Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vágyálom


Aranyosi Ervin: Vágyálom

Egy erdő legmélyén, messze a világtól,
egy kis patak partján, minden rossztól távol,
ott szeretnék élni, meglelve nyugalmam,
s érezni, lelkemben mindennap egy dal van!

Összehangolódni fával, vadvirággal,
feltölteni lelkem az élet illatával.
Nevető Nap fényét, lelkembe engedni,
szeretnék a csodás természetben lenni!

Csendben éldegélni, szeretetben, szépen,
örömökre lelni az élet vizében.
Madarak dalára ébredve, felkelni,
a rügypattanásra értően figyelni.

Harmatcsepp vizében látni a világot,
közelről csodálni a nyíló virágot.
A rét zöld asztalán lelni eleséget,
fák ölelésében, erőt, melegséget!

Egy kis házra vágyom, erdő közepében,
élhető világra, Isten tenyerében!
Békére, csodákra, egyszerű napokra,
csörgedező patak által oltott szomjra.

A békére vágyom, csodás földi mennyre,
ahol nyugalom van, elfogadás, egyre.
Ahol napi séta színezi világom,
ahol azt naponta, szívvel, élni látom.

Ahol megcsodálom, mit Isten teremtett,
s élvezem a csodát, az isteni rendet,
ahol világommal végre eggyé válok,
ahol vágyaimra választ is találok!

Aranyosi Ervin © 2024-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kucsmagomba bújócska


Aranyosi Ervin: Kucsmagomba bújócska

Kucsmát tett fel a fejére
Kucsmagomba őkelme,
hogy ne fázzon kint az erdőn,
fejét eldugta benne.
Jól elbújt az avar között,
kucsmája sem látható,
a hunyó alig találja…
Nagy fogás nem várható!

Néhányat én előcsaltam,
de az ebédhez kevés,
akadt köztük öreg gomba,
na meg néhány csenevész!
Lehet, hogy a bújócskában,
a győztes a gomba lesz,
pedig mikor megtalálom,
nekem örömet szerez!

Aranyosi Ervin © 2024-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Víg dalunktól…


Aranyosi Ervin: Víg dalunktól…

Víg dalunktól zeng a világ,
– menekülnek a vadlibák…
Ám mi kutyába se vesszük,
szép hangunkat kieresztjük.
Malaca van, aki hallja,
dalainkat csak úgy falja.
Neki már csak ez hiányzik,
meg egy szamár, ki iá-zik!
Víg dalunktól zeng az erdő,
könnyet ejt a bárányfelhő!
Gyere velünk hát dalolni,
dalunkba bekapcsolódni!
Hangosan szóljon az ének,
hadd tetsszen mások fülének!

Aranyosi Ervin © 2023-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Visszatekintés


Aranyosi Ervin: Visszatekintés

Angyalok földjén születtem,
nagyvárosban, Budapesten.
A sok ember közt elvesztem,
amíg fel nem cseperedtem.
Addig rejtett angyal voltam,
lestem világomat szótlan,
szinte senki nem vett észre,
nem neveltek elég készre!

Csendben voltam, befordultam,
világomtól elvonultam,
csalogatott pusztatenger,
messzi falu, a szép Csenger.
Nagyszüleim falujában,
megfürödhettem a nyárban.
Gólya, fecske szállt fölöttem,
angyali világba jöttem!

Enyém volt a rét, az erdő,
ahol szabad lelkem felnő.
Napfényben és „tekenőben”,
tisztultam, ha megfürödtem.
Madárdal volt az én zeném,
hej, de nagyom élveztem én!
Barátokkal csavarogtam,
jelen voltam víg napokban!

Ám, kihalt a nemes porta,
szép nyaraim elsodorta
az életnek forgó szele,
a nagyváros üzenete.
Nagyvárosba visszatértem,
s betondzsungel közepében,
éltem tovább a világom,
feladva szép szabadságom.

Később el is menekültem,
a zajtól messze kerültem,
az várt kicsit, s jött utánam,
bár nem hívtam, bár nem vártam.
Lám most megint menekülnék,
kis faluba elkerülnék,
visszanyerném szabadságom,
s megélhetném angyalságom!

Mai világ pénzre épül,
kit hívhatnék segítségül,
hogy a vidék befogadjon,
verseimnek szárnyat adjon?
Ez a zajos város nem kell,
itt csak rohan minden ember,
nem is figyelnek egymásra,
nincs szükségük angyal-társra!

Régen jó volt. Holnap jobb lesz?
Vagy az ember csak pontot tesz?
Majd az életét lezárja,
aztán nem marad hazája?
Zajos város agyon nyomja,
gyűlik szemete és lomja.
Vele sorvad a természet,
s mindent legyőz az enyészet?

Aranyosi Ervin © 2023-04-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!


Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!

Látod az én fenyőfámat?
Tobozokkal van tele!
Nem ér véget karácsonykor
gyönyörű szép élete!

Nem kell külön díszíteni,
önmagától csodaszép.
Jövőre még magasabb lesz,
s toboza is lesz elég!

Tudod, nem kell őt kivágni,
nem kell még meghalnia,
úgy hiszem a fenyőfának
erdőben kell laknia!

Ha itt él a természetben,
annak szívből örülök,
év közben is megcsodálom,
s a csúcsára felülök!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Állati jó étterem


Aranyosi Ervin: Állati jó étterem

Étterem az erdő szélén,
vár a finom eleség!
Ide jár már minden állat,
s nincs olyan, hogy nem elég!
Alkohollal nem szolgálunk,
mert kulturált ez a hely.
Bunyó, balhé nincs is nálunk,
csak nevetés és röhej…

Aranyosi Ervin © 2022-10-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Álmodtam az őszről


Aranyosi Ervin: Álmodtam az őszről

Nyáron álmodtam az őszről,
de most fázik a szívem,
csak a színeire vágytam,
gyümölcsére, így hiszem.
Hiszen az őszt úgy csodálom,
legfestőibb évszakom,
mielőtt megjön az álom,
reám hatni még hagyom!
Kiülök a hegytetőre,
s onnan nézem a mesét,
színek fénylő pompájától,
ez a világ meseszép.

Őriznem kell ezt a képet,
s nem vehetik tőlem el,
ez a gyönyörű természet
gondoskodást érdemel!
Ma még látok élő erdőt,
mit színesre fest a fény,
s ha nem lopják el a fáit,
életünkre van remény!
De, ha eltűnik az erdő,
helyén csupasz föld marad,
földjéből a víz iramlik,
s helyén halott sivatag.

Betonváros dzsungelében,
kiszárad élő szívünk,
elvész minden a világból,
amiben ma még hiszünk.
És, ha meghalnak az erdők,
velük pusztulunk mi el!
Minden, ami élhető volt,
annak megmaradni kell!
Hiába van zsáknyi pénzed,
rád is vár a pusztulás,
haldoklásban lehet részed,
kell, hogy ébredj, kell hogy láss!

Sétálj ki a természetbe,
míg van hová, s van minek,
de lásd, gyorsan fogy a világ,
csak az értő érti meg!
Most kell megálljt parancsolni,
holnap késő lesz talán,
ma még élő gyümölcs érik,
s madár dalol fenn a fán!
Ám, ha hagyjuk, mind eltűnik,
s vele együtt holnapunk,
és majd puszta sivatagra
ontja fényét szép Napunk.

Aranyosi Ervin © 2022-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Madaras-könyv ajánló


Aranyosi Ervin: Madaras-könyv ajánló

Ha madárdalra ébredsz, gyönyörű a reggel,
vagy ha találkozol egy kisebb sereggel,
megcsodálod őket, csak tátod a szádat,
hiszen ők vidítják dalukkal hazádat.

Apró muzsikusok, s kotta nélkül játszák,
ág tetején ülnek, hogy világukat lássák.
olykor csak hintáznak, néha kergetőznek,
néha üzengetnek szarvasnak és őznek.

Nem csak hangjuk kedves, mesés a ruhájuk,
a teremtő csodás tollakat szőtt rájuk.
Az ember csak nézi, mennyi gyönyörűség,
s szállni csalogatja őket a derűs ég.

Ráadásul, tudjuk, mennyire hasznosak,
kártevőkből esznek, fogyasztanak sokat.
S vannak ragadozók, kik a mezőt védik,
pockot és egeret szállva utolérik.

Drága madaraink, hasznosak és szépek,
tőlük is gazdagabb az élő természet.
Csodáld te is őket, s vigyázz nagyon rájuk,
hadd nyílhasson dalra apró csőrük, szájuk!

Ajánlom a könyvem, amit róluk írtam,
én mellettük vagyok és kiállok nyíltan,
hisz amíg ők vannak, addig lesz termésünk,
a madarak nélkül, mi is elenyészünk.

Meg akartam őket veled ismertetni,
talán ismerősként, könnyebb is szeretni.
A szerzőtársaim, képet küldtek róluk,
színesebbé, szebbé tette a fotójuk.

Igyekeztem versbe szőni róluk tudást,
de élvezhetően írtam bemutatást,
egy cseppnyi humorral is megfűszereztem,
játékos versekké álltak össze bennem.

Szeretném, ha te is megismernéd őket,
életet tisztelve járnád az erdőket,
ha tudnád, hogy létünk velük lehet teljes,
s közelebb engednéd őket a szívedhez.

A CSODÁLATOS MADÁRVILÁGUNK CÍMŰ KÖNYV MEGRENDELHETŐ:
a WEBÁRUHÁZBAN IDE KATTINTVA!

Aranyosi Ervin © 2021-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élő jövőkép


Aranyosi Ervin: Élő jövőkép

Hiszem, hogy lehetne szebben, jobban élni,
egy olyan világban, ahol nem kell félni!
Ahol az emberek mindig a jót látnák,
kitárt szívvel egymást, s a Földet szolgálnák!
Megférnének együtt, s tennének magukért,
óvnák a világot élő holnapjukért.
Meglelnék a létben a rengeteg kincset,
amit a Földanyánk lábuk elé hintett.
Sosem kell éhezni, van mindenből elég,
s ha ezt felfedeznénk, eltűnne a szemét.
Erdeink, mezőink gazdagságot adnak,
csak körül kell nézned, s leszedned magadnak!

Hiszem, ha egymással jó testvérként bánnánk,
ha nem katasztrófát túlélni próbálnánk,
hanem visszatérnénk a jól bevált útra,
s rálelnénk a szomjat csillapító kútra.
Hiszen annyi minden lábunk előtt hever,
Földünk élőn táplál, ellát és felemel,
csak szabaddá kéne lelkünk végre tenni,
minden éhes szájat meg tudnánk etetni.
A betegségek is múlnának maguktól,
s erőt meríthetnénk önnön igazunkból.
Álmokat is adnánk, élő jövő képet,
amibe az ember megtisztulva léphet.

Hiszem, ha éltetnénk magunkban az álmot,
ledobnánk a minket gúzsba kötő jármot,
emberekhez méltón, tisztán, szívvel élnénk,
mai félelmünket célokra cserélnénk!
Vannak megoldások, csak keresnünk kéne,
a jó szó – a társhoz – közvetlen elérne,
nem csak haldokolnánk, elkezdenénk élni,
programozás alól, ki kellene lépni!
Csak ébrednünk kéne, meglátva a szépet,
hazug világ mögött, ott vár ránk az élet!

Aranyosi Ervin © 2021-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Medve monológ


Aranyosi Ervin: Medve monológ

Nem igaz, ti reggeliztek?
Nektek ez megadatott?
Adhatnátok nekem is már
pár jóízű falatot!

Én is szeretem a mézet,
de a méhek nem adnak,
azt üzenték, virágnektárt
szedjek inkább magamnak.

A szamóca még nem érik.
még nincsen az erdőben,
ha a medve nem „zabálna”,
nem lenne jó erőben.

Kínáljatok reggelivel,
most még csak innét lesem,
ne kelljen már elkullognom
az erdőbe éhesen!

Aranyosi Ervin © 2020-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva