Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Énkeresés

Aranyosi Ervin: Énkeresés

Saját világunkon csak mi segíthetünk,
mert földi hatalom nem segít minekünk!
Nekünk kell az utat végül megtalálni,
s magunkért a létben mindenkor kiállni!

Nem vagyunk egyedül, csak meg vagyunk osztva,
közös tudásunktól rég meg vagyunk fosztva.
Külön úton járunk, megoldást keresve,
az elkülönülés csapdájába esve.

Össze kéne fogni, egy úton haladni,
a még tévelygőknek útmutatást adni!
Átadni a tudást, gyújtva közös lángot,
boldoggá ragyogva, ezt a szép világot!

Megérteni végre, hogy nincs mitől félni,
csak saját csodánkat meg kellene élni!
Szeretet fényével mutatni az utat,
amit az ébredő minden felé kutat.

Akaratunk szabad, s teremteni képes,
hozzá tudunk tenni mások életéhez!
Bennünk a megoldás, lelkünkben találjuk,
boldog emberekké, milyen módon váljunk!

Itt él mélyen bennünk, a teremtő lélek,
mutatja, hogy lássuk világunkat szépnek!
Szeretetünk eszköz, világ jobbításhoz,
ami, ha használjuk, szebbet, jobbat, mást hoz!

Az isteni rendet kellene követnünk,
átérzőn szolgálnunk, a dolgunkat tennünk!
A világ zajától függetlenné válnunk,
a belső csendünket végre megtalálnunk!

Lelassulnunk kéne és elcsendesedni,
belül önmagunkban kéne rendet tenni,
s változni, és akkor követ majd világunk,
jobb lesz életünk, ha jobb emberré válunk!

Meg kell hát ismernünk, ki lakozik bennünk,
tudnunk kell, hogy folyton, mindennap teremtünk,
de míg tudatlanul tesszük, nem élvezzük,
mások vezetnek meg, így hasznát nem vesszük.

Amíg csak a rosszra koncentrál a lélek,
amíg világomtól elszakítva élek,
addig nem látom át, mi lenne a dolgom,
akkor is teremtek, mikor morgolódom.

Isten fia vagyok, s nem úgy tapasztalok,
amíg nem is tudom igazán ki vagyok!
Isteni lényemet meg kell hát ismernem,
hisz maga a lényeg, itt él mélyen bennem!

Aranyosi Ervin © 2025-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A legrosszabb, ha látod..


Aranyosi Ervin: A legrosszabb, ha látod…

A legrosszabb, ha látod azt, ami megmérgez,
de nem tudsz eljutni az emberek szívéhez,
az értelem, mint kő a falról lekoppan,
és nincs megváltás már fénylőn holnapokban.

A legrosszabb, ha látod, győzött a sötétség,
s nincs az emberekben ellenkezés, kétség!
Elfogadnak bármit, ha szépen hazudnak,
s elfelejtik azt is, amit régen tudtak.

A legrosszabb, ha látod tehetetlenséged,
s hiába világít gondolkodó fényed,
elvész az esélyed, hogy jövőt teremthess,
visszavezess mást is az isteni rendhez.

A legrosszabb, ha látod, hogy akiben hittél,
a sátánra hallgat, hazugság szerint él,
s nem látja világát, s nem akarja látni,
így hát könnyű vele bármit megcsinálni!

A legrosszabb, ha látod, több van már a vakból,
süketből, ki nem ért jobbító szavakból,
s kit nagyra tartottál, ma beáll a sorba,
buta követőit magával sodorva.

A legrosszabb, ha látod, s nem tudsz cselekedni,
nem tudod világod jobbá, szebbé tenni,
s mint egy ócska filmet, könnyes szemmel nézed,
hogyan rombolják le fentről az egészet.

A legrosszabb, ha látod, s nem akarod látni,
a megoldást nem vagy képes megtalálni,
csak mocsarat látsz, hol lelkek fuldokolnak,
s mindennap zsákutca, s tán nem is lesz holnap.

A legrosszabb, ha látod, börtön a világod,
s éljük a tervezett, rút rabszolgaságot,
és a rabszolgákból már nem is kell ennyi,
elfelejt az ember őszintén szeretni.

Aranyosi Ervin © 2021-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem politizálok


Aranyosi Ervin: Nem politizálok

Nem politizálok, nem bírja a gyomrom!
Ami lelkem nyomja, szó szerint kimondom.
Nem is bántok senkit, se hölgyet, se férfit,
szavaimat mégis gyakran félre értik.
Mi lehet az oka a félreértésnek,
mely nyomán lelkembe szitok szókat vésnek?
Pedig szavaimban nincsen bántó szándék.
minden gondolatom teremtő ajándék.

Nem politizálok, nem bírja a lelkem,
az életem során olyan útra leltem,
mit helyesnek vélek, amin jó haladni,
s amivel másoknak álmot tudok adni.
Persze, nem mindenkit vonzanak az álmok,
sokaknak nem tetszik, amit én csinálok.
Nem baj! Nem is fontos, vannak más utak is…
Nem politizálok, mert az az út hamis.

Nem politizálok, én inkább teremtek,
hiszem, része vagyok az isteni rendnek.
Hiszem, ha mindenki csak ennyit csinálna,
akkor kicsi hazánk újra naggyá válna.
Hiszen a gondolat teremteni képes,
s annak szép gyümölcse igazán az édes!
Amire figyelek, azt erősítem meg,
így mutatva utat igaz embereknek!

Aranyosi Ervin © 2019-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva