Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve


Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve

Szavaim úgy raknám sorba,
hogy lelket simogassanak,
és érzelemmel tölteném meg,
hogy szép szívekre hassanak!
Adnék hitet, reményt a mában,
s mutatnék hozzá szebb utat,
amit magadban megtalálhatsz,
amit a szem kívül kutat.

Szeretnék jó szóval etetni,
sok megfáradtat, éhezőt,
tanítani tisztán szeretni,
s meglátni a még létezőt,
mert van remény még a világban,
van még igaz szó, szenvedély,
felejtsd a rosszat, s higgy a jóban,
ha akarod, hogy szebben élj!

Szeretnék adni menedéket,
hol lelked végre megpihen,
nyugalmas, megértő világot,
és nem hagynám ezt ennyiben,
a szavaimmal vezetnélek,
hogy önmagadra rátalálj,
lennék fényszóró életedben,
hogy végre helyes úton járj.

Segítenék, hogy rend lehessen
lelkedben végre, legbelül,
hogy belső Napod felragyogjon,
s vele lelked is felderül.
Segítenék, hogy ott, magadban,
meglelhesd végre Istened,
hogy visszanyerd az önbizalmad,
mert Isten itt van, egy veled!

Imádkozol, s az égre nézel,
pedig Ő benned éppúgy él,
s ha néha lelkedre figyelnél,
hallhatnád azt, hozzád beszél!
Ha mind-mind önmagunkba néznénk,
s hinnénk, hogy jobbá válhatunk,
megváltozhatna a világunk,
s jobbá lehetne általunk!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére


Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére

Nagypéntek van, ünnep.
Meg kell ünnepelni,
hagyták a Megváltót
keresztre emelni,
mártírhalált halni,
hogy bűn alól feloldjon…
Ám az ember mégis
bűnös lelket hordjon.
Mert akikért hozta
ezt az áldozatot,
továbbra is élik
az örök kárhozatot.

Hagyták, hogy lelküket
tovább nyomorítsák,
bűnnel felruházva
sarokba szorítsák.
A belső tanú sem
kongatott kolompot:
– Értsd meg, amit neked
Messiásod mondott!
Élj a világoddal
boldog szeretetben,
találd meg az Istent
itt, a földi mennyben!

Hiszen gyermeke vagy,
úgy, mint a Megváltó!
Légy hát gondos gazda,
ne másoknak ártó!
Szereteted áraszd
élő világodra,
ne sodorhasson el,
a pénzvilág sodra!
Becsüld meg az élőt,
mit atyád teremtett!
Szeretettel téve
a világban rendet!

Fenn vagy a kereszten,
kínok közt és látod,
lassan lerombolják
csodaszép világod.
Mondd csak, képes leszel
te is feltámadni?
Másoknak a hitét
vissza tudod adni?
Vagy legalább hiszed,
lehetne bűn nélkül?
Kaphatnánk egy esélyt
végső menedékül?

Nagypéntek van, ünnep.
Mi vajon mit érzünk,
míg a keresztfánkon
halált várva vérzünk?
Hiszünk-e csodában,
a feltámadásban?
Az élő Istenben,
hiszünk-e egymásban?
Hiszünk e magunkban?
Feltámad a lélek?
Múlhat a félelem?
Szeretetben élek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változás, a lét értelme


Aranyosi Ervin: Változás a lét értelme

Keresed a lét értelmét,
de elmédben nem leled.
Fel kellene ébresztened
mélyen alvó lelkedet,
aki tudja, honnan jöttél,
hogy e létben mért vagy itt,
aki hallja forrásodnak
támogató hangjait.

Elveszel a rohanásban,
gondod napról napra nő,
Az életed sínhez kötött,
ez benne a bökkenő!
Hitrendszered meghatároz,
nem mersz utat váltani,
pedig, hogyha megváltoznál,
az nem tudna ártani!

A változás bűvös eszköz,
és gyógyító fordulat.
S ne hidd, hogy a kínlódáson
a jó Isten jól mulat!
Bár tudnád, hogy a kezedben
ott van az irányítás,
csak a gyeplőt kéne fognod,
s te vezetnél, nem vitás!

Bátorság kell, s persze vágyak,
álmaid repítsenek,
engedd hát az angyaloknak,
utadon segítsenek!
Változnod kell, hogy irányíts,
mozgass meg minden követ,
s meglátod a változásban
az egész világ követ!

Mindezt persze szeretettel,
jósággal tedd, kérlek én!
Induljon a mi lelkünkből
szebb jövő e földtekén!
Hittel telve és reménnyel,
a sors változtatható!
Csak a választ kell keresned,
mi az életben a jó?

Lassíts hát a rohanásban,
várd be végre lelkedet!
Lélek nélkül teremteni,
egyszerűen nem lehet!
Kormányozd a léghajódat,
ne legyen sínhez kötött,
arcod végre napfény érje,
fent a fellegek fölött.

Változás, a lét értelme,
unott, ami megszokott.
Ha kiléptél a sémákból,
világod is változott.
Ne hagyd, hogy a sors lökdössön,
térj ki előle, ha kell,
s meglátod s változással
életed jó útra lel!

Aranyosi Ervin © 2020-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fociztunk a Bodrival

Aranyosi Ervin: Fociztunk a Bodrival
Hartman Anikó rajza

Aranyosi Ervin: Fociztunk a Bodrival

Bodrival a rétre mentünk,
kergetni a labdát.
Elfutott, majd kérte tőlem:
– Kicsi gazdám add át!

Elrúgtam, ő visszahozta,
az orrával passzolt,
cselezgettünk, aztán rúgtam
egy nagyon ravasz gólt!

A madárijesztő szurkolt,
rigó meg füttyentett.
Ő a bíró, s ha elestem,
sípjával tett rendet.

Szaladtunk a labda után,
kifulladtunk cseppet,
mielőtt elszállt a rigó,
lefújta a meccset!

Aranyosi Ervin © 2019-10-21.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Találkoztam az olvasókkal

Aranyosi Ervin: Találkoztam az olvasókkal

Aranyosi Ervin:
Találkoztam az olvasókkal

Találkoztam az olvasókkal,
körülvettem magamat jókkal,
s kiöntöttem a lelkemet,
olvasva néhány versemet.

Mint mágnes, vonzottam figyelmet,
– de jó ha rám értőn figyelnek!
És láthatom az arcokon,
hogy itt minden lélek rokon.

De jó, hogy egymás közt vagyunk,
lelkekben szép nyomot hagyunk.
Adunk, kapunk, s ez nagyszerű,
ahogy elárad a derű.

Örül lelkem, hogy itt lehet,
kitárva ünnepel veled.
Szívünk melegség hatja át,
s kizárjuk a világ zaját.

Egymásra hangol most a szó,
köszönöm kedves hallgató,
hogy számról iszod versemet,
hisz neked írtam. Csak neked!

No lám csak, néha könnyezel,
és engem boldoggá teszel:
– Megérinthettem lelkedet,
jó érzést adva át neked.

De jó, mikor együtt vagyunk,
szív mélyén szép nyomot hagyunk,
ezért születni érdemes,
ettől a lét derűs, nemes.

Találkoztam az olvasókkal,
lelkük töltöttem tiszta szóval.
Én kaptam biztatást, hitet:
– Gyógyítsak több ezer szívet!

Aranyosi Ervin © 2019-10-18.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
!

By

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Megtaláltad-e már, hogy miért születtél?
Mért jöttél a Földre, hogy mi végett lettél?
Kell, hogy legyen oka, semmi sincs ok nélkül!
Hisz ahonnan jöttünk, visszatérünk végül.

De a lét értelmét meg kéne találnod,
nem csak siránkozva várni a halálod!
Meg kéne keresned a saját csodádat,
különben elszürkülsz és megöl a bánat.

Mi tehet boldoggá, jókedvűbbé téged,
milyen rejtvényeket tár eléd az élet?
Észreveszed vajon azt a feladatot,
amit a Teremtőd a válladra rakott?

Vajon csak cipelned kellene e terhet?
Nem kéne a csodád végre felismerned?
Kérdéseid vannak, keresd hát a választ,
figyelj a lelkedre, utat hogyan választ!

Cél nélkül bolyongva, örömtelen minden.
Cél nélküli élet itt a Földön nincsen!
Csak észre kell venned, hogy mi, mire tanít,
s követni vezérlő, fénylő csillagaid.

Keresheted éjjel, derült ég kék vásznán,
vagy a gyertyafényben, önmagadba mászván,
befelé fordulva, lelkednek fényében.
De megtalálhatod egy beszélgetésben…

Találd meg az okot, hogy miért születtél!
Lelkedbe van írva, hogy mi célból lettél,
mi a feladatod, mi boldoggá tehet,
s kezd el az alapján élni életedet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-30
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi lenne veled nélküled?


Aranyosi Ervin: Mi lenne veled nélküled?

Mi lenne veled nélküled,
ha mások útját járnád?
Hogy szebb legyen az életed,
mindennap ettől várnád.

Mi lenne veled nélküled,
ha nem lelnél magadra?
Ha azt ki vagy elrejtenéd,
és semmid sem maradna.

Mi lenne veled nélküled,
milyen emberré válnál?
Nem lenne jobb, ha végre már
önmagadra találnál?

Mi lenne veled nélküled?
Szerep lenne az élet.
Valóban jó, ha önmagad
egy másikra cseréled?

Mi lenne veled nélküled,
ha másként végzed dolgod?
Lehetsz-e más, lehetsz-e jobb,
lehetsz igazán boldog?

Mi lenne veled nélküled,
hiányoznál-e másnak?
Vagy élnél láthatatlanul,
csupán az elmúlásnak?

Mi lenne veled nélküled?
Tudsz adni erre választ?
Mért nem vagy végre önmagad,
ki saját utat választ?

Aranyosi Ervin © 2019-08-29
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 41. rész


Aranyosi Ervin: A könyv tündére 41. rész

Visszatértem újra,
hosszú napom végén,
varázskörben lássam,
a folytatást még én.

A varázsló mellett
álltam a teremben,
annyi kíváncsiság
gyúlt az én szívemben.

Ám a kíváncsiság,
csak szomj a tudásra,
megértést szolgálja
bennünk egyre-másra.

A tündér, s a fiú
egy füstgömbben szálltak,
amíg tündérország
előtt meg nem álltak.

Aztán felszállt a füst,
színe szerte foszlott,
tündérek várának
nagy kapuja volt ott.

Megnyílott előttük,
szépen, hívogatva,
és ámult a tündér,
aki nyitogatta.

Köszönt, de már futott,
vitte őt a lába,
ő meg a hírt vitte
fel a palotába.

Hiszen csoda történt,
hazatért a lányka,
akit soká gyászolt,
szerető családja.

Pici lányként tűnt el,
felnőtt hölgyként jött meg,
vitték gyorsan a hírt
a tündér szülőknek.

Mindenki boldog lesz,
ki itt él a várban,
hazajött a kislány,
de csak nagy korában.

Tündér-kürtök szóltak,
hirdették a csodát,
itt nagy ünnep lészen,
meglásd, több napon át!

Tündérek királya,
rohanvást érkezett,
ölelte a lányát,
s a szeme könnyezett.

Ám ez öröm könny volt
és milyen jól esett,
s látszott, nem szégyenli,
szívből eredezett.

A tündérkirálynő
is eléjük szaladt,
az ő lelkéből is
végre öröm fakadt.

Hisz újra láthatta
elveszett kislányát,
drága szeme fényét,
legszebb tündér-álmát.

Le sem lehet írni,
mennyire örültek,
s köröttük mind a
népek összegyűltek.

Így, együtt kísérték
őket ünnepelve,
felszabadult szívvel,
jó érzéssel telve.

Fent a palotában
folytatódott tovább,
hiszen tündérország
élvezte a csodát!

Hét nap és hét éjjel,
mind együtt vigadtak,
tündér meséjének
vidám szárnyat adtak.

Minden tündér táncolt,
vidáman nevetett,
búslakodó tündért
látni sem lehetett.

A nyolcadik napon
aztán megpihentek,
de jót tett az ünnep
a tündér szíveknek.

Ekkor minden tündér
elment a dolgára,
így maradt a Király
családja magára.

Ott a könyv tündére,
meséjébe kezdett,
hol mély kútba vivő
lépcső volt a kezdet.

Ám én e pontnál már
kezdtem elaludni,
becsukva a könyvet,
jó volt hazajutni.

A tündérem biztos
végig elmeséli,
s aki visszalapoz,
az majd újra átéli.

A folytatáshoz kattints ide!

Aranyosi Ervin © 2019-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Tavaszcsalogató


Aranyosi Ervin: Tavaszcsalogató

Ébredj tavasz, szeretni vágyunk,
megöl a befagyott világ.
hadd nyíljon végre lét-virágunk,
süssön Napunk is újra ránk!

Anyagba fagyott érzéseink,
olvadjanak, s teljen szívünk!
Legyen reményünk, s élményeink!
Kelljen életre, miben hiszünk!

Madarak dala ébresszen fel,
jöjjön gyönyör, s harmónia!
Ébredjen jóra minden ember!
Ne kelljen már aggódnia!

Élesszük fel a szép világot,
élőn megélve minden álmot!

Aranyosi Ervin © 2018-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolyoddal üzenj!


Aranyosi Ervin: Mosolyoddal üzenj!

Mosolyoddal üzenj,
vidítsd fel világod!
Magad is felvidulsz,
ha a másét látod.
Olyan, mint a visszhang,
küldd hát szeretettel!
Mosolyogjon vissza
rád is minden ember!

Aranyosi Ervin © 2018-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva