Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
4

By

Aranyosi Ervin: Pont hatvannégy!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , 18 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Pont hatvannégy!

(A Beatles: When I’m Sixtyfour dallamára)

Vén vagyok már
és őszülök tán,
de kedvem nagyszerű,
rövidülni fog talán
a bakancslistám,
de lelkem mélyén
él a derű!

Bóklászom majd,
ha víg kedvem hajt,
mint naptáron a légy,
odasúgom minden
kedves leánynak:
– Épp ma lettem
pont hatvannégy!

Erre vártam rég.
Víg kedvem őrzöm még,
de elszállt hatvannégy!

Hát ne feledd el,
hogy te is leszel,
korban ennyi még,
csak éld a mában
életedet vidáman,
s legyél egyszer
pont hatvannégy!

Aranyosi Ervin © 2022-10-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
17

By

Aranyosi Ervin: Mi vagyunk a magyarok

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (Feszty-körkép), részlet

Aranyosi Ervin: Mi vagyunk a magyarok

Egyszer voltam, hol nem voltam,
azt hiszem, hogy lehettem.
Éldegéltem egy mesében,
tiszta szívből szerettem.
Adtam, kaptam, csudaszép volt,
s hittek bennem oly sokan,
mindaz, amit megálmodok
a jövőben megfogan.

Teremteni tanítottam
ősz szakállút, kisdedet.
Magyaráztam, s megmutattam
szebben élni is lehet!
Hittétek is, s persze nem is,
de a remény bennem élt,
aztán jöttek más mesélők,
akiktől a lélek félt.

refrén:
Álmodjunk egy szebb világot,
tisztán fénylőt, kedveset,
amit átsző jóságunkkal
a még élő szeretet!
Álmodjunk, váljon valóra,
legyen létünk része már,
a hazánk ezer év óta
erre készül, erre vár!

Egyszer voltam, talán leszek,
talán lesz még holnapom!
Magyar szívem a keblemben,
tán még büszkén hordhatom!
Talán sok szív együtt dobban,
talán boldogok leszünk,
talán végre észhez térünk,
s feltámasztjuk nemzetünk!

Nem számít majd, vén vagy ifjú,
városban, vagy falun él,
egyforma lesz a világban,
az ki magyarul beszél!
Kinek szíve hazájáért
dobban, s érte élni mer!
S nem érzi majd soha többé,
hogy magyarként félni kell!

refrén:

Álmodjunk egy szebb világot,
tisztán fénylőt, kedveset,
amit átsző jóságunkkal
a még élő szeretet!
Álmodjunk, váljon valóra,
legyen létünk része már,
a hazánk ezer év óta
erre készül, erre vár!

refrén2:

Álmodjunk egy szebb világot,
fogjuk meg egymás kezét,
s ezt a drága magyar népet
ne szakítsa senki szét!
Higgyünk egyként Istenünkben,
s áldjunk meg minden napot!
Mutassuk meg a világnak,
mi vagyunk a MAGYAROK!

Aranyosi Ervin © 2020-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
24

By

Aranyosi Ervin: Öreg motoros

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Öreg motoros

Már nem visz el öreg lábam,
hogy a krumplit megkapáljam,
ezért aztán betolom
betonon a motorom.

Ki, a kertbe szinte szállok,
szárnyas kis angyallá válok.
Mivel traktorra nem tellett,
ez a motor nagyon kellett!

A seprűre nem ülök fel,
nem repkedek ósdi trükkel,
ne nézzenek vén banyának,
akik majd repkedni látnak.

Ezzel járok mindenfele,
kellemes a menetszele,
menet közben sosem alszom,
szél simítja ráncos arcom.

Az asszonyok irigyelnek,
mögöttem csak füstöt nyelnek,
ahogy a biciklit tolják,
mindig sorsukat okolják.

Aranyosi Ervin © 2019-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
24

By

Aranyosi Ervin: Rozoga ház

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

Festmény: Nógrádi Katalin – NOSZTALGIA

Aranyosi Ervin: Rozoga ház

Mennyi kincs és mennyi érték van itt a vén falak között?
Még szebb napokat látott egykor, de lakója elköltözött.
Rég voltak benne boldog évek, éltek itt boldog emberek,
s a vén ház most, megrogyadozva, az elszállt időn elmereng.
Látott születést – éltek benne – volt gazdagság, és volt nyomor,
– volt fényűzés és nagy mulatság – de mára megkopott, s komor.
Mesélhetne szép szerelemről, és őriz sötét titkokat,
s a vén cserép is beereszt már, mikor az ég is sírogat.

Egyik felét már nem használják, üres az ól, s a pajta is,
a padláson nincs széna, szalma, üresen kong, s a hang hamis…
Elmondaná, mi mindent látott, minek volt szem-, s fültanúja,
görnyedten hajlik gerendája, s a múltba bámul a mulya.
Tégláiban még ma is élnek, s elmondaná, ha lenne kinek!
Mire valók a szép emlékek, ha titkuk nem kell senkinek?
Elöl még ma is laknak benne, de hálni járnak csak bele,
a többit marja az enyészet, nem is törődnek már vele.

Mára a gaz is körbefonta, virágos kertje rég kihalt,
Nincs aki táncot ropna benne, s énekelné a régi dalt.
Máshová költözött az élet, megélni itt már oly nehéz,
városban talál menedéket, aki még hetyke, tettrekész.
Hiába veszi körbe birtok, ha azt senki sem műveli,
szobáin szél rohan keresztül, s hozott porral szórja teli.
Ácsorog még, jövőt remélve, akit így sorsa megaláz.
Omladozón néz fel az égre, a hitét vesztve ez a ház…

Aranyosi Ervin © 2018-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
3

By

Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold

Category: szonett Tags: , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold

Kerek a Hold, a tegnapunkat őrzi,
s a jó Nap fényét tükrözi reánk.
Úgy tűnik szeret az ablakban időzni,
benéz, s általa fénylő a szobánk.
Talán eddig az álmomat figyelte,
de véget ért! A holdfény nem hagyott,
s álmom a fényben csúf halálát lelte,
s tudatta vélem: – Már ébren vagyok!
Néztem a Holdat. Gúnyosan mosolygott,
mint aki féltett titkot rejteget.
Vén, ráncos arca bölcsességet hordott,
amit nem fejthetnek meg az emberek.

Nem baj, te Hold, őrizd csak titkaid,
te sem látod, mi bennem, itt lakik!

Aranyosi Ervin © 2018-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
19

By

Aranyosi Ervin: A Hold és a Föld románca

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás

13051684_535299680009913_474161284556824697_n
Aranyosi Ervin: A Hold és a Föld románca

Éj tengerébe lám, a Hold
lehajtja megfáradt fejét.
Arcán megannyi ránc a folt,
de kitöltötte idejét.

Öreg, vén teste elpihen,
nappal álmodja álmait.
Ott nem zavarja semmi sem,
szívében nyugalom lakik.

Benne még él az ifjúság:
– legyeskedett a Föld körül –
átvette szíve ritmusát,
s hitte, a vén bolygó örül.

Érte sovány lett, megfogyott,
kacéran évődött vele.
A Föld imádta a Napot,
a Hold ezért sápadt bele.

Bejártak ezer éveket,
s a távolság örök maradt,
e kettő együtt létezett,
s szálltak, mint boldog madarak.

Aranyosi Ervin © 2016-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
6

By

Aranyosi Ervin: Csacsi beszéd

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Csacsi beszéd

Kedvenc macikámon fekszem,
csacsi vagyok, s nem öregszem!
Korom az észt meghozza már,
hogy ne legyek egy vén szamár!
Miből áll a csacsiságom?
Bánatomat zsebre vágom!
Jókedvemre, jól vigyázok,
s ha eső hull, hát iá-zom!

Aranyosi Ervin © 2012-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
6

By

Aranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

fatörzsAranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából.

A sírását meghallgatta,
majd azt a tanácsot adta:
– várj nyugodtan míg a hasad
olyan kerek, mint a labda.

Mert mikor majd visszanyered
eredeti méretedet,
szabadságod visszakapod,
s élheted az életedet.

A mesénk azt bizonyítja,
szorult helynek is van nyitja:
– csak türelem! A megoldást
majd az idő leszállítja!

Aranyosi Ervin © 2010-01-06.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva