Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Halál-félelem


Aranyosi Ervin: Halál-félelem

Vallásos vagy, mégis félsz a haláltól?
Félelmedet eloszlatni, mi gátol?
Ha túl leszel, megoldódik magától,
átléphetsz az öröklétbe, a mából!

A fájdalom játszadozik tevéled.
Minél jobban közeledik, úgy érzed,
egyre jobban megkeserít az élet,
szinte már csak gondod akad, temérdek!

Megsemmisül minden, ami te voltál,
megkopsz lassan, nincsen miért ragyognál?
Úgy gondolod, a föld mélye nagyon vár,
nem boldogít a világi vagyon már?

Elveszted a kapcsolatod a léttel,
éjszakánként megbékélsz a sötéttel.
Nem ízlik már sem a lét, sem az étel!
bántó a nap, s ez alól nincs kivétel!

Aztán eljön rég rettegett halálod,
nem siet az, még akkor sem, ha várod,
odaát vár milliónyi barátod,
kiktől boldog lesz a lelked, ha látod.

Csak hát, mikor leszületünk, felejtünk,
tudat fölé zsugorodik a lelkünk,
tanulással fel kellene emelnünk,
és az embert földi mennybe terelnünk!

A szélvédőnk hazugságtól homályos,
hitrendszerünk butaságtól dagályos!
A lét célja oly sokáig homályos,
a valóság, őrülettel határos!

Mert mi van, ha létezik a túlvilág,
ahova csak a lélek tud jutni át,
s mi van, ha pont azok fognak várni rád,
kik szerettek, de előtted léptek át?

Vajon mért félsz a haláltól annyira,
hisz feltámad mindaz, ki Isten fia!
Lelkednek lesz aztán is hol laknia,
csak a testnek kell földhöz ragadnia.

Aranyosi Ervin © 2024-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyaszemmel


Aranyosi Ervin: Kutyaszemmel

Nem öregszel a szemében,
mindig egyformának lát,
ő téged Istennek képzel,
s áhítattal néz reád!
Ha rászorulsz, együttérez,
ha bánat ér, felvidít,
szavakkal szívéhez érhetsz,
szebbé téve napjait!
Szemeiben ott a hála,
örül, ha veled lehet,
jobb barátod nem lesz nála,
ha szeretni engeded!
Ha eteted, hálád érez,
sétáidon elkísér,
amíg él, holnapod szép lesz,
tőled is függ, meddig él!
Szeretetet vár csak tőled,
keresi figyelmedet,
csupa jót hoz ki belőled,
jobb emberré is szeret!

Aranyosi Ervin © 2023-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!


Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!

Kevered Jézust az Istennel,
s hiszed, ő egy isten-ember,
és lényegében igazad van,
van igazság a gondolatban!
De te is Isten vagy, és Jézus,
ha törekszel, hogy jók közé juss!
Ha törekszel, hogy szívvel adjál,
és mindig jó ember maradjál!

Hisz egyek vagyunk mind Atyánkkal,
a teremtő nagy világgal,
az éltető végtelennel,
és testvérünk minden ember!
Csak, amíg ezt meg nem látjuk,
amíg egymást folyton bántjuk,
míg a szeretet csak fázik,
velünk a képzelet játszik!

A káprázat, megtévesztés,
hazug világ, szemfényvesztés,
az ember győzni akarása,
világunkat aláássa!
Bűnök nélkül születünk meg,
nyoma sincs bennünk a bűnnek,
azt csak eltanulni lehet,
ott, hol kevés a szeretet!

Ha elhinnénk, egyek vagyunk,
ha szeretet-nyomot hagyunk,
ha rájövünk, nincs mit félnünk,
csak egymásért kéne élnünk!
Ám az ember gyarlóvá lett,
tudatlanság kapzsivá tett,
a félelem úr felettünk,
pedig bűn nélkül születtünk!

Ha Isten gyermeke lettél,
aki mindenek felett él,
mi okod van félelemre,
ha hatni tudsz életedre?
Mért nem lépsz Jézus nyomába,
mért nem hozod őt a mába,
mért nem szórod szereteted?
Mért a félelmed eteted?

Nem tudod, mire vagy képes,
ha Isten vagy, lehetséges
bármit megtenni a létben,
vegyél részt a teremtésben!
Képzelj el egy jobb világot,
amit Isten, s Jézus látott,
s szeretettel tegyél érte,
gyáva lényként, ne hullj térdre!

Ne mástól várd a teremtést,
a csodát, vagy a megmentést,
kezdj el hinni önmagadban,
benned élő akaratban!
Amely szabad, s istenadta,
légy jelen a pillanatban,
világodat szeresd jobbá,
ahogy Jézus egykor mondá!

Aranyosi Ervin © 2023-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Még nem adhatom fel!

Tandari Ági – Még nem adhatom fel
Dalszöveg: Aranyosi Ervin
Zeneszerzők: Bartalos Jenő és Kovács Zoltán

Aranyosi Ervin: Még nem adhatom fel!

Mikor összetörnek dédelgetett álmok,
önmagamra sehogy sem találok,
szürkeségben fuldoklik a lélek,
nem érzem már azt sem, hogy élek.

Mikor ábrándjaim szilánkokra esnek,
a barátok más utat keresnek,
az igazság elveszíti arcát,
a szív is feladja a harcát.

Refrén:
Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Még nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Mikor árny takarja az egész világot,
Nem lelem a régi boldogságot,
Hátba támad az, akiben hittem,
Kételkedem, hogy itt él az Isten!

Akkor mondd barátom, hogyan tegyek csodát?
Megkezdett utamon, hogy haladjak tovább?
Honnan vegyek erőt a rossz napokhoz,
ha az én szívem is fájó terhet hordoz?

Refrén:
Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
Mintha sose fájna…

Nem, nem adhatom fel, nem visz rá a lelkem!
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!
Nem adhatom fel, nem visz rá a sorsom,
Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Mintha sose fájna, úgy kell szeretnem!

Aranyosi Ervin © 2023-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi varázslat, földi csoda


Aranyosi Ervin: Égi varázslat, földi csoda

Magamban sokszor lejátszottam,
azt az első találkozást,
hogy szólok hozzád izgatottan,
s kérlek, ne vegyél észre mást!
Amíg világ van, rám figyeljél,
hogy velem tervezz holnapot,
kérdéseidre választ leljél,
mert rád a válasz, én vagyok!

De aztán, végül mégsem úgy lett,
mert jött egy másik fordulat,
de ahogy lett, még jobban tetszett,
s csodává ért a pillanat!
És végül mégis rám figyeltél,
s te lettél fénylő csillagom,
s hiszem, hogy már jobbá szerettél,
s általad lett szebb holnapom!

Azóta látom, hogy az élet,
nem már megírt kis színdarab,
a saját tervem semmivé lett,
de álmom jó úton haladt.
Erre mondják, hogy ember tervez…
Mégis velünk történik meg!
Egy csavartól különleges lesz,
ha nagyon vágyod, s elhiszed!

Ha mindent már előre látnánk,
unalmas lenne a világ,
kell hát bele bolondos ábránd,
s a varázslat fog hatni ránk!
És ami lesz, az oly csodás lesz,
mit elképzelni sem tudunk,
hisz Teremtőnk velünk csodát tesz,
és kikövezi az utunk.

Aztán már a föld felett járunk,
és elvakít a szerelem,
tegnap nem tudtam, hogyan állunk,
hogy szóba állnál-e velem?
Képes lennék szívedhez érni?
Mit gondolsz rólam, hogy ha látsz?
Tudnál-e világot cserélni,
úgy mint kíváncsi csillagász?

Vagy másik bolygót képzelnél el,
hogy más foghassa meg kezed?
Vagy más világban ébrednél fel,
mert utad másfelé vezet?
Tudnom kellett azt is, mit érzel,
énhozzám miként viszonyulsz,
beéred-e az én zenémmel,
vagy másnak szép dalába hullsz?

Izgatott szívemmel úgy vártam
a válaszodra kedvesem,
akartalak, olyan sóváran,
s a rezdüléseid lesem!
A folytatáshoz ketten kellünk,
társammá válni, mondd, akarsz?
Eggyé válhat-e érzőn lelkünk,
vagy reám szemfedőt takarsz?

És azóta ujjong a lelkem,
ajándékot adtál nekem!
Önmagam jobb felére leltem,
beteljesült a végzetem.
Hála neked a boldogságért,
teérted bármit vállalok,
s teszek egy szép, közös világért,
s általad jobb ember vagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: „Kezdetben vala”…


Aranyosi Ervin: „Kezdetben vala”…

„Kezdetben vala az ige”,
teremtő szó, a gondolat.
Újat kell teremtenie,
mely létrehoz új dolgokat,
amely szolgál és gazdagít,
mely ad valódi életet,
nem porhüvelyt, nem anyagit,
s megmutatja a lényeget.

Amire épült a világ,
ami nekünk teremtetett,
amitől boldog aki lát,
mely táplál testet, szellemet!
Vannak félők, kik nem hiszik,
hogy egy csak a Mindenható,
s csak sajátjukként ismerik,
s hogy vallással imádható.

Istenre nem hajaz a test,
a lelke volt a mintakép,
hogy minden testvéred szeresd,
ezért öntött lelket beléd!
Értelmet adott, éltetőt,
s varázs igét mely kifejez,
dolgodhoz jó lelkierőt,
amit eredményed jelez.

Isten maga a nagyvilág,
körötted, s egyben benned él,
s a gondolat teremt imát,
mit lerombol, ki élni fél.
Amíg anyagba süppedünk,
a lelkünket súly húzza le,
addig nem teljes életünk,
s csak ebbe halhatunk bele.

Csupán használnunk kéne már,
a jobbat teremtő igét,
s akkor lelkünk utat talál,
s kivirágzik a földi lét!
Legyünk hát éber gyermekek,
kiket szülője felruház,
kikben élő a szeretet,
a reánk fényt hozó varázs!

Mert kezdetben volt az ige,
használnunk kéne végre már,
itt a teremtés ideje,
az emberiség jelre vár!
Nem új megváltó kell nekünk,
s nem kell fájdalmas áldozat,
elég, ha mind felébredünk!
A félelem a kárhozat!

A természet része vagyunk,
ha elpusztítjuk, elveszünk,
világunkkal együtt halunk,
vagy örökké rabok leszünk!
Másokat nem legyőzni kell,
nem eltaposni, bántani!
Inkább egymást emelni fel,
a jót tenni, s nem ártani!

Aranyosi Ervin © 2023-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!


Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!

Elbújtam néma hallgatásban,
rágódva, saját sírom ástam,
a rettegésben elmerültem,
az élet elől menekültem.
Felébredtem. Mi ez az álom,
hol saját magam nem találom,
hol agyon nyom a hatalom?
Nekem nem kell, nem akarom
mások által írt sorsom élni,
földhöz ragadtan folyton félni!

Emeljetek fel emberek!
Ébredjen végre lelketek!
Legyetek mától szabadok,
találjátok meg magatok!
Szabad léleknek születtetek,
isteni láng ég bennetek,
teremtő lélek, mely szabad,
istentől áldott akarat!
Mindenünk van, hogy jobb legyen,
csak boldoggá kell, hogy tegyen,
s meg kell élnünk a vágyaink,
nőjenek angyalszárnyaink!

Nem kell fegyver, nem kell a harc,
a veszteség, a sok kudarc,
nem kell a verseny, a siker!
A bátor az, ki élni mer!
Élni, világot jobbá tenni,
tanulni mindenkit szeretni!
Tanítani, utat mutatva,
szíveknek élő reményt adva!
Nézzük világunk szeretettel,
lehessen boldog minden ember!

Egymásért tegyük napi dolgunk,
segítsen Isten boldogulnunk!
Kezemet nyújtom most felétek,
költözzön béke már belétek,
lelketek öröm járja át!
Nyissunk egy szeretet iskolát!
Legyünk tanulók és tanárok,
tanulhassak, amerre járok,
és emelhessem a tudást,
egymás lelkéhez eljutást!
Tegyétek ti is dolgotok,
s legyünk egymástól boldogok!

Aranyosi Ervin © 2023-08-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?


Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?

Hogyha észrevennénk egymásban a szépet,
a csodást, istenit, a méltó tükörképet,
kiket a világra jókedvvel alkotott,
hogy egymásban hagyjunk, olykor pár szép nyomot!
Istenünknek vagyunk sok kedves gyermeke,
szeretet alkotta csodás műremeke!

Oly kevés volt mégis, ki megértette őt,
árnyoldal teremtett rengeteg kétkedőt!
Hiszen a sötétség gyorsabban terjed el,
mert oly sok elvakult, hitetlen szívre lel!
Ki elcsügged, retteg, elveszti szép hitét,
hogy lehetne még szép tőlünk a földi lét!

Hiába volt egykor, ki példát mutatott,
szeretettel reményt, áldást, hitet adott,
hagyták őt elveszni csak tehetetlenül,
mert Isten fiának hitték őt egyedül!
Hiába is mondta, hogy mind azok vagyunk,
testvért, a kereszten, máig is ott hagyunk!

Nem azt akarta, hogy örökké őt imádd,
hogy csak hozzá szálljon, könyörgő szép imád!
Ő pont azt akarta, hogy őszintén szeress,
hogy tudatos, érző, boldog ember lehess!
Azóta elszaladt nagyon velünk a ló,
hisszük, a teremtés, nem is nekünk való!

Hiszen a lelkünkben a félelem teremt,
nem éljük szabadon a most-ban, a jelent,
így a sötét oldal árnyaival ural,
rettegést szít bennünk hazug szavaival.
Judások váltak már a rossz szolgáivá,
s a lelkük csak sok pénzt és kényelmet kíván!

Nő a sötét egyre, és fogy a szeretet,
a gazdaság ontja a dömping szemetet.
A média hazug szavaival vakít,
a rettegés csalót, hazugot gazdagít.
Ők hoznak feletted hamis törvényeket,
nem is veszed észre, a sátánt etetted!

Hej, ha megértenéd, nincsen mitől félned,
csak valós életed kellene megélned!
Embertársaidat megértve, szeretve,
méltón felemelve, szép szóval etetve!
Vissza kéne venned a saját hatalmad,
hiszen azt hazugnak és csalónak adtad.

Isten gyermekeként tenni csak a dolgod,
hiszen a teremtést a lelkedben hordod!
Szabad akaratot kaptál, hát élj vele,
ne add más kezébe, és ne is halj bele!
Kövesd a Messiást, de ne a keresztre!
Az isteni tudást vonzd be életedbe!

Aranyosi Ervin © 2023-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek egy…


Aranyosi Ervin: Hiszek egy…

Hiszek egy Istenben,
nem hiszek vallásban,
hiszek az emberben,
az ősi tudásban!

Hiszek a világban,
minden földi jóban,
hiszek szeretetben,
simogató szóban!

Hiszek természetben
és részeként élek,
szeretetem küldöm,
szebb jövőt remélek!

Tudom, egyek vagyunk,
s emiatt belátom,
amikor mást bántok,
önmagamat bántom!

Haragom és dühöm
számomra mind méreg,
megbocsájtok inkább,
tiszta szívvel élek!

Pont azt, amit adok,
azt is kapom vissza,
s tudom a békének,
szeretet a nyitja!

Ha bennem béke van,
világom megbékül,
élet-nyomot hagyok
végső örökségül!

Amit ha követnek,
világunk megszépül,
szeretet-alapra,
igaz jövő épül!

Hiszek egy Istenben,
támogatom tervét,
leveszem válláról
az ember keservét.

Hiszek teremtőmnek
összes gyermekében,
kinek a szeretet
ott él a lelkében!

Hiszek önmagamban,
s ha elhiszed, benned,
hiszem szeretettel
jövőnket teremted!

Mutatom az utat
embertársaimnak,
hiszen a szeretet
jövő-bölcsőt ringat!

Aranyosi Ervin © 2023-08-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve


Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve

Boruljon fénybe a világ,
a szeretet fényébe!
Ebből nyerjünk energiát,
más lelkekhez érve!
Az egyetlen, mit ha adok,
vissza talál hozzám,
s adásával többszörözném,
vagy megsokszoroznám!

Nem kell azt elvenni mástól,
csak adni, s fogadni,
a szeretet áramában,
benne kell maradni.
Szemünk ragyog és a világ
szívünktől melegszik,
figyeld csak meg, ha így élünk,
egy szebb világ lesz itt!

Próbáljunk meg, jó szándékkal,
szeretetben élni,
különleges ez a burok,
s többé nem kell félni!
Amitől félsz, az meggyengít,
energiát veszthetsz,
legjobb lesz, ha haragot, bút,
mind szélnek eresztesz!

Együtt, őszintén szeretve
kell élni a létünk,
s meglátjuk, hogy utunk során
Kánaánba érünk!
Nem kell siker, verseny,
és harc, hatalom a léthez,
fontosabb az, hogy a szívünk,
hogy dobban, mit érez!

Nincsen más út, hidd el nékem,
s gondolkozz el rajta,
megosztani a világot
Isten sem akarta!
Egyek vagyunk, ezt ismerd fel,
ennyit kell megértsünk,
ne bántsuk hát, másik testbe
leszületett részünk!

Békéljünk meg önmagunkkal
és mindenki mással,
rezegjen a lelkünk együtt
az egész világgal!
Ha a lélek emelkedik,
a kapu feltárul,
megnyílik a Mennyország is,
Isten-igazából!

Aranyosi Ervin © 2023-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva