Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!


Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!

A sötétség ma volt tán a legerősebb,
naplemente után ébresszük a fényt!
Kapjon a szeretet új erőre tőled,
add vissza a tőlünk ellopott reményt!

Meg kell váltanunk ma nekünk a világot,
Jézus is e célból, fényből született,
a születésnapját későbbinek látod,
a sötét használja e pár nap szünetet!

De mi reménykedünk, fény jövetelében,
s őrtüzeket gyújtunk, ahogy őseink,
ősi hagyományról szól a dal az éjben,
s a szívünkben élnek drága hőseink.

A Turul madár is kiterjeszti szárnyát,
óvja nemzetségét, tőle szent e föld!
S hiszem, felrepíti égi Nap világát,
mi a magyarokra egykor tündökölt!

S talán tiszta fénytől megszépül világunk,
szívünk melegséggel újra megtelik,
őseinkhez lassan vissza kell találnunk,
s megmutatni büszkén, többre is telik!

Aranyosi Ervin © 2021.12.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyere haza!


Aranyosi Ervin: Gyere haza!

Gyere haza és itt nyisd ki a szádat,
itthon legyél és támogasd hazádat,
ne kintről mondd meg, mi lenne jobb nékünk,
ne oktass ki, mert mi e honban élünk!
Te lehetsz jó, távolba szakadt gyermek,
kit odakint vastagon megfizetnek,
ki messziről, csak kapott hírből tudja,
hogy mi van itt, ahogy a média hazudja.

Gyere haza és lásd az igazságot,
érezd a terhet, a honi valóságot,
itt élve kell kimondani a fájót,
s megélni létet, magyar szívünkbe vájót!
Jó lenne végre szabad magyarnak lenni,
magyar hazát, szabadon ünnepelni,
s hétköznapokban menni, s tenni érte,
büszke legyen megáldott nemzetére!

Gyere haza, mi tárt karokkal várunk,
megosztjuk veled kivívott szabadságunk,
csak el ne vedd hitünket, ami éltet,
élj itt velünk, most haza hívunk téged!
Hej magyarok, most szükség van reátok,
rajtatok is múlik szabad hazátok,
ez az a Föld, mely gazdag, s adni képes,
csak elfogyunk, magyarságunk nem népes!

Gyere haza és fogjunk össze együtt,
mutassuk meg, hogy hazánkat szeretjük,
mutassuk meg, hogy él a magyar nemzet,
mely Istenével egy új jövőt teremthet.
Az tűnjön el, ki miatt messze mentél,
legyen velünk egy felemelő, szent cél,
mely követi az ősök régi útját,
s az utódok, azt a tudást tanulják!

Gyere haza és segíts tisztán élni,
a magyar nyelvet használva, beszélni!
Felvirágoztatni szép magyar hazánkat,
s magyarnak lenni, úgy, ahogy az ránk hat!
Nem kell a pénzed, más gazdagságra vágyunk,
mindent megad a szeretett országunk,
csak vissza kéne őseinkhez térnünk,
s a tudásukban, igaz magyarként élnünk!

Aranyosi Ervin © 2021-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vízió


Aranyosi Ervin: Vízió

Álmatlanságban szenved az ország,
s rémálommá érik a valóság.
A lélek nem tud örömökre lelni,
s a balgaságot illik ünnepelni.
A hazugság megmérgezi a lelket,
a vezetők mind ebben remekelnek.
A megalkuvók szakértőkké válnak,
és milliókért karriert csinálnak.

A képviselők pártot képviselnek,
az arcuk helyett álarcot viselnek,
és süketek a választók szavára,
rájuk a nép mindhiába vár ma.
Az álmatlanság vakságot okozhat,
a népre furcsa betegséget hozhat,
mely médián és híreken át terjed,
és bűzös löttye az elmékben erjed.

A félelem megmérgezi a lelket,
cirkuszok vonják el a figyelmet.
A tudós nem tud! Hazugsággal ámít,
de ha ő mondja, elhisznek akármit!
Vakok között oly nehéz az élet,
de talán ez a reánk mért ítélet,
ha álmatlanul, mégis álmot látunk,
mert lassacskán kipusztul a világunk.

Én szeretnék egy jobb világban élni,
hol nem kell folyton hatalomtól félni!
Hol végre a bolygónkkal eggyé válunk,
hol élünk, s nem csak várjuk a halálunk!
Hol szeretet van, igazság és béke
hol őseinknek lépünk örökébe,
hol egy világot minden lélek szolgál,
hol az ember azt is tudja, hol jár!

Hol szolgálunk, de senki nem lesz szolga,
hol minden ember tudja, mi a dolga!
Hol bátran élnek, vidáman nevetnek,
mert nem uralnak többé, nem vezetnek!
Ez egy módon megy, összefogva, együtt,
ha világunkat élővé teremtjük,
és megfigyeljük élő Föld-anyánkat,
hogy felismerjük: – Amit adunk, ránk hat!

Aranyosi Ervin © 2021-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Augusztus huszadikai jó kívánság!


Aranyosi Ervin: Augusztus huszadikai jókívánság!

Jó lenne, ha újra Alkotmányunk lenne!
Újra az igazság tükröződne benne!
Jog és az igazság kézen fogva járna,
hazánk virágozna, s ránk szebb jövő várna.
Gazdagabbak lennénk mind az új kenyérrel,
amit dolgos kezek osztanának széjjel.
Áldás lenne végre nemzeten, s hazánkon,
siker koronázzon  minket, ezt kívánom!

Hadd járjon a magyar újra emelt fővel,
szembesüljön végre élhető jövővel!
Vegye végre vissza összes régi jussát,
mit kivívtak, kik örök álmukat alusszák!
Őseink, kik naggyá tették az országot,
amely eleinknél szebb napokat látott!
Isten áldásával éljünk boldogabban,
s minden jó magyarnak legyen része abban!

Legyen hát egyenlő, mindenki, ki magyar,
aki e szent földön boldogulni akar!
Föld, víz és levegő csak minket szolgáljon,
kezünk közt a munka teremtővé váljon!
Tegyük hát a dolgunk szépen, összefogva,
egymást jól megértve, összemosolyogva!
A szívünk, mint a dob, egyszerre dobbanjon,
minden gondolatunk reményt, hitet adjon!

Legyen új kenyerünk, házban lakhatásunk,
legyen biztos jövőnk, s legyen rá hatásunk!
Gyermekünk kezébe adjunk jó stafétát,
tanítsd őket élni, s velük együtt éld át,
hogy a magyar haza újra felvirágzik,
és a magyar szeme örömkönnytől ázik!
Mindőnk szíve telik méltó büszkeséggel,
s jóllakik lelkünk is friss, meleg kenyérrel!

Aranyosi Ervin © 2018-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyaros teremtés


Aranyosi Ervin: Magyaros teremtés

Hej, Magyar, mért nem lelsz okot a jókedvre?
Csak a sebeidet nyalogatod egyre!
Orrod mélyen hordod, nem jársz emelt fővel,
a harcodat vívod egyre a jövővel.
Közben nem tudsz róla, hogy ezzel teremtesz,
minden gondolatod eredménye meglesz,
mert “az ember tervez, a jó Isten végez!”
Balsorsoddal fordulsz mindig az igéhez!

Hej, Magyar, mért nem vagy tudatosabb, bátrabb?
hagyod kirabolni csodaszép hazádat!
Idegen nemzetek orrodnál vezetnek,
te meg sírva hordod hályogját szemednek.
Őseidnek lelke felsikítva lázad,
hagyod, más kezére játsszák át hazádat?
Te meg elmenekülsz, mert könnyebb szolgálni,
mint saját hazádban a sarkadra állni!

Hej, Magyar, ne búsulj, tedd inkább a dolgod,
itt légy, e hazában mától kezdve boldog!
Keresd meg jó kedved, kezdj el végre élni,
az igahúzásnak a végéhez érni!
Hiszen a jó Isten téged felruházott,
teremtő lélekkel gazdagon megáldott!
Csupán rajtad múlik tudásoddal élsz-e,
elmúlik-e rólad évszázadok félsze?

Hej, Magyar, a sorsod vedd végre kezedbe,
úgy teremts, hogy okod legyen a jó kedvre.
Válts valóra véle évezredes álmot,
teremts a hazádban sokkal szebb világot!
Emeld fel fejedet, légy magadra büszke!
Legyen a hazánk már lelkünk élő tükre!
Találd meg igazad, s tegyen boldogabbá,
hogy a magyar lélek ne válhasson rabbá!

Hej, Magyar, teremts hát élő gondolattal,
érezd, hogy a lelked összeér a Nappal!
Mosolyod ragyogjon, hited sugározza,
mely teremtő erőd is megsokszorozza.
Vigadjunk hát együtt, közös, vidám kedvvel,
higgyük el, hogy Atyánk támogat és kedvel!
Tegyük újra széppé, élővé e földet,
melyet szép hazának őseink jelöltek!

Aranyosi Ervin © 2018-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy szer etet


Aranyosi Ervin: Egy szer etet

Milyen szer az, mely gyógyít, s megetet?
Amely, ha kell, megkínzott lelket ápol?
Gyógyszer talán? Kínomban nevetek!
És honnan jött? Talán Amerikából?

Lehet-e gyógyszert vegyszerből kreálni?
Őseink tudták mi nékik a jó.
Nem kellett volna szerfüggővé válni,
mit messzi vizekről hoz álomhajó!

A tünetet, azt eltüntetni nem kell,
a lelket kéne meggyógyítani!
Ha működését megérti az ember,
elég csupán jólétben tartani!

Milyen szer az, mely gyógyít, s megetet?
Kimondom én: – csakis a SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2018-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van egy lovam…

Aranyosi Ervin: Van egy lovam…

Van egy lovam.
gyönyörű kanca Ő,
Lónyelven lány,
vagy jobban mondva nő.

Fekete szőrén
fénylőn ragyog a nap,
Az orra keskeny,
két meleg szeme nagy.

Mozgékony szája,
úgy látom mosolyog.
Lófoga van,
– ez nem ritka dolog.

A kockacukrot
kezemből cseni el,
és ahogy nézz rám,
nagyon szeretni kell.

Homlokát, orrát,
ha megsimítom.
kezemen érzem,
– szereti nagyon.

És mikor hátát
végre felnyergelem,
és lóra szállok
Ő útra kél velem.

Felülről nézve
még szebb a világ,
A szemem innen
Jó messzire lát.

Átveszem lassan
mozgása ritmusát,
s átélem véle
őseink rítusát.

Mert lóra termett,
régen a Magyar.
Határozott lett,
tudja mit akar.

Magyar vagyok,
nekem is van lovam.
Amikor vágtat,
jól érzem magam.

Aranyosi Ervin © 2012-05-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sámán tűz lángja

Aranyosi Ervin: Sámán tűz lángja

Sámán tűz lángja az égre lobog,
Dobol a lábunk a dobunk dobog.
Csillagok fénye ragyog reánk,
varázsszavunkat kiáltanánk.

Varázsszavunkat kiáltanánk.
Őseink szelleme tekints le ránk!
Dobol a lábunk a dobunk dobog.
Jövőnk a lelkünkből ránk mosolyog!

Aranyosi Ervin © 2012-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva