Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Vajon mit kér
egy Kacagócsér
egy kacagásért?
Igaz, mért
kérne bért,
ha ráért,
és a haláért
némi kacagást valaki rámért!
Azért, hogy engedélyt kapjon,
s végre ő is jól, jóllakjon!
Inkább csak kacagva,
csapott a tavakba,
ott nyüzsgő halakra.
Volt gondolat szikrája,
a halak ikrája,
aminek nincs párja,
páratlan eleség lesz,
amit a feleség tesz
az asztalára.
Kacagva, nevetve,
röppent az egekbe,
csapkodva térdét a szárnyaival,
és végzett a tegnapok árnyaival.
Ennyit megért,
ha már megélt,
ennyi időt a létben.
Hisz nem vitás,
a kacagás,
néha már időtlen és idétlen.

Aranyosi Ervin © 2024-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágyálom


Aranyosi Ervin: Vágyálom

Egy erdő legmélyén, messze a világtól,
egy kis patak partján, minden rossztól távol,
ott szeretnék élni, meglelve nyugalmam,
s érezni, lelkemben mindennap egy dal van!

Összehangolódni fával, vadvirággal,
feltölteni lelkem az élet illatával.
Nevető Nap fényét, lelkembe engedni,
szeretnék a csodás természetben lenni!

Csendben éldegélni, szeretetben, szépen,
örömökre lelni az élet vizében.
Madarak dalára ébredve, felkelni,
a rügypattanásra értően figyelni.

Harmatcsepp vizében látni a világot,
közelről csodálni a nyíló virágot.
A rét zöld asztalán lelni eleséget,
fák ölelésében, erőt, melegséget!

Egy kis házra vágyom, erdő közepében,
élhető világra, Isten tenyerében!
Békére, csodákra, egyszerű napokra,
csörgedező patak által oltott szomjra.

A békére vágyom, csodás földi mennyre,
ahol nyugalom van, elfogadás, egyre.
Ahol napi séta színezi világom,
ahol azt naponta, szívvel, élni látom.

Ahol megcsodálom, mit Isten teremtett,
s élvezem a csodát, az isteni rendet,
ahol világommal végre eggyé válok,
ahol vágyaimra választ is találok!

Aranyosi Ervin © 2024-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Állati jó étterem


Aranyosi Ervin: Állati jó étterem

Étterem az erdő szélén,
vár a finom eleség!
Ide jár már minden állat,
s nincs olyan, hogy nem elég!
Alkohollal nem szolgálunk,
mert kulturált ez a hely.
Bunyó, balhé nincs is nálunk,
csak nevetés és röhej…

Aranyosi Ervin © 2022-10-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Úgy izgulok

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Úgy izgulok

Úgy izgulok, hogy mi lesz most!
Rágom hát a körmömet!
Ha beköszönt majd a hideg tél,
miben lelek örömet?
Eleséget hol találok?
– Tudom, a bolt nyitva van!. –
Ám mi nekünk nincsen pénzünk,
éhezünk hát annyian.
Vajon lesz-e, aki segít
átvészelni a telet?
Létezik-e együttérzés,
könyörület, szeretet?
Úgy izgulok és szeretném
megélni az új tavaszt,
megélni a kikeletet,
mely jégből vizet fakaszt!
Úgy szeretném túlélni
a világ nehéz teleit,
Akad jóság a világban,
mely megetet, s melegít?

Aranyosi Ervin © 2019-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Fotó és versötlet: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Sanci tudja, az egyenes,
rövidebb út máshoz,
s látható, hogy ragaszkodik
eme állításhoz.

Egyenesen közlekedik,
a kerítés mentén,
–  „ha levágnám a sarkokat,
biztos rosszul tenném”.

Sanci furcsán viselkedik,
a szokások rabja,
bár a vendég eleséget
kistányérban kapja.

Nem esik jól a tányérból,
kiszórja a földre,
finomsággal, eledellel
veszi magát körbe.

Evés közben csámcsog, röfög,
– sündisznó a lelkem –
s nem távozik az „asztaltól”,
csak degeszre telten.

Aranyosi Ervin © 2019-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Rókus


Aranyosi Ervin: Rókus

Én vagyok a Rókus, bizony!
Ravaszdi rágcsáló!
Diót, makkot tőrbecsaló,
jóllakottá váló!

Sompolyogva nyakon csípem,
az eszén túljárok.
Azt hiszi mind, hogy egérre,
vagy tyúkra vadászok.

Beérem én mogyoróval,
mert nem vagyok róka.
Eleséget gyűjtögetek
kora reggel óta.

A mogyoró nem menekül,
makkot becserkészem,
a furfangom bizony túl jár
egy diónyi észen!

Rókus vagyok, erdőlakó,
ugrom ágról-ágra,
lombok közül nevetek
a rám váró vadászra.

Aranyosi Ervin © 2017-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tél az úr

Tél az úr
Aranyosi Ervin: Tél az úr

Tél az úr az erdőn,
fagy mar fűbe, fába.
Jégbe, hóba süpped,
a nyurga őz lába.

Mi ehető lenne,
azt most hó takarja,
nincs rügye a fáknak,
nincs fűnek új sarja.

Csak az ember adhat
neki eleséget,
csak a vadetető
csillapíthat éhet.

Több veszély is les rá,
soványabb az erdő,
búvó hely sincs annyi,
nincsen elegendő.

Kegyetlen úr a tél,
szánalom nincs benne!
Csak a remény éltet:
– Bár már tavasz lenne!

Aranyosi Ervin © 2017-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bizalommal…


Aranyosi Ervin: Bizalommal…

Összevissza keresgélünk,
s eleséget nem lelünk,
fagyos világ közepében
kezdődik a reggelünk.
Ám néhány szív átmelegít,
s megtölti a begyünket,
és az ilyen találkozás
minekünk is egy ünnep.
Napunk legszebb pillanata
– persze, kell a bizalom –
de ha jószándékot látok,
félelmet kirakom.
Ahol jó szívvel kínálnak,
nekem bajom nem lehet,
mert tudom, hogy a jó lélek
szeretettel megetet.

Aranyosi Ervin © 2016-12-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókus és a mogyoró

Aranyosi Ervin: Mókus és a mogyoró

Aranyosi Ervin: Mókus és a mogyoró

Egy mókusnak boldog óra,
ha rálel egy mogyoróra.
– Tudod, ősszel az a dolgom,
eleségem összehordom.
Mikor a tél reám köszönt,
élvezem a kajaözönt.
A hó alá nem kell lesnem,
– ilyenkor kell megkeresnem…
Három hónap kemény meló:
Aztán pihenhetek – de jó!
Ám, ha kevés az eleség,
zsörtölődik a feleség.
Így hát készülök a télre,
minél többet teszek félre!

Aranyosi Ervin © 2013-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Olvadnak a hóemberek


Aranyosi Ervin: Olvadnak a hóemberek

 Olvadnak a hóemberek,
minden felé „orrot” szedek.
Ez a nap is eljött végre,
nem költök pénzt eleségre.
Minden úton, minden kertben,
egy-egy sárgarépát leltem.
Összeszedem, hazahozom,
a héten már nem dolgozom… 

Aranyosi Ervin © 2013-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva