Az ármánynak, mi a titka,
mért hiszik el emberek?
Sötét korban, alagútban,
már nem is látszik a fény,
csak a magyar nép van útban?
A jövőjére nincs remény?

Vagy van, csak körül kell nézni,
felemelni a fejünk,
ősök nyomdokába lépni,
s megtalálni a helyünk!
Vissza kéne venni végre
ellopott értékeink,
visszaszálljon mind a népre,
a Szentkorona Rend szerint!

Legyen a Kárpát-Medence,
hol új világ születik,
egységet, s jogot teremtve,
hol a rablást büntetik.
Hol élnek, s nem visszaélnek,
hol igazság, s béke van,
hol okkal történik minden,
s nem marad boldogtalan!

Hol egymásért tesszük dolgunk,
saját hazát építünk,
van jövőnk, s vannak utódok,
s az emberségben hiszünk!
Megkeressük a megoldást,
s lelkünkben majd rálelünk,
elkerülve a vérontást,
a lét fontosabb nekünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Választás?

Aranyosi Ervin: Választás?

Vajon írástudatlanok,
mert x-szel írják nevüket?
Felelősség elhárítva,
nem terheli lelküket?
Választanak sok rossz közül,
s nem hallatják hangjukat,
s kizárják a döntésekből,
egy új ciklusra magunkat!

Analfabéták állnak sorban,
hogy kitegyék ikszüket!
Miattuk élünk lent a porban,
hiszen a jóra mind süket!
Hazugságokra bólogatva,
hiszik, hogy ők is döntenek,
lemondanak csak, voksot adva.
Pokolra benzint öntenek!

Urnákba dobják kis papírjuk,
halott világuk hamvait.
Nincs esély rá, hogy újra írjuk,
a történelem lapjait!
Kevés, ki látja a valósat,
kinek a rosszból már elég,
így válik valóra a jóslat,
így bűnhődik jövőt e nép!

A választás, nem old meg semmit,
egymásnak feszül a magyar,
ezért soha nem is lesz rend itt,
s az lesz, amit a „PÉNZ” akar!
Országgyűlés ahol mellékes,
s nincs is jelen népakarat,
egy ház, mit adott a kellékes,
hogy elhazudják szavadat.

Siralomház, hol pálcát törnek
a szép, magyar nemzet felett,
hol újabb négy évig gyötörnek
a meghasonlott emberek.
Tőled van felhatalmazásuk,
hogy árulásukat tegyék,
hogy kiforgassák a palástjuk,
és mindenünket elvegyék!

Aranyosi Ervin © 2026-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha majd tisztán látunk

Aranyosi Ervin: Ha majd tisztán látunk

Sötét, nehéz fátyol takarja szemünket,
szenvedés, hazugság bántja a lelkünket.
Meg nem értés, közöny, uralja a magyart,
ki már rég nem tudja, hogy útja merre tart.
Vezetik mint birkát, kiválasztott barmok,
fizetett bérencek, sok selejt akarnok.
Idegen hatalom ül szegény fejünkön,
és csak azt érezzük, nem vagyunk helyünkön.

Vajon ez a fátyol, mikor fog felszállni,
mikor fog a magyar újra tisztán látni?
Mikor fog majd össze, és ír történelmet?
Mikor fogja már fel, hogy mitől is szenved?
Mikor veszi észre társai szemében,
az ősi tisztaságot, mely ragyog szívében?
Magyar testvéreit tudja még szeretni,
édes, szép hazáját függetlenné tenni?

Felismeri vajon, ősei mint éltek,
hogyan formált a nyelv, amikor beszéltek?
Mi volt az az érték, miért büszkén haltak,
mit adott a nyelve, az igaz magyarnak?
Mint a bolhás kutya, olyan most a nemzet,
élősködőt tart el, kit nem magyar nemzett,
vagy ha az nemzette, eladta a lelkét,
s átírta a magyar nemzet történelmét.

Meg kell hát tanítsad magyar gyermekednek,
hogy szavaink olyan forrásból erednek,
amely a hazánknak földjét átitatta,
élő, szép világát áldva, élni hagyta.
Alkotó, teremtő, különleges nyelv ez,
– méltó őseinkhez – mely világot rendez!
Nem használni vétek, hazudni csalárdság,
az erőnket benne, meg kell végre lássák!

Ismerjük meg múltunk – ne ahogy átírták –
amivel a sólyom szárnytollát lenyírták!
Hisz ez a teremtés, s a szeretet nyelve,
benne az emberség, és a jóság elve.
Lásd meg a magyarban, az igaz testvéred,
hogy ne legyen néped, hazádban kísértet!
Közösen élhessen, együtt gondolkozzon,
s erre a hazára fényes jövőt hozzon!

Aranyosi Ervin © 2026-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ez így igaz

Aranyosi Ervin: Ez így igaz

Amit mondok, az mind igaz,
és bármi lesz is, mindig az!
A hazugság az, mi mindig gaz,
s ha elhiszed, hát nincs vigasz!

Az igaz szó, az őszinte,
az élet megértő szintje,
csak ez felemelő szinte,
s erre minket sok ős inte.

A hazug pedig bájolog,
ő fest szemedre hályogot,
és csak te adhatsz rá jogot,
ha elhiszed, ha pártolod.

És azt, bizony rosszul teszed,
mert kihasznál és megvezet,
s amikor komolyan veszed,
elvakítja szemed, s eszed!

Nem osztok meg, nem pártolok,
van világomban pár dolog,
mely ellen lelkem háborog,
és szívem lázadón dobog.

Sok törvény ma hazug, csalárd,
s az embereknek okkal árt,
de hazugnak jogában áll,
mert hátsó szándékot talál.

Fontos a lelkiismeret,
ragyogd be ezt a kis teret!
Az igazat felismered,
mit reád bízott Istened!

Legyen minden szavad igaz,
és hadd legyen az mindig az!
Nem juthat el egy szintig az,
kinek hazugság nyújt vigaszt!

Aranyosi Ervin © 2025-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jövőkép másképp (más kép?)

Aranyosi Ervin: Jövőkép másképp (más kép?)

Azt hiszed tudod, mert ezt tanították,
vagy mert a hírekkel reád zúdították.
Egy hazug világban, elhiszel-e mindent,
ahogy feltálalják, úgy is van szerinted?
Függöny takarja el az egész világot,
s te csak a függönyre festett képet látod.
Nem is nézel mögé, de minek is tennéd,
a bátorságot hozzá, ugyan honnan vennéd?
Sőt, akik becsapnak, te azokat véded,
így könnyű vezetni a pokolba téged.
Nem kell neked rablánc, elég az üzenet:
– Itt minden érted van, hogy jobb legyen neked!

Olykor megmutatják, mi is az igazság,
mesterkélt filmekben orrod elé rakják.
Te meg azt hiszed, hogy a képzelet műve,
csak a szereplő van mocsárba merülve.
Aztán meg megéled, meg is tapasztalod,
de ha mást bántanak, nem a te asztalod!
Csodálkozol rajta, ha más sem tesz érted,
mindig csak az mozdul, aki éppen sértett.
Így hát megosztanak, könnyebb veled bánni,
kis csoportban nem tudsz veszélyessé válni.
Amíg külön-külön fájnak csak a dolgok,
hiába hőzöngnek, itt-ott, kis csoportok.

Egy maréknyi ember ural egy világot,
terepasztalt mozgat, pénzt, meg gazdagságot.
Kezükben média, mely mossa az agyat,
s kezükben tartani sem túl nagy feladat.
Hisz megannyi szolga áll a hatalmukban,
így hát nem kell félni, a léggömb kipukkan.
Pénz és megélhetés, a jólét a póráz,
a lényeg a külcsin, médián át szórt máz.
Lám, a világ népe inkább egymást bántja,
napi problémáit társaiban látja.
Ami itt fejlődik, az csak a technika,
mesterséges lesz majd az intelligencia.

Számítógép fogja uralni a népet,
a test tán meggyógyul, de kihal a lélek.
Érzés nélkül pedig, nem ember, az ember,
gép lesz majd belőle, tudós értelemmel.
Mindent készen megkap, nem is marad vágya,
ez az emberiség csúf halottas ágya.
Művészet és szépség nem kell a világnak,
a természet minek, minden fát kivágnak.
Ha kihal a bolygó, az sem zavar senkit,
planétánk jövőjét, a gépek jelentik.
Megvédeni pedig nem tudjuk, csak együtt,
ha a társainkat szépen felébresztjük!

Aranyosi Ervin © 2024-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai fohász


Aranyosi Ervin: Mai fohász

Ha belém költözik a félelem,
kérlek, akkor is legyél velem!
Adj nyakamba szép virágkoszorút,
tüntess el végre, minden háborút!

Tégy erőssé és fogd a kezemet,
legyen szívemben érző szeretet,
és emelj fel, jó emberré tegyél,
olyanná, aki éppen érted él!

Emelj fel, kérlek, gyermeked vagyok,
a világomba beleolvadok,
hittel reménnyel teszem dolgomat,
lesz holnapom, s lehetek boldogabb!

Ne hagyj elveszni félelmek között!
Lássam Napom a zord felhők mögött!
Álmodjak szebbet, s jobbat, mint mi van,
ne higgyek el hazug szót naivan.

Ne rettegjek, hisz nincsen rá okom,
hadd elmélkedjem szép világomon,
és vedd le rólam elmém láncait,
hadd járjam el világom táncait!

Adj szeretetet, érző tiszta fényt,
a szívemben tartsd élőn a reményt,
hogy lesz még álmom, boldog holnapom,
hogy vágyaimra válaszod kapom!

Aranyosi Ervin © 2023-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az Ikertornyok emlékére


Aranyosi Ervin: Az Ikertornyok emlékére

Huszonkét évvel ezelőtt
terrorizmus született,
s akik akkor kitalálták,
nem tartanak szünetet…
Rémülten nézte a világ,
hogy két torony összedőlt,
s háromezer dolgos embert,
egy délelőttön megölt.

De nem az volt, minek látszott,
mert hamis volt az egész,
– s bár a fél világ már tudja –
bűnösöknek nyoma vész.
Biztosítási csalás volt?
Háborúknak jó oka?
Amerika talán így lett
a terrornak bajnoka!

Összeesküvés elmélet?
Ám erről is kiderült,
ahogy történt, lehetetlen…
De elhitetni sikerült!
Két gépmadár csapódott be,
s felrobbant a kerozin…
És egy világ csapódott be
a média képein.

Földig égő acélvázak
robbantak le akkor ott.
Igaz előbb a pincében
pár robbantó alkotott.
Alapjaiban rengett meg
mind a három épület,
s a világon végigfutott
a megbénító rémület!

Két toronyba repülő szállt,
s leomlott egy harmadik…
A Pentagont is megtámadták
– terjedt el a balga hit.
Milliónyi bizonyíték,
sokan mégis azt hiszik,
hogy az véd meg a terrortól,
aki közben vért iszik.

Huszonkét év és a világ
nem is keres felelőst.
Mért keresne, hiszen tudja,
ki játszotta az erőst.
Ki uralja a világot,
gerjeszt folyton félelmet,
ki ír nekünk napról napra,
egy hazug történelmet!

Aranyosi Ervin © 2023-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Már nem!


Aranyosi Ervin: Már nem!

Már nem, már nem,
már nem játszom tovább,
már nem cipelek a hátamon zongorát,
már nem futok én árkon-bokron át,
már nem keresem a létben a sok csodát!

Már nem, már nem,
letenném terheim,
már nem élek hazug szabályok szerint,
már nem félek, a lelkem is rendre int,
már nem és nem! Szabad leszek megint!

Refrén:
Komolyodj meg kérlek,
komolyodj meg kérlek!
– súgják énnekem!
De én nevetgélek,
mosolyogva élek
és játszom az életem!

Már nem, már nem,
nem fáj a tegnapom,
már nem hordom, ha kell reád hagyom,
már nem szállok szembe, nem üthetnek agyon,
és, ha néha sírok, csak azért, mert fáj nagyon!

Refrén:
Komolyodj meg kérlek,
komolyodj meg kérlek!
– súgják énnekem!
De én nevetgélek,
mosolyogva élek
és játszom az életem!

Aranyosi Ervin © 2023-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva