Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
31

By

Aranyosi Ervin: Bel-térfigyelők

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Bel-térfigyelők

Nem történhet semmi itt bent,
mit észre ne vennénk!
Megfigyelünk minden mozgást,
mintha itt sem lennénk!
Nem történhet semmi olyan,
hogy ne tudnánk róla,
ettől lehet biztonságban
e ház sok lakója!
Persze olykor el-eltűnik
néhány fontos holmi,
de arról is mindent tudunk,
szeretünk pakolni.
Tudásunkkal nem sokra mész,
mert mi titkot tartunk,
s nem értheted, mért figyeltünk,
s vajon mit akartunk!

Aranyosi Ervin © 2022-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
30

By

Aranyosi Ervin: Kutya-mese

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Kutya-mese

Mesét mondok, figyeljetek:
– Egyszer régen…, hol nem volt.
Élt egyszer egy farkaskutya,
háta, feje csupa folt.
Ám egy napon, megjött a tél,
a világra hó esett,
a bundáját eláztatta,
s minden foltja elveszett.

Úgy bánkódott, jaj, miattuk,
nem lehetett önmaga,
foltok nélkül leáldozott
farkaskutya csillaga.
Úgy döntött hát, világgá megy,
s megkeresi foltjait,
hátha van egy „Foltos” ország,
és a sok folt ott lakik.

Ment, mendegélt, de ahol járt
nem tudtak Folt-országról,
talán azért, mert nem koptak
le foltok más jószágról.
A Jótündér, varázsgömbjén
észrevette a kutyát,
ahogy vitte országúton
a bús vándor-batyuját.

Észrevette, megsajnálta
és megjelent előtte,
mert szívét az együttérzés
jószándékkal benőtte!
Úgy döntött, hogy segít rajta,
visszaadja foltjait.
Ilyenek a jótündérek,
a szívükben jó lakik.

– Visszaszerzem foltjaidat,
amit a hó lemosott –
varázspálcát szedett elő,
s varázslatához fogott!
– Ám foltjaid addig élnek,
ameddig csak jót teszel,
amíg csak egy morcos ember
legjobb barátja leszel.

Csiszolgatod az ő kedvét,
szeretetre tanítod,
amikor épp búslakodna,
akkor jól felvidítod.
– Vállalod a megbízatást?
Nem lesz könnyű feladat,
de amíg e munkát végzed,
minden foltod megmarad!

És a kutya megígérte,
hogy hűséges barát lesz,
gazdájáért – foltjaiért –
mindenféle csodát tesz.
Úgy is lett, s e naptól kezdve
házőrző lett belőle,
szeretete, gazdájának
komor szívét beszőtte.

Az tudott már mosolyogni,
és a kutyán nevetni,
mert a kutya bolondozott,
bohóc is tudott lenni.
Ám nem csak a vidámságot
csalogatta ő elő,
a szeretet többre képes,
valami csodás erő.

Tanította a gazdáját,
a társát megbecsülni,
másokkal is kedveskedve,
közelükbe kerülni.
Így sikerült barátokat,
új társakat találni,
és egy morcos, bús emberből,
egy vidámat csinálni.

A kutyus meg foltos maradt,
őket büszkén viselte,
rajongott a gazdájáért,
ráirányult figyelme.
Többet kapott a tündértől,
mi foltjánál többet ért:
Hálás volt, mert szerethetett,
és a szíve, szívhez ért…

Aranyosi Ervin © 2022-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

 

júl
29

By

Aranyosi Ervin: Álom-madár

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Álom-madár

A sólyom szép, kecses madár,
csendben szitál, suhanva száll.
Széttárt szárnyán a nap ragyog,
– álmomban én is az vagyok.

Szállok tova, mint gondolat
és fentről látok dolgokat,
nincs börtön, mi magába zár,
szabad vagyok, mint a madár.

Ébredj sólyom, ébredni kell,
végre magasba szállni fel,
s uralni ezt a tájat itt,
amelyben népünk egykor hitt!

Segíts minket álom-madár,
de ébredezni kéne már!
Rikolts nagyot, hallasd szavad,
legyen néped újra szabad!

Kiket megtörtek századok,
kikért lelkemben lázadok,
emelkedjenek végre fel,
szabad hazában élni kell!

Ébredj hazám, szép nemzetem,
emelkedj végre fel velem!
Tiéd mind az, mi itt terem,
hát válj szabaddá, itt, velem!

A sólyom szép, kecses madár,
övé mit rejt látóhatár,
míg szem ellát, mi látható,
mindaz, mi kézen fogható.

Légy hát sólyom, szabad madár,
mit szél emel, amerre száll,
mit bilincs földhöz nem szegez,
mely fenséges, tisztán nemes!

Legyél hát sólyom nemzetem,
akard, hogy szép jövőd legyen!
Hogy visszakaphasd jussodat,
ne fájhasson szíved sokat!

Légy újra az, ki egykoron,
egy nemzet, egymással rokon!
Saját hazádnak légy ura,
akár sólymod, az ég ura!

Aranyosi Ervin © 2022-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
28

By

Aranyosi Ervin: Hosszú tánc

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Hosszú tánc

Hosszú tánc az élet,
– a szeretet tánca.
Szíved dalra ébred,
s lehull minden lánca.
Félelem kötelék
nem köti a földhöz,
így juthatsz közelebb
a mennyei örömhöz.

Járd csak ezt a táncot,
lásd benne a szépet,
érezd, a szeretet,
hogy boldogít téged!
Nem kell minden lépést
tervezni előre,
hagyd lelkedre hatni
és tanulj belőle!

Járd e hosszú táncot,
együtt a világgal,
a belső derűddel,
örök vidámsággal!
Igyekezz kihozni
a legjobbat belőle,
ne ijedj meg tőle,
ne fuss el előle!

Hosszú tánc az élet,
örülj neki, s érezd!
Bűnnel a lelkedet,
nehogy összevérezd!
Élvezd ki a forgást
és a társaságot,
akkor válik széppé,
ha önfeledten járod!

Aranyosi Ervin © 2022-07-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Álmodj szépet és nagyot!

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Álmodj szépet és nagyot!

Gyermekszájak szóra nyílnak,
őszinték és jó pofák.
Ők még hiszik, s elképzelik,
hogy működik a világ!

Ha lelkedben gyermek maradsz,
minden meglesz ami kell:
Álmaid valóra válnak,
csak ne törődj senkivel!

Mit mond a sok okos felnőtt,
– rosszalkodni nem szabad!
De nem szállhat szelek szárnyán,
ki nyugton ül, s nem szalad.

Ezt ne csináld, azt ne csináld!
Tiltótáblák mindenütt.
Megkötik a képzeleted,
ami később visszaüt.

Úgy érzed, hogy rabszolgaként
tengeted az életed?
Pedig, ami határt szabhat,
a gondolat, s a képzelet.

Álmaidban szabadabb vagy
képzelsz jövőt, holnapot!
Váltsd valóra most az álmod,
s amit kívánsz, megkapod!

Aranyosi Ervin © 2022-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
24

By

Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…

A kút mélye csodát rejtett…
Vajon, ki dugta oda?
Gémeskútnak hűs vizében,
vajon mi volt a csoda?
Ott úszkált, csak arra várva,
hogy felhúzzák valakik,
kiemeljék a vödörből,
azt, mi most még ott lakik.

Egy varázsgömb, sötét zölden,
ám a hasa sárga volt…
Sose tudtuk, mit jelenthet
pocakján a sárga folt.
Mert bizony, az volt a talpa,
dinnyeföldön azon állt.
Ott szívott vizet magába,
termetessé azon vált.

Aztán száráról levágták,
hazahozták minekünk,
eldugták a kút vizébe,
mert csak ott volt hidegünk.
Ebéd után jött nagyapám
és a kúthoz ballagott,
lenézett a sötét mélybe,
ahol a víz csillogott.

Olykor a Nap is lenézett,
tükörképét kereste,
s ha a kútban megtalálta,
lassan jött el az este.
Ott lenn, most egy másik gömb várt,
aki nem maradhat ott,
csak amíg a víz lehűti,
ott ő csak addig lakott!

A kútágas villájában
ott forgott az emelő,
– a gém – billeg mint a mérleg,
s vizes vödröt emel ő.
Ostora a kútba lógott,
az nyúlt le a vödörért,
hogy a kútból kiemelje,
ez a része, ahhoz ért.

Vödörtartó rúd az ostor,
az húzza fel a vizet,
s ami lenn van a vödörben,
vízhűtéssel az fizet.
Most éppen egy görögdinnye
tanyázott a vödörben,
ami aztán az asztalon
zsákmány lesz a jövőben.

Nagyapám fogta a rudat
s felhúzta, mint kötelet,
a rúd végére akasztva,
vizesvödör lebegett.
Abban úszott a mi dinnyénk,
üde zölden, hidegen,
ha felvágjuk és megesszük,
nem lesz nekünk idegen.

A vödörből a zöld gömböt
a nagyapám kikapta,
hóna alatt hozta nekünk,
s az asztalra lerakta.
A hatalmas konyhakéssel
ketté vágta, ahogy kell,
az asztalnál minden tikkadt,
éhes gyerek ünnepel.

Zöld istállóban, barna lovak,
piros szénát legeltek,
a tányérok nem sokára,
a dinnyével beteltek.
Unokáknak egy-egy szelet,
s majszolhatják lelkesen,
marad-e még a dinnyéből,
a többit is meglesem.

Hideg, édes hűsítő lé
csorog le a torkokon,
a meleget könnyen bírom,
ha van dinnye, megszokom.
Dinnyeszelet ránk mosolyog,
mi is majdnem nevetünk,
csodás, hogy a forróságban,
ily finomat ehetünk.

Aranyosi Ervin © 2022-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
23

By

Aranyosi Ervin: Sosem szeretnék…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Sosem szeretnék…

Sosem szeretnék olyan éhes lenni,
mint akik a hatalomra vágynak!
Én nem tudnám a rossz pénzt úgy szeretni,
mert nyomában csak szegénység van, s bánat!
Én nem tudnám a népemet becsapni,
és eladni a lelkem gazdagságát.
Én másra vágyom: – Szeretet adni,
s jobbítani az emberek világát!

Én nem mondanék sosem hazugságot,
és nem alkotnék rossz törvényeket.
Én nem csapnék be egy egész világot,
és hirdetném, az élet szép lehet!
Én úgy élnék, hogy más is boldoguljon,
hogy együtt tegyük szebbé a napot!
És azt várnám, hogy az ölembe hulljon
a boldogság, mert csak jót akarok!

Sosem szeretnék szeretetlen élni,
és nem törődve soha, senkivel!
Hinni vágyom, holnapot remélni,
hogy szabadságunk végre jöjjön el!
Én összeszedném egy helyre a jókat,
és engedném, hogy végre éljenek!
Felszabadítva az ember-milliókat,
hogy jövőjüktől már ne féljenek!

Aranyosi Ervin © 2022-07-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
22

By

Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

Category: Vers rendelés Tags: , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

(Kozma Andrea nevében)

Embertelen lények, jókedvükben ölnek,
árnyék szellemükkel koromba merülnek.
Érző, szép lelkekre őrült halált hoznak,
szerető szíveknek fájdalmat okoznak.
Rózi csak egy kedves, puhaszőrű lény volt,
csodálatos, kitől ragyogott az égbolt.
Egy kiváncsi-fáncsi, s őrülten szerettem,
s hiszem, hogy általa jobb ember lehettem.

Aztán jött valaki, aki nem is ember,
kihűlt, fagyott szívvel, üres értelemmel,
kegyetlenül elbánt drága kismacskámmal,
csak szórakozásból belerúgott lábbal…
Akkorát, kiszakadt szegény rekeszizma,
el kellett altatni azt, ki bennünk bízna.
Kártékony bűnöző csodát vett el tőlem,
lelkem egyik fele, szakadt ki belőlem!

Milyen is volt Rózi? Maga volt a csoda,
igaz barátságát adta nekem oda.
Befogadtuk és már szívünkhöz tartozott,
a mi életünkbe kedvességet hozott.
Együtt nézegettünk egeres filmeket,
cin-cin-nek neveztem én az egereket,
és ő tudta mi az, s izgatottan nézte,
vadászösztönt a film, benne felidézte.

Madarak is éppúgy felkeltették vágyát,
csip-csip-nek neveztem, én a sok madárkát.
Rózi a mókust is könnyen felismerte,
nézni a mozgókat, annyira szerette.
Olykor fogott gyíkot, s nekünk hazahozta,
az egész napomat így bearanyozta.
Tudta, mi a husi, s nem ment el emellett,
oly nagyon szerette a nyers csirkemellet.

Nagyon kíváncsi volt, olykor virslit lopott
a konyhaasztalról – huncutkodni szokott!
A mosogatónál folyó vízzel játszott,
és a mosógépbe gyakran belemászott.
Amikor fürödtünk, a kád szélén sétált,
kád-dugókat lopott, s eldugva megtréfált,
azokat, azóta mi meg sem találtuk.
Szerettük Rózinkat, így hát nem is bántuk.

Kijáró cica volt, nem zártuk börtönbe,
úgy sem maradt volna, másra vágyott, többre!
Imádott kint lenni, menni, felfedezni,
sokat csavarogni, az életet szeretni!
Most nagyon hiányzik, fáj az elvesztése,
űrt hagyott szívünkben drága, kedves lénye.
Reméljük, a macskák mennyországa várja,
ahol szabad útját megbékélve járja…

Aranyosi Ervin © 2022-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
20

By

Aranyosi Ervin: Gazdi panasz

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Gazdi panasz

Átaludtad a fél napot,
most meg nem hagysz aludni!
Nem lehetne a pihenést
egy időben letudni?

Mi lenne, ha nem hajnalban
kéne kelnem teveled,
mert a hűvösben csavargást
sokkal jobban szereted.

Vagy, ha éppen csavarognál,
én meg alhatnék tovább,
s nem kellene végignéznem,
míg megeszed a kajád.

Nem elég, hogy tele a tál,
társaság is kell neked,
hogy végig kell asszisztálnom,
hogy tápodat megegyed.

Tudom, ez a ragaszkodás,
a szereteted jele,
s ezért indul a gazdádnak
fél négykor a reggele.

Aranyosi Ervin © 2022-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
19

By

Aranyosi Ervin: Gáz van!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Gáz van!

Gáz van, gáz van az országban,
s drágább lesz a villanyáram.
Ne fűts, ne hűts, légy sötétben,
fogyókúrázz szomjan, s éhen!
Nincs ok rá, hogy minden drágább,
csak úgy felviszik az árát,
háborúra hivatkozva,
nálunk pánikot okozva!

Van gázunk, csak más nyeri ki,
a biztosítékot ez veri ki.
A vizünket mind eladják,
élősködő, rossz mihasznák.
A nyakunkon másik nép ül,
míg egy új erőmű épül,
mit a magyar ember fizet,
s nem kap áramot, meg vizet.

Érdemes hát megszakadni,
munkaerőd olcsón adni,
dolgozni megszakadásig,
vagy egy új feltámadásig.
Rabszolga nép, mondd ki ural?
Ki etet meg rossz áruval,
míg a magyar termékeket,
viszik olcsón. Mi lesz veled?

Gáz van, mert hát a gáz drága,
mindennek felmegy az ára,
s mert már nincs fény a fejekben,
csak a nagyok élnek szebben.
Most már látod, hogy becsaptak,
szavazatod odaadtad,
mégsem az van mit szeretnél,
minden hízelgést bevettél.

Vagy a másikra szavaztál?
Ürüléknek pofont adtál?
Hisz mindegyik ugyanannak
része, egy bérenc csapatnak!
Csak egy cég már magyarország,
birtokodat széjjelszórták,
s nem is látod, nincs holnapod,
kihűl az éltető Napod.

Nem jön el a te országod,
tolvaj néptől jött vallásod.
Pórázon tart, meg nem etet,
elhazudta Istenedet.
Nem lesz mindennapi kenyér,
csak te fizetsz meg mindenért.
Nem lesz víz se, gáz, se áram,
mert megszűnt a magyar állam!

Búzatenger ég a rónán,
füstje újabb verssort ró rám,
elégetik az élelmet,
aztán majd árat emelnek.
Betegséggel riogatnak,
hazugságot írogatnak,
égen chem-trail gépek szállnak,
sírját ássák a világnak…

Tűzijáték kell a népnek?
Ettől boldogabban élnek?
Mily sekélyes, blődli dolgok,
amitől a selejt boldog.
Épülnek a stadionok,
a nézők is mind boldogok.
A bűnözők jobban élnek,
mert ilyenek a törvények.

Szemfényvesztő, sátánfattya,
a magyart mért uralhatja?
Hiszen első István óta,
keserít minket a nóta…
Elhazudták történelmünk,
ősi tudás sincs már bennünk,
elorozták tudományunk,
más kezén van az országunk!

E honban a magyar lézeng,
nincs nyoma ősi hírének,
leigáztak a századok,
kentek ránk sok gyalázatot.
Tatár, Török, Habsburg, Muszka,
igát tett csak a nyakunkba.
Unióba betereltek,
azok meg jól kizsebeltek.

Mi maradt hát a magyarnak,
ezen csak páran agyalnak.
Nincs már itt nép, nincsen nemzet,
csak cipeljük a keresztet.
A koronánk raboskodik,
parlamentben porosodik,
hol árulók veszik körül,
s ennek csak a sátán örül.

Gáz van! Gáz van? Itt a vége?
Ki hagyta a villanyt égve?
Ég a villany, mért nem láttok?
Teljesül a régi átok?
Lassan vége lesz a dalnak,
a magyarok mind kihalnak,
csak azért, mert PÉNZ az isten,
nincs ki rajtunk még segítsen!

Aranyosi Ervin © 2022-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts