Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Üzenem a túlvilágról,
nem haltam meg, most is élek!
Visszatérhettem a fénybe,
szeretet várt, már nem félek!
Elmúltak a földi gondok,
a világot most már értem,
nem múltam el, fénnyé váltam,
ne aggódj hát többé értem!

Bár az ember odalent is
megértené ezt a titkot,
megértésért jövünk mindig,
hogy az élet mit tanított!
Ide fönt már nem fáj semmi,
nincsen bántás, csupán béke,
s tudásként száll a lelkünkre,
megélt életünk emléke!

Azt, ki elment megtaláltam,
ő is itt él, s végre boldog,
ő sem halt meg, s benned is él,
ha még szíved mélyén hordod.
Álmaidon át üzenve,
megpróbálunk segíteni,
megértetni, hogyan kéne,
földi testben is   jól lenni!

Üzenem hát, keresd a jót,
vegyél észre minden szépet,
simogatva használd a szót,
nem a harcról szól az élet!
Egymást kéne felemelni,
az életet szebbé tenni,
meg kellene már tanulni,
őszintén, és jól szeretni!

Ne félj hát az elmúlástól,
inkább élvezd ki a létet,
szeresd jobbá a világot,
ezért küldtek oda téged!
Keress méltó feladatot,
fényt kell gyújtsál a sötétben,
emberré kell végre válnod,
szeretve, a földi létben!

Aranyosi Ervin © 2024-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Apró darabokból raktad össze lelked,
a sok mozaikban örömödet lelted,
hited kis kockái lassan összeálltak,
felépíthetted hát benne fellegvárad.

Ott bújtál meg aztán a bástyáid mögött,
úgy tűnt, hébe-hóba, igazán működött.
Ám olykor érkezett egy váratlan vihar,
s megsértett, megbántott bús villámaival.

Így hát kioltotta szép lelked vágyait,
és már nem segített többé az árva a hit.
S lám csak, mozaikod lassanként szétesett,
s hozott álmot búsat, fájót és rémeset.

Próbálj meg most újat álmodni világra,
teremts és támaszkodj lelked adta vágyra!
Vizsgáld csak meg hited! Vajon jól gondolod?
Vagy csak áltat téged, s nem is valós dolog?

Talán újra kéne építened magad,
önmagad ismerni, ez komoly feladat!
De, ha szembenézel végre önmagaddal,
akkor szembenézhetsz bármikor a Nappal!

Hiszen fényből jöttél, s holnapot teremthetsz,
és a tudatosság sok mindent elrendez.
Mozaikod végre téged fog szolgálni,
mostani világod, kerekké fog válni!

Aranyosi Ervin © 2024-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Tanárnak lenni úgy hiszem,
ma nehéz feladat,
mert nem elég az oktatás,
adnod kell magadat!
Tanítani csak úgy lehet
a sok kisgyereket,
ha figyelmed, szereteted,
rájuk csepegteted.

És ismerned kell hátterét,
honnan jött, mit hozott,
mitől lett olyan, amilyen,
milyen álmot kapott!
Milyen terhet rakott reá,
még otthon a család,
megismerni, s felismerni,
e munka vár reád!

Tudást átadni úgy lehet,
ha élő az anyag,
változatos és érdekes,
s ki adja sem hanyag.
Ha tudod azt, a gyermeket
elérni hogy lehet,
hogy mitől válik nyitottá,
az alvó képzelet!

Meg kell ismerd, hogy lelkében
milyen álom lakik!
Hogy hogyan képes látni ő
az élet dolgait!
S tudom, tanterv, portfólió,
s ezer gond vár reád,
s te inkább azt a gyermeket,
szívvel tanítanád!

Mert biztos szunnyad tehetség,
készség is benne sok,
de milyen földbe ülteted
el a tudás-magot.
Tantárgyad, fontos őneki?
Vagy tán felesleges?
A kreatív, az renitens,
s nem mindenért repes.

Ha bántod őt, a lelkében
elhalhat a csoda,
s a zseni is benne marad,
ha nem figyelsz oda!
Tanárnak lenni, úgy hiszem,
ma igen nagy teher,
s aki mégis szívvel teszi,
az hálát érdemel!

Aranyosi Ervin © 2024-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Napfonat (köldök) csakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Napfonat csakra

Aranyosi Ervin: Napfonat (köldök) csakra

Tűz elemhez kapcsolódom, sárga e csakra színe,
tíz a száma, köldök felett két ujjnyira van helye.
Önmagunkról szól e csakra: önbecsülés, öntudat,
önvédelem, önismeret, ami befelé mutat.
Egy amolyan belső központ, mely adhat stabilitást,
ennek egyensúlya adja, hogy közelítsünk meg mást.
Saját helyünk a világban, másokkal a kapcsolat,
hatalomvágy nem ural, mert megbecsülünk másokat.
Egészséges öntudattal bátrak, nyitottak vagyunk,
tenni tudunk a világért, kreatívan alkotunk!
Légy hát jóban önmagaddal, nevess, tanulj, légy magad!
félelmeid dobd a tűzre, s léted legyen feladat!

Aranyosi Ervin © 2024.06.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hálapárna


Aranyosi Ervin: Hálapárna

Mi lenne, ha minden este
hálapárna várna?
Ha az álom pihentetőn,
mindig rád találna?
Segítene teremteni
sokkal szebb világot,
s elkerülnéd a nyomasztó,
megkínzó rémálmot!

Ha az élet kisimulna,
s párnád pihentetne,
mit szólnál, ha vágyaidat
felfedeznéd benne?
Ősi eszköz, búzapelyva
őrizné az álmod,
segítene a jó utat
végre megtalálnod!

Feltöltődnél éjszakánként,
kipihentté válnál,
a másnapi feladatra
frissen készen állnál!
Elárulom, lehet neked,
ilyen éji társad,
mostantól rád pihentető.
édes álmok várnak!

Elérhetőség:
Hálapárna.hu

Aranyosi Ervin © 2023-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Közös tánc az életünk


Aranyosi Ervin: Közös tánc az életünk

Rég kezdődött közös táncunk
keresztül az életen.
Összeköt száz apró ráncunk,
mégis nagyon élvezem!
Nevetésünk dallamára,
a szívünk is mosolyog.
Haragra és rosszallásra,
sosem akad komoly ok!

Ha rád nézek, mosolyodból
ma is árad a derű,
jókedvünket megőrizni,
ha akarjuk, egyszerű!
Elbújunk egy ölelésben,
ha kívül zord a világ,
szívem a szívedbe véstem,
s irigykedik, aki lát.

Pedig egymást jól szeretni
nem is nehéz feladat,
csak sétálni, kéz, a kézben,
míg a külvilág szalad.
Hagyni, szépen melegítse
szívünket a szeretet,
mosolyod akkor is látom,
ha behunyom szememet.

Folytassuk, hát ezt a táncot,
keresztül az életen.
Addig jó, míg velem járod,
hisz tetőled szép nekem!
Kacagjuk ki a világot,
hisz egymásnak itt vagyunk,
gyűjtögessünk öröm-ráncot,
mit arcunkon ott hagyunk!

Aranyosi Ervin © 2023-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!


Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!

Nem volt túl nagy elvárásom,
csak annyi, hogy szép legyen!
Nem akartam átgázolni
bakanccsal az életen.
Én csupán adni akartam,
magamból, aki vagyok,
s hiszem, szívvel teljesítem
a rám mért feladatot.

Kezem nem rejt féltett kincset,
szívem az mi rejteget,
de azt szórom szerte széjjel,
örömmel, amíg lehet!
Az én kincsem néhány strófa,
melegítő szeretet.
Árva szívek tanítója,
mégis csodát tesz veled!

Kihűlt szívek, mire vártok,
szítsátok fel tüzetek,
szeretet kell a világnak,
ennyi csak az üzenet!
Fényhozókká kéne válnunk
és tükrözni a Napot!
Szeretetünk széjjelszórni,
vetni szeretet magot!

Egymás lelkét meglocsolni,
szép szavakkal, hogyha kell,
A szeretet nyelvén szólni,
s világunk életre kel!
Ez az egyetlen esélyünk,
hogy lehessen holnapunk,
ha megértjük, ha ébredünk,
tiszta fénnyel jóllakunk!

Ma sincsen nagy elvárásom,
talán most még én adok,
a jövőnk alapját ásom,
s holnap szívedben lakom!
Tanulj őszintén szeretni,
hadd nyissam fel szemedet:
– Vagy a PÉNZ-istent szolgálod,
vagy győzhet a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mosolygó világ


Aranyosi Ervin: Mosolygó világ

Mikor írom a versemet,
mosolyog a lelkem,
hisz sikerült más szívekhez,
egy jó útra lelnem.
Mikor jól végzem a dolgom,
mások mosolyognak,
ezért tartom feladatom
mindig komoly oknak.

Mikor mosolyog a lelkem,
egy szebb jövőt látok,
s az utamon elkísérnek
kedves, jó barátok.
Együtt vágyunk szebb világra,
vígan mosolygóra,
s talán, bizony miáltalunk
jön el az az óra!

Mikor versemet olvasod,
mosolyodj el, kérlek!
Próbáld meg az életedben
meglátni a szépet!
Ha a világ mosolyogna,
a ború eltűnne,
minden bántó, egy csapásra,
meglátnád, megszűnne!

Próbáljuk meg víg mosolyra
hívni a világot!
Ne lehessen szomorú az,
aki minket látott.
Mosolyogjunk, akár a Nap,
jókedvünk ragyogjon,
a remény, egy szebb világban,
soha el ne fogyjon!

Aranyosi Ervin © 2022-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

EL-LA: EGYSÉG , 60x80cm, olaj-vászon

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

Jobbá tenni a világot, ez a mi feladatunk!
Szeretetünk megformázva, világképet is adunk.
Megbékélést, igazságot, emberséget és csodát,
megsúgjuk a Földlakóknak, hogy létezik odaát.
Létezik egy más-világ is, ami jobb és szebb lehet,
hol a lelkek fényben élnek, s élvezik az életet.
Talán éppen azért jöttünk: a földi lét szebb legyen,
mást is beragyogjon fényünk, s mást is boldoggá tegyen!

Tegyük jobbá a világot, adjunk reményt és hitet,
csak a tiszta, érző lélek, ezt csak az értheti meg!
Tanítsunk a művészettel, hogy akik nem képesek
meglátni a valóságot, mutassunk értékeset.
Ám az érték önvalónkból áradjon, mint tiszta fény,
s terjedjen a jóság, bőség körbe itt a földtekén!
Engedjük az ébredőket, hogy sorunkba álljanak,
felébredve, tisztán látó fénylényekké váljanak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vár reád a szeretet


Aranyosi Ervin: Vár reád a szeretet

Kipakoltam a táskádat,
s beletettem magamat,
úgy szeretnék kéznél lenni,
s nem is volt nagy feladat.
Nem akartam magányosan
várni otthon csak reád,
úgy gondoltam, ez a táska,
elhoz engem, nem ver át!
Kipakoltam a táskádat
és most itt vagyok veled!
Látod? Itt a táskád mélyén
vár reád a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2021-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva