Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Jó lenne együtt álmodozni


Aranyosi Ervin: Jó lenne együtt álmodozni

Álmodoztam egy új világról,
és hittem is benne boldogan,
a szeretetem majd más szívekben,
életre kel és megfogan.

Álmodoztam az igazságról,
hogy végre mindre fény derül,
hogy világunkra a megértés vár,
s lelkünkre végre béke ül.

Refrén.
Jó lenne együtt álmodozni,
valóra válnak álmaink,
egymás lelkébe csak jót hozni,
hogy teremthessenek vágyaink,
hogy teremthessenek
vágyaink.

Álmodoztam a tiszta fényről,
ahogy majd szívekbe költözik,
álmokat szőttem egy szebb világról,
ami majd fénybe öltözik.

Álmodoztam a gondolatról,
mit szép érzések hatnak át,
a lelkünkben élő, fénylő Napról,
bárcsak az álmom hatna rád!

Refrén.
Jó lenne együtt álmodozni,
valóra válnak álmaink,
egymás lelkébe csak jót hozni,
hogy teremthessenek vágyaink,
hogy teremthessenek
vágyaink.

Aranyosi Ervin © 2021-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vízió


Aranyosi Ervin: Vízió

Álmatlanságban szenved az ország,
s rémálommá érik a valóság.
A lélek nem tud örömökre lelni,
s a balgaságot illik ünnepelni.
A hazugság megmérgezi a lelket,
a vezetők mind ebben remekelnek.
A megalkuvók szakértőkké válnak,
és milliókért karriert csinálnak.

A képviselők pártot képviselnek,
az arcuk helyett álarcot viselnek,
és süketek a választók szavára,
rájuk a nép mindhiába vár ma.
Az álmatlanság vakságot okozhat,
a népre furcsa betegséget hozhat,
mely médián és híreken át terjed,
és bűzös löttye az elmékben erjed.

A félelem megmérgezi a lelket,
cirkuszok vonják el a figyelmet.
A tudós nem tud! Hazugsággal ámít,
de ha ő mondja, elhisznek akármit!
Vakok között oly nehéz az élet,
de talán ez a reánk mért ítélet,
ha álmatlanul, mégis álmot látunk,
mert lassacskán kipusztul a világunk.

Én szeretnék egy jobb világban élni,
hol nem kell folyton hatalomtól félni!
Hol végre a bolygónkkal eggyé válunk,
hol élünk, s nem csak várjuk a halálunk!
Hol szeretet van, igazság és béke
hol őseinknek lépünk örökébe,
hol egy világot minden lélek szolgál,
hol az ember azt is tudja, hol jár!

Hol szolgálunk, de senki nem lesz szolga,
hol minden ember tudja, mi a dolga!
Hol bátran élnek, vidáman nevetnek,
mert nem uralnak többé, nem vezetnek!
Ez egy módon megy, összefogva, együtt,
ha világunkat élővé teremtjük,
és megfigyeljük élő Föld-anyánkat,
hogy felismerjük: – Amit adunk, ránk hat!

Aranyosi Ervin © 2021-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mit is kéne tennünk?


Aranyosi Ervin: Mit is kéne tennünk?

Mit is kéne tennünk, hogy életben maradjunk,
hogy gyermekeinknek élő jövőt adjunk?
Megtanítsuk őket őszintén szeretni,
s itt a földi létben jóemberré lenni!

Értéket teremtve járni a világban,
örömünket lelni élő fűben, fában,
megtartani mindazt, mit őseinktől kaptunk,
s büszkék lenni arra, hogy emberek maradtunk!

Hogy tovább adhassunk méltó emberséget,
hogy élő világunk ne érhessen véget,
ne fulladjunk bele a hétköznapokba,
s ne legyen hazugság létromboló bomba.

Újra kéne élnünk őseinknek álmát,
gondolkodva, vajon ők hogyan csinálták,
hogy egymás oldalán magyarként kiálltak
és utódaiknak is élhetőt kínáltak.

Együtt és egymásért, szeretettel, hittel,
jósággal megtöltött, jót akaró szívvel.
Hogy a magyar újra nagy nemzetté váljon,
s ősei útjára még visszataláljon.

Keresd a megoldást, ott él lelked mélyén,
ne vesszünk el a lét gáncsos meredélyén,
adjunk újra esélyt, hogy feltámadhassunk,
és a holnapunkra szándékosan hassunk!

Ne hagyjuk, hogy mások sorsunkat megírják,
ne menjünk utunkon, mint megvezetett birkák,
hiszen a magyar nép sokkal többre képes,
tegyük hát a dolgunk, ami esedékes!

Ébredezni kéne, múljon ez az álom,
s legyen végre béke ezen a világon!
Mit is kéne tenni, keresd a megoldást,
akarj jobbá válni, hogy jövődet jól lásd,
emeld fel a fejed, s használd büszkén nyelved,
ez segít majd téged önmagadra lelned!

Aranyosi Ervin © 2021-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindennapi mantra


Aranyosi Ervin: Mindennapi mantra

Világomban minden rendben van,
napról napra jól érzem magam.
Jó szándékkal hallatom szavam,
lelkem mélyén csend és béke van.

Amit szeretnék, arról álmodom,
az álomból valómba áthozom,
és holnapom magam teremthetem,
ez teszi széppé egész életem.

Másokra figyelmem áldozom,
és világomért magam változom,
mert tudom, mikor jól érzem magam,
a világban is rögtön béke van.

Így teremthetek egy szebb életet,
és megbecsülöm a természetet.
Így napról napra jól érzem magam,
és világomban minden rendben van!

Aranyosi Ervin © 2021-06-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hadd legyek lelked tükre én


Aranyosi Ervin: Hadd legyek lelked tükre én

Szép tükröt tartanék eléd,
lelkembe nézve mindent láss!
Új erőt öntenék beléd,
ne rémisszen az elmúlás!

Értelmet adnék, higgy nekem!
Utat mutatnék merre menj!
Részed lenne az életem,
hogy öröm-gyümölcsöt teremj!

Nyújtom kezem,
adom szavam,
lelkemben
csend és béke van.
Adom szívem.
Cserélj velem!
Tiéd majd széppel
bélelem,
szebbítsd csak mától életem!

Hadd legyek lelked tükre én,
álmodjunk együtt szebb jövőt!
Írd mától át az én mesém!
Tedd még szebbé az élhetőt!

Nyújtom kezem,
adom szavam,
lelkemben
csend és béke van.
Adom szívem.
Cserélj velem!
Tiéd majd széppel
bélelem,
szebbítsd csak mától életem!
Tedd szebbé mától életem!

Aranyosi Ervin © 2021-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szépen szeretni


Aranyosi Ervin: Szépen szeretni

Csak egy szerető szív tud szépen szeretni,
vígan mosolyogni, jókedvűn nevetni!
Csak az tud kedveset átruházni másra,
de ezt rögtön érzed, egyből, egy csapásra!
Hiszen a szeretet lélekből sugárzik,
és a másik érzi, mikor benne ázik.
Mert a világ szinte jobb lesz körülötte,
mert azt a szeretet, mint virág, benőtte.

Így ébred szeretet általa más szívben,
s láthatod világod szebb fényben, jobb színben.
S ha mi, mindannyian így tudnánk szeretni,
a világ minden lényét fel tudnánk emelni.
Meglátnánk, a gonosz messze menekülne,
a béke galambja a vállunkra ülne.
Minden szerető szív tud szépen szeretni,
s hiszem, a világot jobbá tudjuk tenni!

Aranyosi Ervin © 2020-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Élt egyszer egy tavi tündér
sűrű nádas rejtekén.
Úgy hiszem, hogy néhány jó szót,
most ő róla ejtek én.

Itt élt egész kis korától,
mert szerette a vizet.
Múlt héten volt szülinapja,
betöltötte a tízet!

Iskolába sohasem járt,
mégis írt és olvasott.
Öreg bagoly tanította,
ki a tó mellett lakott.

Minden élőt nagyra becsült,
tisztelte az életet,
és megtanult varázsolni,
mert a lét úgy szép lehet.

Együtt úszott a halakkal,
és kacsákat etetett,
vidrák kölykeivel játszott,
ameddig csak lehetett.

Átsétált az aranyhídon,
mikor földre szállt a Nap,
víz tetején táncot lejtett,
nem süllyedt el, fenn maradt.

A fűzfával dudorászott,
mikor feltámadt a szél,
s meghallgatta a sok hattyú
holdvilágnál mit beszél.

Hallgatta a békák dalát,
tőlük zengett ám a tó,
a sok dalnok, mind elbújik,
hallható, s nem látható.

Jól megtréfált minden horgászt
ki bedobta csaliját,
gumicsizmát, konzervdobozt
foghattak csak, ami járt.

Minden vadászt elaltatott
vadászidény idején,
ne lőhessen vadkacsákat
az a sok lusta legény.

Csupa jóság vezérelte,
szívében a szeretet,
összeszedte éjszakánként
tó partján a szemetet.

Nádasban volt kicsi háza
és ott egyedül lakott,
bárki jött a vendége volt,
nem is tett rá lakatot.

Télen gyakran korcsolyázott,
mikor a tó befagyott,
korcsolyája nyomán csodás,
szép jégrajzokat hagyott.

Kacagott a sirályokkal,
vagy a Nappal nevetett.
Boldog volt a tó is tőle,
hisz tündére lehetett.

Mikor nyáron arra jártam,
találkoztam is vele.
Illendően ráköszöntem,
s vártam, hogy megismer-e,

Jaj, megörült, látszott rajta,
emlékezett még reám,
hiszen tavaly itt tanyáztam,
holdvilágos éjszakán.

Akkor épp nagy tüzet raktam,
hűvös volt az éjszaka,
s megjelent a tüzem mellett,
a tavi tündér maga.

Megkérdezte leülhet-e,
aminek én örültem,
kerestem hát egy kis széket
s a lapját letöröltem.

Épp egy nádsípot faragtam,
s kipróbáltam hogyan szól,
és hallottam, hogy egy rigó,
a kis dalra válaszol.

Aztán jöttek tücskök, békák,
alakítva zenekart,
hamar összeállt a kórus,
és mind dalolni akart.

A tündér elénekelte
a szép tónak a dalát,
szemközti hegy visszhangozta,
késleltetve odaát.

Madarak is körénk gyűltek,
lám csak, mind velünk dalolt,
a tündéri éjszakában,
bizony ez szép csoda volt.

Hát ilyen a tavi tündér,
jóságos és nagyszerű,
szép lelkéből másokra száll,
a vidámság, a derű.

Te is lehetsz tavi tündér,
megvédheted a tavat,
felelősen vigyázni rá,
az is komoly feladat.

Ha nem tudod mit kell tenned,
könnyen megtalálható,
tavi tündér mesterségben
ő lesz majd az oktató.

Mint a tündér, meg kell védjük
erdeink és tavaink,
vigyázzon a természetre,
kiben jóság, s szív lakik.

Én tanulni jöttem hozzá,
varázsolni akarok,
hisz a földért, ahol élek
a felelős én vagyok.

Mennyivel szebb a világunk,
mikor élettel teli,
ahol minden okos ember
az örömét megleli.

Aranyosi Ervin © 2019-08-28
A vers és a rajz megosztása, másolása,
csak a szerzők nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hej, ha veréb lennék!


Aranyosi Ervin: Hej, ha veréb lennék!

Verebek ugrálnak a diófaágon,
fényes jókedvüket igen csak csodálom!
Nem aggasztja őket, hogy mit hoz a holnap,
egész világukat így találják jónak.

Csiripelésüktől felébred a lelkem,
tán repülnöm kéne, vígan útra kelnem?
Megkeresni néhány jókedvű barátot,
s elmesélni nekik, a szemem mit látott.

A szívem mit érzett, a fülem mit hallott,
mikor a világom önmagáról vallott.
Amikor rájöttem: – egyszerű az élet,
és hogy minden lélek szabadabban élhet.

Hej, ha veréb lennék, verset csiripelnék,
a többi verébben közönségre lelnék,
aztán meghallgatnám mások költeményét,
miként csillogtatja költői erényét.

Aztán tovaszállnék, s elmondanám újra,
míg a többi veréb szépen megtanulja.
Együtt csiripelnénk tovább azt a verset,
élvezve, hogy lelkünk békét ünnepelhet.

Hej, ha veréb lennék a diófaágon,
folyton csiripelnék, mindig, s mindenáron!

Aranyosi Ervin © 2019-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés


Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés

Mikor problémád van, ne siránkozz rajta,
ne sírd világodat bánattal teli!
Hiszen a forrásod nem veszted akarta,
tudja, a megoldást lelked megleli.
Mert már minden válasz ott van régen benned,
külvilág zajától mégsem hallhatod!
A negatív érzés épülni nem enged,
ha fájdalmaidnak tested átadod.

Mindig csak a jóról, s szépről kéne szólnod,
kerülni a rosszat és a nyafogást.
Hinni, gondjaidat könnyedén megoldod,
s nem kell érte tenned, hidd el, soha mást:
– csak a lelked mélyén szépen elmerülni,
a külvilág zaját megszüntetni már.
Saját szép lelkeddel egy síkra kerülni,
ahol csend és béke, s Isten szava vár.

Ott van az életnek minden tudománya,
a tudásnak fénye ott majd rád vetül,
megoldódik könnyen életed talánya,
lelkednek tavából felszínre kerül.
Harcnak, küzdelemnek nincsen semmi haszna,
boldoggá az embert csak szeretet tehet.
Melletted az élet könnyen elszaladna,
és csak történnének a dolgok veled.

Adj örömöt másnak, ha örömre vágynál,
vidámíts, vigasztalj, így emelve fel!
Nincs nagyobb gazdagság egy igazi társnál,
akinek a lelke lelkednek felel.
Tapasztald meg azt is, milyen öröm adni,
csodálatos érzés, boldogabb a szív,
és ha felismered, jó akarsz maradni,
hisz maga az élet egy szebb világba hív!

Aranyosi Ervin © 2019-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Békélj meg!


Aranyosi Ervin: Békélj meg!

Nem harc az élet!
Az csupán a látszat!
Hiába jártad végig iskoládat,
ha nem érted az élet lényegét.
De amíg futsz,
versengsz csak elvakultan,
vagy sérelmek közt hánykolódsz a múltban,
lemarad lelked, s elméd mit sem ért.

Nem harc az élet!
Megbékélni kéne!
És átérezni, hogy mit jelent a béke.
Megélni végre a szépséges jelent.
Jelekre lelni
az éppen zajló mában,
megmártózni a bőség áramában,
s keresni azt, hogy melyik, mit jelent?

Nem harc az élet!
Nem áldozat az ember!
Csak együtt kéne élned Isteneddel,
s megélni egyként isteni valódat!
A lelkedet
a jelenben találod,
s míg retteged nem létező halálod,
magadra húzod árnyék-takaródat.

Alatta nem látsz,
csak fájdalmat érzel.
Nem tudsz kezdeni semmit az egésszel,
mert félelmeid elvakítanak.
Ettől beteg
az ember teste, lelke,
ezért nem szállhat fennen, fellegekben,
s elhiszi azt, amit tanítanak.

Nem harc az élet!
Csak észre kéne venni!
Nem kell nekünk mind-mind pokolra menni,
ne higgyük el, hogy bűnösök vagyunk.
Szeretni kell!
Ezt kéne megtanulni
és nem fogunk pokol tűzébe hullni!
Szívvel éljünk, s használjuk bölcs agyunk.

Nem harc az élet!
Ideje lenne másnak!
Egy nagyszerű, közös álmodozásnak,
mely bőségbe, boldogságba vezet.
Ha lelkünkben
végre a béke élne,
ha jövőjétől az ember nem félne,
ha átjárna az élet-szeretet.

Nem harc az élet,
ha nincsen ellenséged!
Ha nem rettegve várod épp a véget,
ha értelmet nyer lelkedben a lét.
Hiszen Teremtőd
ellát minden jóval!
Élelemmel, s átgondolni valóval,
s ha kész vagy rá, csodákat tesz eléd!

Nem harc az élet!
Békélj meg magaddal!
Legyél a jóság, a csodát hordó angyal,
kitől világunk boldog, s szép lehet!
Békélj meg hát,
lelked nyugtára leljen,
és aki lát örömmel ünnepeljen!
Szeresd valódat, élvezd az életed!

Aranyosi Ervin © 2019-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva