Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban

Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban

Sírhatnék én is,
hiszen akad gondom,
de nem teszem, s hogy mért?
Neked most elmondom!
Főleg azért, hiszen
mindig van megoldás,
s a gond csak elvakít,
tőle ne nagyon láss!

Meg kell hát próbálnom
másra koncentrálni,
célokat keresni,
teremtővé válni.
Nem a sötétségbe
burkolózva élni,
inkább rossz dolgokat
jóra kicserélni.

Irányítom tehát
saját sorsom, s élem.
Én tudom, hogy mire
lehet majd szükségem.
Amit elképzelek,
meg is teremhetem.
ezt a célt szolgálja
értő képzeletem.

Nem is üzletelek.
Kerül, mibe kerül?
Ha fogadni tudom,
akkor az sikerül.
Hiteim vethetnek
teremtésnek gátat,
ezt kell csak megértsem:
– Ne fordítsak hátat!

Hiszen, mire vágyom,
azt meg is érdemlem,
csak a kicsinyesség
szabhat gátat bennem.
Hinnem kell magamban
– vagyok, aki vagyok –
vágyak, álmok nélkül
csak törpe maradok.

Mindent elérhetek,
bárkivé lehetek,
céllal gondolattal
bármit teremthetek.
Amit kitalálok,
mind valóra válhat
csupán meg kell élnem
s eljön, már nem várat.

Csak itt és a mában,
tudok én létezni,
szebb jövőt remélve
múltra építkezni.
Ám, ami régen fájt
el kell hogy engedjem,
így tud az én csodám
gyökerezni bennem.

Mikor hit vizével
öntözöm a vágyam,
akkor tud kikelni,
s megjelenni nálam.
Bennem él a csoda,
s van hozzá hatalmam,
hogy egy élő jövőt
építsek magamban.

Aranyosi Ervin © 2020-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva