Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Utódaid igyekeznek
lábnyomodban járni,
a te dolgod, elöl menni,
s fényszóróvá válni!

Ám, a bölcs sohasem győzköd,
– s nem csak utat kutat,
hanem jó példával jár el,
s élet-utat mutat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Valóra váltás


Aranyosi Ervin: Valóra váltás

Egy álmodott világot adnék neked tovább,
varázsold valósággá, és éld meg a csodád!
Teremts a képzelettel, hagyd hatni vágyaid!
Csodáld a két szemeddel, amely parányt nagyít!

Nem létezőből így lesz, megtapasztalható,
pont ugyanúgy teremthetsz, mint a Mindenható!
Hiszen belőle jöttél, élőn vagy gyermeke,
mert ő, teremtő fénnyel, lelket töltött tele!

Tanuld meg jól használni, a benned élő fényt,
szeretet erejével emelni minden lényt!
Tanulj meg szívből adni, és gazdaggá leszel,
nem az teremt világot, aki másoktól vesz el!

Tanulj meg jól szeretni, hisz nem olyan nehéz,
bár olykor akadályoz a bölcsnek mondott ész!
Szíveddel kéne látnod, érzéssel másokat,
és jobbá kéne tenned, feldúlt világodat!

Álmodni szebb világot, másnak mutatva meg,
hogy élni itt, e földön, békésen is lehet!
Nem harc, verseny az élet, ne küzdj hát ellenem,
ha szeretni vagy képes, gazdagodhatsz velem!

Örömöt hozz a mába, jó kedvet, légy vidám!
Én úgy mosolygok másra, hogy jó lesz nézni rám!
Hát kérlek, mosolyban fürdesd meg arcodat!
Ne folytasd mások ellen, szélmalom harcodat!

Álmodj egy szebb világot, s az valóság lehet,
amit a földi ember, szívvel jobbá szeret!
Egyek vagyunk a létben, s ha erre rájövünk,
majd mind egymás szívébe, szeretve költözünk!

Aranyosi Ervin © 2024-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az Isten-ember kora


Aranyosi Ervin: Az Isten-ember kora

Eddig tiltakoztunk, harcoltunk ellene,
s abban reménykedtünk, hogy nem haluk bele!
Tudtuk, hogy a sötét rend áll hátterében,
s árnyékában voltunk, nem a tiszta fényben.
Ki kell lépnünk onnan, feladva a harcot,
hisz ki háborúzik, az vallhat kudarcot,
de mi teremtőnknek gyermekei vagyunk,
szeretet és béke a mi feladatunk!

Hagyjuk a hatalmast, csak tegye a dolgát,
a saját világod tedd jobbá, hangold át!
Hiszen a teremtőd saját képre formált,
de nem az anyagban végezte a dolgát!
Nem az ember teste, lett így hasonmása,
lelke vált csodává, azt kéne, hogy lássa!
Eszköz a gondolat, teremteni képes,
általa lesz méltó ember Istenéhez!

A test csak a templom, bennünk él az Isten,
így, aki legyőzhet, olyan erő nincsen!
A hit erejével el kéne fogadnunk,
mind istenek vagyunk, s erről hitet adnunk.
MIND EGY! Ezt kellene megértenünk végre,
s talán nem hiába hullott Jézus vére!
Ha az ősi bölcsek tudása feltámad,
megtalálod Istent, s megleled hazádat!

Hiszen Isten vagy te, ha nem is tudsz róla,
amikor teremtesz, ő belőled szóla,
s gondolatod rezgés, úgy hat a világra,
mint a szélfuvallat a gyenge virágra!
Mert, ha rossz a szándék, abba belepusztul,
ám teremtő lehet termékeny magostól.
Gondolat erejét meg kell tapasztalnunk,
teremtő csodánkba nem kell belehalnunk.

Ha elég ember lesz, ki erre ráébred,
új világ épülhet, éltető természet,
ahol a törvények életet szolgálnak,
békét teremtenek, a javunkra válnak!
Hol a lélek végre, a helyére kerül,
s a jót cselekedni nap mint nap sikerül.
Békesség és öröm, költözik majd belénk,
az Isten-embernek kora tárul elénk!

Aranyosi Ervin © 2023-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amiért születtünk


Aranyosi Ervin: Amiért születtünk

Milyen egy igazi vendégváró asztal,
amely egy vendéget hosszasan marasztal?
Amihez jót enni a lelkek visszajárnak,
mert újabb ízeket, finomságot várnak.

Pont ilyen a bölcs is, a tudásnak kútja,
aki tudja merre visz az élet útja,
aki megmutatja, mitől szebb az élet,
hogy, aki jót teremt, gazdagabban élhet!

De, aki csak disznó, és magának kapar,
bár elérheti mind, mindazt, amit akar,
de majd később rájön, nem lesz boldog tőle,
ha nem ad jószívvel másoknak belőle.

Hisz a jó lelkeknek kevesebb is elég,
hiába is tesznek egy bőrönd pénzt eléd,
azt csak rövid távon tudod kiélvezni,
ha nem leszel képes osztozni, s jót tenni!

Ám a szeretetünk másképpen működik,
amikor szívünkbe jóérzés költözik,
mert ha másnak adsz is, bármilyen nagy zsákkal,
szíved újratelik szeretetmorzsákkal.

Figyeld meg, a mosoly, a szeretet magja,
kivirágzik abban, aki tőled kapja!
Jól esik a szívnek tükörképét látni,
szép szóval etetve gazdagabbá válni.

Talán ez hiányzik ebből a világból,
kevés az a lélek, mely lelkeket ápol.
Pénzével kérkedik és ural a gazdag,
egy egész világot félelem igazgat.

Kihűl a kedvesség, kimerül a jóság,
haragot, megvetést teremt a mohőság.
Lám, a sok jó ember szinte tehetetlen,
szemeket felnyitni ma már lehetetlen?

Együtt és egymásért. Ez lenne a lényeg!
Lelkünket ne adjuk el a hazug pénznek.
Egymásra figyeljünk, míg csak szívünk dobog,
szeretet fényétől lehessünk boldogok.

A szeretetlenség, a legnagyobb betegség,
ébredjetek már fel, végre látni tessék.
Félelem betegít, ezt kell megérteni,
mert a szeretetünk gyógyító, isteni!

Ölelés és mosoly, kedvesség a gyógyszer,
a szeretet magját a világban szórd el.
Locsold mások szívét a mosoly vízével,
lakass jól másokat az élet ízével!

Legyünk végre, újra szerethető lények,
gyúljanak szemünkben simogató fények.
Emeljük fel végre meggyötört világunk,
csupán szeretnünk kell, s egymásért kiállnunk!

Hadd tűnjön el végre Földünkről az átok,
hadd mondhassuk el, hogy: – Tiszta szívvel látok!
Legyünk jóemberek, méltón Istenünkhöz!
Szeretet legyen, mit a lét visszatükröz!

Öleljünk, nevessünk, táncoljunk csak bátran,
egymást felemelve a lét áramában.
Gyógyuljon a lélek, s vele végre testünk,
ez az igazi ok, miért leszülettünk!

Aranyosi Ervin © 2021-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anya taníts!


Aranyosi Ervin: Anya taníts!

– Anya, taníts ravaszságot,
ígérem, hogy figyelek!
Tetszik az, ahogy csinálod,
s jó lesz tanulni veled!
Hadd lehessek ravasz róka,
aki ügyes, meg okos,
kit, ha vár egy kemény próba,
csalódást sose okoz!
– Anya, mutasd hogy csinálod,
hogy használod az eszed,
hol tartod az okosságot,
mielőtt előveszed?
Hadd lehessek ravasz róka,
ki túl jár mások eszén,
s büszke leszel az utódra,
hadd legyek bölcs róka én!

Aranyosi Ervin © 2020-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Drága madaraim…


Aranyosi Ervin: Drága madaraim…

Drága madaraim, odakint a kertben,
dalotoktól megint vidámabban keltem,
trillátok segíti lelkem égben szállni,
magasba repülni és szabaddá válni!
Máris csupa jókedv költözködik belém,
egy vidám, jó reggelt tárva rögtön elém.
Átjárja a szívem melegség és hála,
ahogyan világom ablakát kitárja.

Drága madaraim, hallom dalotokat,
az lehet csak boldog, ki ebből ért sokat,
aki felfedezi, mitől szép az élet,
akit nem fertőz meg bölcsnek hitt ítélet.
Aki világában csak a szépet látja,
nem kesereg múltján, nem holnapját várja,
hanem képes élni, pont itt, a jelenben,
mikor a titkokról a fátyol lelebben.

Drága madaraim, édes tanítóim,
szárnyaló testekbe bújt csoda-manóim,
ti tényleg tudjátok, mért érdemes élni,
dalolva a hajnalt, szép napra cserélni.
Jó veletek kelni, hallgatni a csendben,
milyen vidámság van apró szívetekben,
s mennyi szép dallammal tudjátok mutatni,
a semmi porából öröm tud fakadni.

Drága madaraim, tanítsatok engem,
hogyan kell napomért hálásabbnak lennem,
hogy mikor felkelek, mozog kezem lábam,
és a víg dalotok vendég lehet nálam.
Néha azt is látom ágról-ágra szálltok,
színessé teszitek az egész világot,
fejet nem lógattok, soha nem csüggedtek,
örök boldogságra, vígságra születtek.

Drága madaraim, angyali barátok,
hiszem, szüksége van a Földnek reátok!
Mutassátok végre meg az embereknek,
ők is dalolhatnak, boldogok lehetnek!
Csak szívüket kéne reggel megnyitniuk,
dalt és vidámságot, hálát tanulniuk.
Meglátni a szépet ebben a világban,
az ébredő napban, s a madarak dalában!

Aranyosi Ervin © 2020-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?


Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?

Töviskoronád most a fejünkre került,
átérezni sorsod sehogy sem sikerült!
Hisz a hatalmasok most rajtunk taposnak,
keresztre szögelnek, gonosz törvényt hoznak.
Csak a szereteted tűnt el a világból,
az is megvezetett, aki lelket ápol!
Vajon, képesekké válunk feltámadni,
nyomodba szegődni, élőn megmaradni?
Visszatérni hittel jó Atyánk házába,
s hinni a Teremtő oly bölcs igazában.
Vagy magunk pusztítjuk, önként a világot,
utat a halálba a hatalom vágott!

Szívünkben ott a jel, követnünk kell téged,
de a Golgotánkról szólna ez az élet?
Keresztcipelésről, fájdalmas halálról?
Mért veszi az ember szavaid félvállról?
Végigjárjuk utad, koronát viselve,
hazugság vizében lubickol az elme.
Kétezer év alatt semmit nem tanultunk,
üres fecsegéstől visszhangzik a múltunk!
Elvetted bűneink, s büntetéstől félünk,
gyakran szeretetlen, s bezárt szívvel élünk!
Vajon feltámadás is fog reánk várni,
a megértés nélkül kevés csak próbálni.

Egy út vezet hozzád, a szeretet útja,
lelkünk lehet létünk tisztavízű kútja,
de ha hagyjuk azt is méreggel szennyezni,
alig fogunk élni, boldogan szeretni.
Csupán az utadat járjuk együtt végig,
fájdalmunk, jajszavunk száll a magas égig,
de a feloldozást mindig mástól várjuk,
nem csoda, hogy folyton kanosszánkat járjuk.
Vezeklünk olyanért, mit el sem követtünk,
s nem hisszük, hogy Isten gyermekei lettünk,
akik szabad lelkek, bűntelenek, élők,
életre születők, s folyton visszatérők.

Hisz tanulni jövünk erre a világra,
s Atyánk itt van bennünk, a lelkünk nem árva,
csak a figyelmünket elfordítjuk róla,
mintha nem is lenne mondani valója.
Elfordítják fejünk nem látunk, nem érzünk,
haldokolni jövünk, koronától vérzünk.
Csak a kínt éljük át, s csak ritkán szeretünk,
s ritkán adatik meg, hogy lelkek lehetünk.
Lelkek kik szeretnek, s tiszta szívből adnak,
kik csábítás közben a jó úton maradnak,
és ha fénnyé válnak, tükrei a Napnak,
harmadnapra mind-mind, együtt feltámadnak!

Aranyosi Ervin © 2020-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold


Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold

Kerek a Hold, a tegnapunkat őrzi,
s a jó Nap fényét tükrözi reánk.
Úgy tűnik szeret az ablakban időzni,
benéz, s általa fénylő a szobánk.
Talán eddig az álmomat figyelte,
de véget ért! A holdfény nem hagyott,
s álmom a fényben csúf halálát lelte,
s tudatta vélem: – Már ébren vagyok!
Néztem a Holdat. Gúnyosan mosolygott,
mint aki féltett titkot rejteget.
Vén, ráncos arca bölcsességet hordott,
amit nem fejthetnek meg az emberek.

Nem baj, te Hold, őrizd csak titkaid,
te sem látod, mi bennem, itt lakik!

Aranyosi Ervin © 2018-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te vagy az én kincsem!


Aranyosi Ervin: Te vagy az én kincsem!

Te vagy a világom
méltó folytatása,
te vagy legszebb álmom
életre kelt mása.

Te vagy az életem
értelme, gyümölcse,
tanító mesterem,
világ apró bölcse!

Te rajtad keresztül
tanulok szeretni,
megértés tükrén át,
jó felnőtté lenni!

Te vagy a mindenem,
féltve őrzött kincsem,
fontosabb a létben,
hidd el kincsem, nincsen!

Aranyosi Ervin © 2017-11-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy az Isten


Aranyosi Ervin: Egy az Isten

Ugyanaz az Isten teremtett meg minket.
Ugyanaz az isten óvja lépteinket.
Ugyanaz figyeli mikor, mit csinálunk.
Ugyanaz lesz büszke, mikor jobbá válunk!
Hozzá imádkozunk, ő meg figyel miránk,
hálánkat fogadja, értelmezi imánk.
Néha nem is értjük, mit válaszol nékünk.
Ő a bölcs tanárunk, s végső menedékünk.
Mind általa vagyunk, s nem is tanít másra,
– óvjuk gyermekeit – vigyázzunk egymásra!

Aranyosi Ervin © 2014-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva