Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Trianon után

Aranyosi Ervin: Trianon után

Szétszakították hazánkat,
széttépve egy népet!
A folyamat folytatódik,
szomorú történet!
Bár lehetnénk újra nemzet,
együtt, egy hazában,
bárcsak hinnénk felébredve,
ősök igazában.

Elhazudott történelmünk,
meggyalázott nyelvünk,
politika által nyögött,
és megosztott lelkünk.
Szabadságunk hiú ábránd,
hitünket uralják,
szerteszórva a világban
elfogy a magyarság!

Ó, Istenünk ébreszd népünk,
nyisd fel szemeinket,
idegen nép, pénzhatalom,
ne uraljon minket!
Legyen meg az akaratunk,
közösen tevéled,
kapjon újra jó értelmet,
tartalmat az élet!

Hadd olvadjon újra eggyé,
őseink hazája!
Egymást segítse a Magyar,
add áldásod rája!
Önzetlenül tegyük dolgunk,
törődve egymással!
Legyünk újra felruházva
az ősi tudással!

Mert nyelvünket megőriztük,
s benne ott a kódunk!
Felismerve és megértve,
majd mindent megoldunk.
Földre lehozzuk országod,
földi mennyé tesszük,
a teremtett természetet,
testvérként szeretjük.

Ó, Istenünk ébreszd népünk,
nyisd fel szemeinket,
idegen nép, pénzhatalom,
ne uraljon minket!
Legyen meg az akaratunk,
közösen tevéled,
kapjon újra jó értelmet,
tartalmat az élet!

Égi Atyánk szereteted
költöztesd szívünkbe,
hadd ébredjünk, hadd lehessünk
szereteted tükre.
Jöjjön el a te országod,
s legyen Magyar végre,
hálás szívvel és boldogan
nézhessünk az égre!

Aranyosi Ervin © 2026-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha szíved kitárod

Aranyosi Ervin: Ha szíved kitárod

Ha szíved kitárod,
kitárul határod,
a világ csodáit
befogadni vágyod.

Nagy helyet teremtve,
bánatot temetve,
hullsz az átölelő
örök végtelenbe.

Felszabadul lelked,
holnapod teremted,
jó érzések sora
épül egyre benned!

Ha megnyitod szíved,
örök békét hirdet,
meglátod magadban,
jó Atyád, az Istent!

Hited erejével,
semmi más nem ér fel,
s támogat Teremtőd,
felemel kezével!

Istened megsegít,
mert ő gyermekeit,
fényébe emeli
szeretete szerint.

Hát tárd ki a szíved,
sorsod vele írd meg,
adj többet magadból
a szeretteidnek!

Élvezd ki a létet,
hagyd el a sötétet,
lépj csak be a fénybe,
emeljen fel téged!

Aranyosi Ervin © 2026-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Gyásznap lett a mai,
ELADTÁK HAZÁNKAT!
Ez ellen a lelkem
összetörve lázad!
Pártok játékában
a nemzet a vesztes,
a függetlenségünk
elvesztése lesz ez!

Hej, ki választottál,
el sem gondolkodtál,
idegen uraknak
mindent odatoltál!
Önként mész meghalni,
eladtad országod,
mert boldogulásod
Európától várod!

Itt él a Magyarság
ezen a földrészen,
így a Kárpát-haza
egyben sírja lészen!
Eddig kifosztottak,
most kivéreztetnek,
s te ástad a sírját
meg szép nemzetednek!

Aki most választott,
mind magára vessen,
ott van felszegezve
Jézus a kereszten!
Megosztó pártok közt,
elveszett a MAGYAR,
aki a népének
igazán jót akar!

Utolsó gúnyánkat
is lerántják rólunk,
álmunk rémálom lett,
abban forgolódunk!
Szakadék mélyére
taszítanak minket,
megtagadva népet,
hősi Őseinket!

Megvakult a nemzet,
s nem fog összefogni,
rabláncot lerázni,
néppé egybeforrni!
Inkább elszenvedi
egy más nép hatalmát,
akik szép hazánkat
oly nagyon akarják!

Milyen jövőt adtál
így az utókornak?
Háborút, éhséget
hoz reá a holnap!
Nem lesz büszke reád,
ki eladtad lelked,
ő is az árulót
fogja látni benned!

Húzd a nadrágszíjat
mától szorosabbra,
most fordul világod
sokkal gonoszabbra!
Lelkedet eladtad,
pénzed el fog folyni,
saját országodban
így fogsz nyomorogni!

Gyásznap ez a mai,
ha még nem is látod,
vakság, elbutulás
okozza halálod.
Startkő, amelyről
a medencébe ugrassz,
de nem lesz víz benne,
így pokolra juthatsz!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Aranyosi Ervin: Költészetnapi borongás

Költő vagyok.Nyugdíjba mentem.
Kit érdekel költészetem?
Igaz, csak a közösbe tettem,
és Isten adta a tudást nekem.
Tán másképp látom a világom,
s a versem ingyen is adom,
és dolgozom még itt a mában,
ezért nincs is szabadnapom.

Költészet napján ünnepelnék,
de nem hívott meg senki sem,
ha hívnának csak ingyen tennék,
pénzért nem számolnak velem.
Nem baj, mert másnap választhatnak,
olyat ki szebbet, jobbat ír,
kinek szavai jobban hatnak!
…és nem pirul el a papír!

Nem kell az igazság a népnek,
csak megvezetés, s kényelem,
úgy jó, ha parancsszóra lépnek,
mert a lelkük igénytelen…
Dobd csak szemétre azt, ki érted
tette a dolgát szüntelen,
az is igaz, hogy te nem kérted:
maradjon igaz, s bűntelen!

Nem akarnám letenni lantom,
de én is láncom csörgetem,
s nem jut már el hozzád a hangom,
bezárt kapudat döngetem!
Hát írass új verset magadnak,
van már rá program. Jól teszed!
Helyezd sírba, immár nyugodtan,
az érted szóló költészetet!

Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

A választások értelmüket vesztik,
hisz pártok dúlják széjjel a hazát,
nemzet-nyúzó, rút háború lesz itt,
eltiporva a népünk igazát!
Te elhiszed még a sok hazugságot?
A pénz beszél, mondd hiszel még neki!
Mételye fertőzi meg a nagyvilágot,
s a népet koncként keselyű elé veti!

Ó jaj magyar, halld meg a vijjogását,
készülj fel végre és állj ellene!
Építsd fel hát a Kánaánnak mását,
hiszen a népnek jólét kellene!
Mindenünk van, mi életet teremthet,
csodás a föld és áldott a vizünk,
a magyar szó, amit Isten teremtett,
és saját Isten, amiben hiszünk!

Kergesd el mind, kik szétlopták hazádat,
ősi tudással őrizd nemzeted!
Kevés, ha szíved oroszlánként lázad,
úgy jó ha közben józan ész vezet!
Használd tudásod, mit őseidtől kaptál,
legyél naggyá tőle és általa!
Érezd magad, mintha a mennyben laknál,
s szolgáljon óvó, s tápláló haza!

Kérlek magyar, sose szidd a hazádat,
hiszen e föld mindarról nem tehet,
hogy mindenhonnan sátán-érdek támad,
s csatlósa az, aki népet vezet.
Vedd vissza hát a régi igazságot,
kövesd a nép, a magyar érdekét,
példádon taníts meg élni világot,
kövesd az ősök szép üzenetét!

És eljön majd a kor mely igazol,
a korona, és hazánk felragyog!
A népért újra honfi szava szól,
hiszem, megérjük azt a szép napot!
De csak együtt, hát össze kéne fogni,
s kivívni végre népünk igazát,
ne kelljen többé sírva nyomorogni!
Fényünkkel áldjuk a szép Magyar hazát!

Aranyosi Ervin © 2026-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Morfondírozás

Aranyosi Ervin: Morfondírozás

Olvashatnék, írhatnék, vagy tehetném a dolgom,
tehetném a földemen, a Földön, vagy a Holdon.
Ábrándozva teremthetném saját kis világom,
átélhetném, átírhatnám minden egyes álmom.

Szerethetnék, nevethetnék, élhetnék, tehetnék,
mostaninál boldogabb és jobb ember lehetnék.
Megélhetném álmaimat, s formálhatnám őket,
s kitalálnék alternatív, változó jövőket.

Hagyhatnám, hogy önmaguktól menjenek a dolgok,
mások formálják a napom, s attól legyek boldog.
Harcolhatnék mások ellen, legyen vonzóbb minden,
lehetnék egy porszem csupán, vagy akár az Isten.

Hagyhatnám, hogy más írja meg naponta a sorsom,
életemet egy sablonba be kéne sorolnom?
Alkothatnék új dolgokat, ami sose volt még,
vagy keresném, egy régi kor, tán mitől is volt szép?

Lehet, hogy bárhogy csinálnám, ide lyukadnék ki,
és ha nézne a Teremtőm, tetszene az néki?
Vagy át kéne írnom végre ezt a történelmet,
és egy élhetőbb világ is kaphatna értelmet!

Mit tehetnék végül is, mi elvárható tőlem?
Hogy válhatna Isten fia, Teremtő belőlem?
Nap mint nap, az utam járom, s álmodom új álmom,
tudok-e még változtatni ezen a világon?

Aranyosi Ervin © 2025-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mért nem élünk?

Aranyosi Ervin: Miért nem élünk?

Miért nem élünk tudatosan,
tiszta szívvel és okosan?
Másokban a szépet látva,
csak jót hozva a világra?

Miért nem élünk emberségben,
egészségben, teljességeben?
Miért törekszünk gazdagságra,
közömbösen a világra?

Miért nem élünk, és teremtünk,
hová lett az Isten bennünk?
Miért is állunk be a sorba,
létünk veszélybe sodorva?

Miért nem élünk szeretettel,
miért magányos annyi ember?
Miért butíthat a hatalom,
és ha ural, azt miért hagyom?

Miért nem élünk egy nemzetként,
mintha jó testvérek lennénk?
Miért hagyjuk, hogy megosszanak,
ígérgető, hazug szavak?

Miért nem élünk, mint őseink,
a szeretet törvény szerint,
együtt élve természettel,
hol jó gazda volt az ember!

Miért nem élünk, miért haldoklunk,
miért nem tudjuk, mi a dolgunk?
Míg a választ mástól várjuk,
a lét értelmét nem találjuk!

Aranyosi Ervin © 2025-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

A pokoltól rettegsz,
s mennybe akarsz jutni?
Félelmeid elől
el szeretnél futni?
Nem mersz szembenézni
fájó igazsággal,
nem tudsz megbékülni
ezzel a világgal!

Szeretetről papolsz,
de szívedben nincsen,
mert akit te imádsz,
egy kitalált Isten!
Elhiszed, bűnös vagy,
s ő majd ítélkezik?
A saját hitedet
mások eléd teszik.

Benned él az Isten,
s nincsen helytartója,
mindennapi útját
veled együtt rója!
Belsődben keresd hát,
és ha megtalálod,
örök életed lesz,
sosem lesz halálod!

Szeretni születtünk,
élni, felfedezni,
mindent a világon
megkérdőjelezni!
Keresni a választ,
egy jó útra lépve,
magunkat, s világunk,
egyként, jobbá téve!

Két oldal létezik,
mi melyikre állunk?
És a rossz segíthet
jó emberré válnunk!
Ha beleragadunk,
a napi posványba,
elvakul a lelkünk,
szebb életre vágyva.

Fel kell szabadulnunk
rossz hiteink alól,
hiszen jóságunkra,
várnak már valahol!
Várják szeretetünk,
szeretetlen lelkek,
kik poklukat élik,
bűnben vezekelnek.

Tedd le félelmeid,
nincs rájuk szükséged,
azok csak rabláncok,
s visszafognak téged!
Szeretni születtél,
tiszta szívből adni,
csak, míg meg nem éled,
addig kell maradni!

Hiszen fényből jöttünk,
s egyszer visszatérünk,
feladatot kaptunk,
feladatot kértünk!
Jobbítani jöttünk
egy zűrös világot,
mely csak tőlünk lehet
szeretettel áldott!

Aranyosi Ervin © 2025-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Tudod, hogy az ember isten akar lenni?
Nem hagyja világát saját útján menni!
Beleavatkozik  Istennek dolgába,
nyomorúságot visz a saját sorsába!

Hogyan is kell élni? Régen elfeledte!
Tudatlanságot szór létébe helyette!
Technika világa, már nem őt szolgálja,
lassan ő lesz a gép, s a senkik szolgája.

A valódi tudás elvész, elenyészik,
miközben a Földünk ezer sebből vérzik,
elbutul, pénzt hajszol, lop, csal és harácsol,
önmagát pusztító, szép bitófát ácsol.

A gép okosodik, tanul az embertől,
az ember meg hiszi, szebb világ lesz ettől,
de a lét értelmét lophatják el tőle,
és előbb-utóbb agyhalott lesz belőle.

Eltűnnek a szakmák, mindent robot készít,
az emberi lélek lassan elenyészik.
Alkotás örömét csak a gépek „érzik”,
ez az elképzelés már több sebből vérzik.

Túl nagy állatkertet teremtett tán Isten,
és a Föld urának jövője már nincsen?
Csak gépek maradnak, s gyíkok, élősködők,
ők mondanak átkot az emberi faj fölött?

Lehet, hogy holnaptól gép írja a verset,
s géppé válnak, akik gépet ünnepelnek?
Az érzés, a lélek, tán holnapra kihal,
s megfojt minket a sors, robotkarjaival.

Aranyosi Ervin © 2025-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva