Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Rózi emlékére


Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

(Kozma Andrea nevében)

Embertelen lények, jókedvükben ölnek,
árnyék szellemükkel koromba merülnek.
Érző, szép lelkekre őrült halált hoznak,
szerető szíveknek fájdalmat okoznak.
Rózi csak egy kedves, puhaszőrű lény volt,
csodálatos, kitől ragyogott az égbolt.
Egy kiváncsi-fáncsi, s őrülten szerettem,
s hiszem, hogy általa jobb ember lehettem.

Aztán jött valaki, aki nem is ember,
kihűlt, fagyott szívvel, üres értelemmel,
kegyetlenül elbánt drága kismacskámmal,
csak szórakozásból belerúgott lábbal…
Akkorát, kiszakadt szegény rekeszizma,
el kellett altatni azt, ki bennünk bízna.
Kártékony bűnöző csodát vett el tőlem,
lelkem egyik fele, szakadt ki belőlem!

Milyen is volt Rózi? Maga volt a csoda,
igaz barátságát adta nekem oda.
Befogadtuk és már szívünkhöz tartozott,
a mi életünkbe kedvességet hozott.
Együtt nézegettünk egeres filmeket,
cin-cin-nek neveztem én az egereket,
és ő tudta mi az, s izgatottan nézte,
vadászösztönt a film, benne felidézte.

Madarak is éppúgy felkeltették vágyát,
csip-csip-nek neveztem, én a sok madárkát.
Rózi a mókust is könnyen felismerte,
nézni a mozgókat, annyira szerette.
Olykor fogott gyíkot, s nekünk hazahozta,
az egész napomat így bearanyozta.
Tudta, mi a husi, s nem ment el emellett,
oly nagyon szerette a nyers csirkemellet.

Nagyon kíváncsi volt, olykor virslit lopott
a konyhaasztalról – huncutkodni szokott!
A mosogatónál folyó vízzel játszott,
és a mosógépbe gyakran belemászott.
Amikor fürödtünk, a kád szélén sétált,
kád-dugókat lopott, s eldugva megtréfált,
azokat, azóta mi meg sem találtuk.
Szerettük Rózinkat, így hát nem is bántuk.

Kijáró cica volt, nem zártuk börtönbe,
úgy sem maradt volna, másra vágyott, többre!
Imádott kint lenni, menni, felfedezni,
sokat csavarogni, az életet szeretni!
Most nagyon hiányzik, fáj az elvesztése,
űrt hagyott szívünkben drága, kedves lénye.
Reméljük, a macskák mennyországa várja,
ahol szabad útját megbékélve járja…

Aranyosi Ervin © 2022-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A templom macskája


Aranyosi Ervin: A templom macskája

Én a templomba belestem,
templom egerét kerestem.
Nem találtam csak a papot,
aki éppen rendet rakott.
Közeledett a nagymise,
kaja nem volt ott semmi se.
Semmi olyan, amit ennék,
amitől jóllakott lennék.
Az egér is elköltözött,
vándor egérnek öltözött.
Nem laktam jól a misével,
mentem hát isten hírével.
Megkeresem az egeret,
hátha evett már eleget,
hátha én is jóllakhatok,
hátha az én imám hatott!

Aranyosi Ervin © 2022-06-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zsiráf-macska


Aranyosi Ervin: Zsiráf-macska

Láttál-e már zsiráf-macskát?
Jaj, az érdekes lehet!
Száz méterről kifigyeli
a bujkáló egeret.
Nyakon csípi és felrakja
nagyon hosszú nyakára,
hadd csússzon le a kisegér,
nem hagyja őt magára.
Zsiráf-macska nem húsevő,
biztonságban az egér,
csak nincs olyan ház, amelybe
a zsiráf-macska belefér.
Ezért nem lesz zsiráf-macskám,
pedig úgy tetszik nekem!
Cserélnék is az egérrel
és csúszdáznék szüntelen!

Aranyosi Ervin © 2022-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egérfogót fogtam


Aranyosi Ervin: Egérfogót fogtam

Nézd, fogtam egy egérfogót
és benne volt egy egér.
A ma esti vacsorámba
ez az egér belefér.
A szerkentyűt vedd le róla,
tudod, az nem ehető!
Neked adom, játszhatsz vele,
egeret nem ehet Ő!
Kiteheted, hátha újra
fog majd nekem egeret,
ha jól megy, az egérfogó,
majd mindennap megetet.

Aranyosi Ervin © 2022.01.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Szólt a héja – Hijja, hijja,
nincsen semminek se híja!
Pocok, egér akad bőven,
magyar pusztán, zöld mezőben.
Az életnek sincsen híja,
bennem van a vitaminja.
Ám héját azt nem kell enni,
inkább gyümölcsöt kell venni!

Tollból áll a héja héja,
szigetelés, ez a célja,
ez a héja szép ruhája,
hát ezt hordja, ezt használja.
Télen csak ez melegíti,
s ha kell az égbe repíti.
Így tud szembeszállni széllel,
kormányozni tolldíszével.

Aranyosi Ervin © 2021.12.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Arany Lucának


Aranyosi Ervin: Arany Lucának
(Petőfi Sándor verse nyomán)

Luca te,
hallod-e?
Jer ide!
Kinek mondom?
Rontom-bontom!
Terülj csak el az ölemben,
de ne moccanj, mert ha elfutsz
nyakon foglak csípni,
így ni!
Ez nem fáj,
ne kornyikálj!
Ételed megedd,
s hunyd be szemedet,
hunyd le ezt a kis tanút,
hogy ne lássad, hogy mi fut
hátadon keresztbe,
ujjam eleresztve,
téged lágyan simogat,
láthasd tőle álmodat!

Volt egy ember,
nagy, szakállas…
Mi kell, hogy emberré válhass?
Hogy beköltözz egy emberbe?
Jó lehet-e lelked terve?
És vajon mért költözködnél,
emberbőrbe öltözködnél?
Nem fognál több egeret,
sem ügyetlen verebet?
Nem akarnál megetetni,
lábam elé mind letenni,
amit vadásztál nekem,
hogy jobbítsd az életem?
De az egér nagyon fürge,
éppúgy, mint egy pajkos ürge,
ám te mégis elkapod,
megszépítve a napod.
Most bajszos vagy, nem szakállas,
és hogy emberibbé válhass,
macska léted fel kell adnod,
vadászattal fel kell hagynod!
Ni csak, ott egy kisegér,
egérlyukba belefér,
ügyes vagy és elkapod,
nem is dobsz rá kalapot,
csak ráugrasz, feldobod,
s mindazt, amit ellopott,
feledheti őkelme,
már kiutat sem lelne.
Mert többé el nem szalad,
raboddá lett, s nem szabad.
Uralod már életét,
ezért jobb a macska lét!
Inkább én is nyakon csíplek,
kiscicámnak hazaviszlek…
… és most itt vagy
karjaimban,
mert e drága, néha csacska,
doromboló pici macska,
te vagy Luca, te bizony!

Aranyosi Ervin © 2021-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ebéd-óvó szárnyak!

Fotó: Balog Lajos

Aranyosi Ervin: Ebéd-óvó szárnyak!

Óvó szárnyaimat
fölétek terítem,
ám, ha egér vagy,
hát mentsen meg az Isten!
Mert, ha egér vagy,
megjött az ebédem,
onnantól kezdve,
az élelmemet védem!
Elrejtem, ne lássák,
irigyem ne legyen,
elfedem szárnyammal,
más abból ne egyen!

Aranyosi Ervin © 2021-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bírói döntés

Aranyosi Ervin: Bírói döntés

Gondolkodom, döntenem kell,
de melyik javára?
Nem is értem, minek járnak
a bíró nyakára?
Melyik egéré legyen ma
a sajt, mit találtak?
Bár érteném, mért civódik
folyton minden állat?
Na jó, döntök, kié legyen,
használva az eszem:
– Az egyiké lesz a sajt!
A másikat megeszem!

Aranyosi Ervin © 2020-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Távoktatás


Aranyosi Ervin: Távoktatás

Látod a tanító bácsit?
Így kell fogni egeret!
Így tanítja jó példával
az otthon ülő gyereket!

Házi feladatot adott,
gyere ki és gyakorold!
Az fog majd csak ötöst kapni,
ki eleget gyakorolt.

Persze, modern cicák vagyunk,
s már nem eszünk egeret,
Beérjük a macskatáppal,
abból foghatsz eleget!

Aranyosi Ervin © 2020-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Nem látni egy karvalyon,
mit is akarhat vajon?
Jól titkolja a szándékát,
de a mezőn hosszan szét lát,
s könnyen rálel az ebédre,
egy pocokra, vagy egérre.
Aztán repülni tanítja,
jó szándékát bizonyítja.
Fészkében vendégül látja,
és a csőrét nagyra tátja,
kényelmesen megebédel,
s jól is lakik a vendéggel!

Aranyosi Ervin © 2020-05-10
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva