Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Vajon mit kér
egy Kacagócsér
egy kacagásért?
Igaz, mért
kérne bért,
ha ráért,
és a haláért
némi kacagást valaki rámért!
Azért, hogy engedélyt kapjon,
s végre ő is jól, jóllakjon!
Inkább csak kacagva,
csapott a tavakba,
ott nyüzsgő halakra.
Volt gondolat szikrája,
a halak ikrája,
aminek nincs párja,
páratlan eleség lesz,
amit a feleség tesz
az asztalára.
Kacagva, nevetve,
röppent az egekbe,
csapkodva térdét a szárnyaival,
és végzett a tegnapok árnyaival.
Ennyit megért,
ha már megélt,
ennyi időt a létben.
Hisz nem vitás,
a kacagás,
néha már időtlen és idétlen.

Aranyosi Ervin © 2024-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön,
lógasd csak a lábad, az elképzelt felhőn.
Mért gyorsítanád fel életed kerekét?
Amit joggal elvársz, azt leteszik eléd.

Persze, teremtéskor az is nagyon fontos,
hogy legyen a vágyunk jól körülírt, pontos!
Néha a teremtő megvicceli lelkünk,
nem pont azt adja meg, amit elképzeltünk.

Merj nagyot álmodni, lásd a részleteket,
tegye valósággá színes képzeleted!
Ha látod, ha érzed kézzel foghatóan,
akkor a Jóisten adja: – Nesze, jól van!

Vágyj olyanra, ami igazán boldogít,
ami örömöt ad, és nem csak gazdagít!
Hiszen kincseinket mind a Földön hagyjuk,
lelkünkhöz, a megélt élményeket adjuk.

Aranyosi Ervin © 2024-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Átaludtam


Aranyosi Ervin: Átaludtam

Átaludtam magam a mába,
feledve múló tegnapot.
Az idő sodró áramába
feledkeztem, s most itt vagyok!

Az idő múlt, s én benne éltem,
remélve, lesznek holnapok.
Elárulom, hogy néha féltem,
ha adok, majd vissza mit kapok?

Átaludtam, sok hosszú percet,
az ébrenlét csak pillanat,
örültem, s őszintén szeretettem,
s álmodtam fénylő álmokat!

Az idő múlt és lapjaimból,
felépült már egy kártyavár,
túl sokat vártam önmagamtól,
lassítanom kell mára már!

Átaludtam magam a mába,
mi volt valós, már nem tudom,
de tapasztaltam utamat járva,
ma már az új köreim futom!

Átaludtam magam a mába,
de lassan már felébredek.
Már teremtek újat, a holnapot várva,
ha hiszek benne, szép lehet!

Aranyosi Ervin © 2024-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi köszöntésem


Aranyosi Ervin: Karácsonyi köszöntésem

Minden kedves olvasómnak,
boldog karácsonyt kívánok,
ahol végre teljesülnek,
a rég dédelgetett álmok!
Mikor végre melegség van,
s együtt dobbannak a szívek,
szeretetben, egészségben,
egy új, s szebb jövőben hisznek!

Mikor végre jut idő rá,
s együtt lehet a családunk,
s a nyugalom tengerében,
boldog emberekké válunk!
Jut mosolyra, ölelésre,
kedveskedő tiszta szóra.
Végre egymásnak örülve,
telik minden egyes óra!

Az sem baj, ha a karácsony,
ezután is folytatódik,
s mindig készek leszünk adni,
nem csak mikor úgy adódik!
A karácsony adta érzést,
őrizzük és vigyük tovább,
és éljük át egész évben,
ezt a mennyei, szép csodát!

Aranyosi Ervin © 2023-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint


Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Mint lusta madár
úgy száll az idő.
A nyár oda már,
és az ősz hava jő!
Átfesti életünk
víg napjait,
színekbe révedünk.
Nap se vakít!

Álmodni hív, ma a
szép és a jó!
Levélből válhat ma
álomhajó!
Patakvíz tükrén fut
szalad tovább,
szép, ahogy látjuk
e földi csodát.

Barna levélben
a múló idő,
alszik a vízben
kavics, meg a kő.
Ácsorog,
őrzi a tegnapokat,
itt csak a víz csorog,
s meglapogat.

Levelek zizegnek,
elszállt a nyár,
ágyazni hidegnek,
ideje már!
Borongva, sóhajtva
jár-kel a szél,
álmokat óhajtva,
nyárról mesél.

Elszáll az idő,
elfut a patak,
szállnak a költőző
vadmadarak.
Múlik az élet,
megőszül a táj,
várni egy szép telet
szinte muszáj.

Képzelet szárnyára
felvesz a szél,
az ősz festőállványa
életre kél.
Bölcsesség bújik meg
színek mögött,
életet újít meg,
s vetít ködöt.

Itt van az ősz megint,
száll az idő,
az avarszőnyeg, mint
gomba, kinő!
Ritkul a lomb,
gyengén ragyog a Nap,
búsul az ősz nagyon,
s lelkekre hat.

Aranyosi Ervin © 2023-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egyre jobbá válni


Aranyosi Ervin: Egyre jobbá válni

A jó bor is kesernyés lesz,
ha sosem nyitják azt ki már,
ha gazdája megtisztelve,
egy jobb alkalomra vár!
Így halhatnak meg az álmok,
a szívednek rejtekén,
és az idő, az az álnok,
megölheti könnyedén!

Ha sokáig érlelgeted,
nem okoz már örömöt,
inkább élj az élő mában,
ne mondd azt, hogy köszönöd!
Ne hidd azt, hogy jobb idő jön,
amikor létrehozod,
valójában halogatva,
a halálát okozod!

Azt hiszed, majd egyre jobb lesz,
toldozod és foltozod,
de ez csak egy időhúzás,
mely csodát sosem hozott!
Fejezd be és tedd teljessé
mindennapi művedet,
s mutasd csak meg a világnak,
legyen napi ünneped!

Tudsz te jobbat! – mondták néked,
és valóban jobb is lesz,
de a megérett gyümölcsöd,
ha vársz, hát rohadni kezd.
Inkább folyton érlelj újat,
és az az új, az jobb legyen,
érezd át, hogy emelkedtél,
hagyd, hogy boldoggá tegyen!

Az alkotás szabadsága
tegye szebbé napjaid,
tapasztalat és fejlődés,
ami fényre, Napra vitt!
Nem lehet mind tökéletes,
az amiket alkotunk,
tökéletlen lény az ember,
s maximalisták vagyunk!

Ám, sosem kell erőlködnöd,
ha lelked felemeled,
ha élvezed, amit művelsz,
s más is ünnepel veled!
Lelj örömöt a munkádban,
s amit szeretsz, azt tegyed,
a világod visszajelez,
válaszokat ad neked.

Nem kell rögtön naggyá válni,
csepp ragyogás a siker,
inkább egyre csak jót adni,
az boldog, ki élni mer!
Aki alkot, s mindennapján
csodát tud teremteni,
aki tudja adottsága
isteni és emberi!

S ha majd lelked fennen szárnyal,
ha jó érzés lesz tiéd,
gazdagodik a munkáddal,
s többé lesz e földi lét!
Minden többé, jobbá válik,
ha szellemed kiragyog,
már megérte álmodozni,
s jó lenni, mint a nagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fénykép örök emlék


Aranyosi Ervin: A fénykép örök emlék

Na most, széles mosolyt kérek,
készítek egy fényképet!
Tudod, mikor hazamegyek,
naponta majd megnézlek!
Emlékszem majd minden percre,
fontos minden pillanat!
Bár nem fogunk találkozni,
de a fénykép megmarad!

Szépséged megörökítem,
szívemben örök maradsz,
s a fotó majd megerősít,
bár az időben haladsz.
Nem fognak rajtad az évek,
szép marad a mosolyod,
időtlen végtelenséged,
majd a képen hordozod.

Nem ejtelek rabul, mégis
velem mindig ott leszel,
és ha látom fényképedet,
mindig vidámmá teszel!
Megőrizlek szép emlékként,
s olykor gondolok majd rád,
s lehet, egyszer visszajövök
visszatérek még hozzád!

Talán újra készítek majd,
barátomról egy fotót,
s elviszem majd az élményt is:
– Vele milyen csoda volt!
Olyankor is megnézlek majd,
ha távol vagy, s nem vagy ott,
és a fénykép is mutatja,
hogy barátod maradok!

Aranyosi Ervin © 2023-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A világ így teljes velünk


Aranyosi Ervin: A világ így teljes velünk

Álmodj velem
szép kedvesem
szerelmünk boldoggá tegyen,
bolyongj velem,
völgyön hegyen,
a holnap sokkal szebb legyen!

Álmodj nagyot,
veled vagyok,
csodás, ha két szemed ragyog!
Rabod vagyok,
csak jót adok,
lelkedben szép érzést hagyok!

Refrén:
Az idő elrepül felettünk.
Hiszem, hogy nem hiába lettünk!
Hiszem, hogy mindig kell szeretnünk,
a világ így teljes velünk!

Álmodj velem
szép kedvesem
a szíved boldoggá teszem,
egy vagy velem,
jobbik felem,
s ezt nem tudhatja senki sem!

Álmodjuk át,
az éjszakát,
kövessük így a szív szavát,
Lelkem, ha lát,
érzem csodád,
lépjünk egy szebb holnapba át!

Refrén:
Az idő elrepül felettünk.
hiszem, hogy nem hiába lettünk!
Hiszem, hogy mindig kell szeretnünk,
a világ így teljes velünk!

Aranyosi Ervin © 2023-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája


Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája

Átállítjuk az órákat,
így korábban kelhetünk,
korán elhagyjuk az ágyat,
jól kiszúrtak hát velünk!
Ellopnak egy órát tőlünk,
és értelme sose volt,
csak közömbös arcot öltünk,
s nem bántjuk, ki kirabolt.

Mától nem délben lesz ebéd,
egy órával korábban.
így hát rosszkor teszik eléd,
az új ember korában.
Nem is délben harangoznak,
ma a csorda sem delel,
időrablók elátkoznak,
a ritmusunk veszik el.

A nyári időszámítás
életciklust felborít,
biológiai óránk,
hozzá tán sosem szokik.
A népek majd megszavazzák
nyári, vagy a téli kell,
s ha a nyári fog majd győzni,
egy világot térít el!

Szerencsére a természet,
még józanul működik.
Csak neked lesz benne részed,
min a sátán ügyködik!
Az óraátállításból
hiányzik az értelem.
Amit Istent megteremtett,
öncélúan „szétverem”?

A napot, a Naphoz kéne
újra igazítani,
ahogyan több ezer éve,
s létünkön nem rontani.
Őseink, az égre nézve,
tudták mennyi az idő,
fontos volt a tudományuk,
most a káosz egyre nő!

Illene már helyrehozni,
rendbe tenni életünk,
hatalmasok kedve szerint
megtörve, nem élhetünk!
Ősszel állítsuk hát vissza,
úgy kéne maradnia,
az időnek, az életnek,
helyesen haladnia!

Aranyosi Ervin © 2023-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az emlékek élnek


Aranyosi Ervin: Az emlékek élnek

Tolat a vonat,
tolat a vonat
reggelig,
De aztán megáll,
de aztán megáll,
s megtelik!

Rohan az idő,
rohan az idő,
elszalad,
de ami mesés,
de ami csodás,
az megmarad!

Refrén:
Emlékek élnek a szívünkben,
szépségük ragyog a szemünkben,
mindig csak ő jár az eszünkben,
mindig csak ő!

Észre se veszem,
észre se veszem,
mennyire.
hogy az én szívem,
még mindig vele,
van tele.

Álmaim során,
álmaim során,
még láthatom.
Titkolom, igen,
titkolom ma is,
hogy fáj nagyon!

Refrén:
Emlékek élnek a szívünkben,
szépségük ragyog a szemünkben,
mindig csak ő jár az eszünkben,
mindig csak ő!
Milyen meglepő!

Aranyosi Ervin © 2023-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!