Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jún
12

By

Aranyosi Ervin: Csiga-biga cipője

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Csiga-biga cipője

Volt egyszer egy csiga-biga,
háza kerek, szép guriga.
Hátizsákként hátán hordta,
sosem húzta, sosem tolta.

Ha elfáradt a kúszásban,
visszahúzódott a házba,
ott bent semmi nem zavarta,
amíg új cipőjét varrta.

Mert azt vette a fejébe:
Lábat növeszt és elébe
megy a többi ős-csigának,
kik még mindig hason járnak.

Hason járnak, térden csúsznak,
hosszú nyálszalagot húznak.
Így jutnak fel levelekre,
sűrű nyálat eleresztve.

Viszont más állatok lépnek,
és mind jó nagy lábon élnek,
ha mennek, gyorsan haladnak,
ha kell futnak, vagy szaladnak.

Úgy döntött hát, bocskort ácsol,
levelet szab, és kopácsol,
fűszálakkal összevarrja,
alig bírja gyenge karja.

Kiguvadnak a szemei,
míg munkáján legelteti.
Ez a bocskor lassan készül,
talpán fűből fonott rész ül.

Az a lábát fogja össze,
s mondogatja: – Bocskor, jössz-e?
Gyorsan növesztek egy lábat,
az utazás már nem várhat!

Kibújik hát a házából,
s lábat növeszt, igazából,
de a lába nyálból készül,
s a bocskorral kiegészül.

Fűből fonódott e cipő,
amit a láb gyorsan kinő,
mert ez a nyál nyúlós fajta,
könnyedén átfolyik rajta.

Ez a dolog nem sikerült,
pedig sok munkába került,
és a csiga végre látja,
a cipő nem a barátja.

Így hát végül csiga marad,
hason kúszva, nyálon halad.
Ám büszke, mert van egy háza,
s nem fűti a kaland láza.

Nem varr cipőt levelekből,
inkább összerágja egyből,
s úgy dönt, pont mint a madarak,
szárnyat növeszt, azzal halad.

Arra nem kell cipőt varrni,
biztos nagyon kell akarni…
Álmodozva néz az égre,
s hiszi szárnyalni fog végre!

Aranyosi Ervin © 2020-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Már
25

By

Aranyosi Ervin: Itthon ülés

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Itthon ülés

Hej, bezárt az óvoda
és végre együtt a család!
Hiszem, így majd megtaláljuk
az élet szebb oldalát!
A szüleim sem rohannak,
van idejük végre rám,
ezt a furcsa bezártságot
idillinek mondanám!
Van most idő a játékra,
mesét olvasnak nekem.
Hát én ezt az itthon ülést
egyre jobban kedvelem!

Aranyosi Ervin © 2020-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Már
19

By

Aranyosi Ervin verses-mesekönyvei Húsvétra gyerekeknek

Category: Könyvajánló Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin verses-mesekönyvei Húsvétra gyerekeknek

Jön a húsvét és a nyuszi
hímestojást festeget,
locsoláshoz te is mondhatsz
szép locsoló verseket.

Olvashatsz is verses-mesét,
kalandosat, kedveset.
Meseország vár már reád,
s jó lesz majd, ha meglesed!

Minden mese tanulságos,
és gondolkodni tanít,
megmutatja hogy éljed meg
hétköznapi álmaid.

Többnyire a jó győz benne,
elmenekül a gonosz,
ha megtanulsz teremteni,
csupa jó élményt okoz.

Hitet ad és bátorságot,
egy jó mese felemel,
szókincsedet fejlesztheted,
ezért mondom neked el.

A mesekönyv jó barátunk,
szórakozva tanulunk,
s néha olyan, mint a tükör,
megmutatja kik vagyunk!

Megrendelhetők a webáruházban, az alábbi linkre kattintva:
http://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2020-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Már
18

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére (mesekönyv ajánló)

Category: Könyvajánló Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: A könyv tündére
(mesekönyv ajánló)

Találkoztam egy tündérrel,
s kaptam tőle egy mesét.
Én cserébe segítettem
megtalálni kedvesét.
Tündérekkel és banyával
íródott meg a mese,
ne kérdezd, hogy elolvasni,
azért még érdemes-e?!

Hiszem, jól fogsz szórakozni,
én élveztem biztosan,
a lelkem is megtisztult ott,
nem hagyhattam piszkosan.
Megismertem a könyv tündért,
jó barátra leltem ott,
s napról napra alig vártam,
a folytatás izgatott.

Néhány szép dolgot tanultam,
s tovább adtam lelkesen.
A tündérek tudományát,
úgy gondoltam ellesem.
Kaptam persze tanulságot,
mi lelkemben megmarad,
barátokra is találtam,
így lettem hát gazdagabb!

Aranyosi Ervin © 2020-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Már
7

By

Aranyosi Ervin: A mese nem hal meg! (Csukás István emlékére)

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: A mese nem hal meg!
(Csukás István emlékére)

A mese nem hal meg, nem hagyjuk meghalni,
nem lehet a várát rútul elfoglalni,
elvenni a hitét felnőttnek, gyereknek,
kell ez a fogódzó még az embereknek!

Hiszem, a mesélő sem tér nyugovóra,
mert, amikor eljön egy bizonyos óra,
felütik a könyvet, s olvassák meséjét,
kíváncsian várják elejét, s a végét.

A mese nem hal meg, minden szava élő,
még ha túlvilágról mesél a mesélő,
akkor is hallgatjuk a szavain csüngve,
hiszen minden szava gyógyír a szívünkre.

Aki a mesébe szívét beleírja,
azt az olvasója folyton visszasírja,
s mikor a meséjét éppen elolvassák,
ő fentről mosolyog! Ez ám a ravaszság!

Örök életet írt, nem is lehet máshogy,
hiszen meséjével csodákat varázsolt.
Így sem ő nem hal meg, sem a szép meséi,
csak most másvilágban, másoknak meséli!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Már
4

By

Aranyosi Ervin: Mesebolt

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mesebolt

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy mesebolt,
mese bolt, mesebolt,
benne több száz mese volt.

Amint belépsz ott egy terem,
minden polcon mese terem.
Hogy néz ki? Most ecsetelem:
angyal száll a mennyezeten.

Körül nézhetsz, én meg szólok,
körbe-körben mesepolcok,
telerakni akad jó ok,
egyik polcon manó hortyog.

Másik polcon tündérlányka,
varázspálcás és vidámka,
nyalka huszár, mese-mátka,
eltüntető nagy kabátka.

A harmadik polcon árván,
ott ücsörög egy nagy sárkány,
bőre kemény, mint a márvány,
félelmetes, tüzes látvány.

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy mesebolt,
mese bolt, mesebolt,
benne több száz mese volt.

Ott a róka, ott a medve,
ott a nyúl is reménykedve,
egyiknek sincs enni kedve,
tán most nem lesz megtépkedve.

Szegény ember, nagy varázsló,
mesélő tűz, felparázsló,
mindent elhúzó patás ló,
szivárvány színűre váltó.

Mesekönyvek, meseképek,
mindenütt, amerre lépek,
terülj asztal, okos népek,
tücskök, akik épp zenélnek.

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy mesebolt,
mese bolt, mesebolt,
benne több száz mese volt.

Aranyosi Ervin © 2020-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

feb
29

By

Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula

Mese, mese, Fabula,
eljut messzi faluba,
bejárhat egy egész várost,
elkezdem mesélni mármost,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese csodaszép,
mesét gyárt a mesegép?
A mesélő kitalálja,
megkeresi, mi a pálya?
Hallgassátok gyerekek.

Refrén:

Gurul hát a Fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Mese, mese, Fabula,
meséből van a ruha,
Öltsd fel gyorsan, vedd magadra,
együtt szállunk fel a Napra,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese, csodaszép,
hallgassátok a zenét,
csendüljön a vidám dallam,
mese szóljon vidám dalban,
ti is énekeljetek,
velünk együtt gyerekek!

Refrén:

Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Aranyosi Ervin © 2020-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

feb
28

By

Aranyosi Ervin: A lelkemben mese él

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A lelkemben mese él

Ha lelkemben mese él,
nem fúj el a mese szél!
Erős leszek és vidám,
mert az így tud hatni rám!

Szárnyat kapok, s repülök,
egy felhőre felülök,
aztán visz a képzelet,
együtt szállhatnék veled!

Bejárjuk a világot,
találunk sok barátot,
embert, tündért, varázslót,
csodás tüzet, parázslót.

Hegymagasan vízesést,
dalt, ritmusra szívverést,
erdőt, mezőt, réteket,
őzikét mely lépeget.

Megvalósult álmokat,
tengerparton rákokat,
vizek mélyén halakat,
csodatevő szavakat.

Kisnyulacska, sasmadár,
elénk szalad, arra száll.
Sárkányt is találhatunk,
s azzal szembeszállhatunk.

Gonosz, ördög, boszorkány?
Bosszúságot szórt reám!
De amikor bánat ért,
elhívtam a jótündért.

Lám, a mese megsegít,
felhőm bármily messze vitt,
szemem szépeket látott,
egy élhető világot.

Én hiszek a mesében,
élhetnénk meseszépen.
kergethetnénk álmokat,
amelyik színt váltogat.

Hívlak hát: – Gyere velem,
át a mesetengeren,
túl az Óperencián,
s jó lesz együtt lenni ám!

Élvezd ki a perceket,
felnőttet és gyereket
egyaránt vár a csoda,
jótündérek mosolya.

Ha lelkünkben mese él,
simogat a meseszél,
vidámmá tesz felderít,
élőt élhetsz, emberit!

Aranyosi Ervin © 2020-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
6

By

Aranyosi Ervin: Elképzelt világban

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Elképzelt világban

Elképzelt világban élünk,
lehet, hogy nem is vagyunk?
Eszetlen eszmét cserélünk
s elveinkért meghalunk!
Hiszünk egy teremtő lényben,
de magunkban nem merünk,
eltévedünk a sötétben,
s a fénnyel szembe megyünk.

Elvakít a valóságunk,
s nem látjuk a lényeget,
csak a csillogást keressük,
– anyagiast, fényeset.
Gyakran másokéra vágyunk,
irigykedve, mérgesen,
ettől szenved is a lelkünk
bűnbánástól férgesen.

Álmokat sző a valóság,
ránk rémálmok törnek még,
bár szívünkben él a jóság,
eldugjuk, el ne vegyék!
Nem hisszük, csak féljük Istent,
bár tudjuk, nem bánt soha,
a holnapunk ma sem ismert,
s a megírt sors mostoha.

Mese lenne csak az élet,
mit valaki kitalált?
Nagy rettegve végigéljük,
várva a szörnyű halált?
Mi lenne, ha megértenénk,
a halál nem létezik!
Tanulni jön le a lélek,
s szeretetre éhezik.

Mégis folyton egymást bántjuk,
és a gondolat teremt,
szeretettel kitölthetnénk
a még szorongós jelent.
Nem alkotnánk betegséget,
– lélek filmvászna a test.
Nem tévednénk tévutakra,
követnénk az egyenest.

Hiszen ott van minden szívben,
az iránytű és a cél,
mégis hatalomvágy tombol,
s loholunk a sikerért.
Pedig együtt könnyebb lenne,
nyújthatnánk másnak kezet,
s szeretettel hirdethetnénk,
hogy a jó megérkezett!

Elképzelt világban élünk,
s elképzelni nem tudunk,
nem kövezzük vágy-téglákkal
könnyedebbé az utunk.
Inkább egymás hátát másszuk,
hogy elérjük a sikert,
de boldoggá csak az válhat,
aki lent maradni mert.

Aki inkább körülnézett
és felemelt másokat,
aki igaz emberré lett,
s a szíve sem fáj sokat.
Akinek a lelke tiszta,
s szeretettel van tele,
s nem csak tárgyak szerzésére
ment rá egész élete.

Aranyosi Ervin © 2019-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
28

By

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Élt egyszer egy tavi tündér
sűrű nádas rejtekén.
Úgy hiszem, hogy néhány jó szót,
most ő róla ejtek én.

Itt élt egész kis korától,
mert szerette a vizet.
Múlt héten volt szülinapja,
betöltötte a tízet!

Iskolába sohasem járt,
mégis írt és olvasott.
Öreg bagoly tanította,
ki a tó mellett lakott.

Minden élőt nagyra becsült,
tisztelte az életet,
és megtanult varázsolni,
mert a lét úgy szép lehet.

Együtt úszott a halakkal,
és kacsákat etetett,
vidrák kölykeivel játszott,
ameddig csak lehetett.

Átsétált az aranyhídon,
mikor földre szállt a Nap,
víz tetején táncot lejtett,
nem süllyedt el, fenn maradt.

A fűzfával dudorászott,
mikor feltámadt a szél,
s meghallgatta a sok hattyú
holdvilágnál mit beszél.

Hallgatta a békák dalát,
tőlük zengett ám a tó,
a sok dalnok, mind elbújik,
hallható, s nem látható.

Jól megtréfált minden horgászt
ki bedobta csaliját,
gumicsizmát, konzervdobozt
foghattak csak, ami járt.

Minden vadászt elaltatott
vadászidény idején,
ne lőhessen vadkacsákat
az a sok lusta legény.

Csupa jóság vezérelte,
szívében a szeretet,
összeszedte éjszakánként
tó partján a szemetet.

Nádasban volt kicsi háza
és ott egyedül lakott,
bárki jött a vendége volt,
nem is tett rá lakatot.

Télen gyakran korcsolyázott,
mikor a tó befagyott,
korcsolyája nyomán csodás,
szép jégrajzokat hagyott.

Kacagott a sirályokkal,
vagy a Nappal nevetett.
Boldog volt a tó is tőle,
hisz tündére lehetett.

Mikor nyáron arra jártam,
találkoztam is vele.
Illendően ráköszöntem,
s vártam, hogy megismer-e,

Jaj, megörült, látszott rajta,
emlékezett még reám,
hiszen tavaly itt tanyáztam,
holdvilágos éjszakán.

Akkor épp nagy tüzet raktam,
hűvös volt az éjszaka,
s megjelent a tüzem mellett,
a tavi tündér maga.

Megkérdezte leülhet-e,
aminek én örültem,
kerestem hát egy kis széket
s a lapját letöröltem.

Épp egy nádsípot faragtam,
s kipróbáltam hogyan szól,
és hallottam, hogy egy rigó,
a kis dalra válaszol.

Aztán jöttek tücskök, békák,
alakítva zenekart,
hamar összeállt a kórus,
és mind dalolni akart.

A tündér elénekelte
a szép tónak a dalát,
szemközti hegy visszhangozta,
késleltetve odaát.

Madarak is körénk gyűltek,
lám csak, mind velünk dalolt,
a tündéri éjszakában,
bizony ez szép csoda volt.

Hát ilyen a tavi tündér,
jóságos és nagyszerű,
szép lelkéből másokra száll,
a vidámság, a derű.

Te is lehetsz tavi tündér,
megvédheted a tavat,
felelősen vigyázni rá,
az is komoly feladat.

Ha nem tudod mit kell tenned,
könnyen megtalálható,
tavi tündér mesterségben
ő lesz majd az oktató.

Mint a tündér, meg kell védjük
erdeink és tavaink,
vigyázzon a természetre,
kiben jóság, s szív lakik.

Én tanulni jöttem hozzá,
varázsolni akarok,
hisz a földért, ahol élek
a felelős én vagyok.

Mennyivel szebb a világunk,
mikor élettel teli,
ahol minden okos ember
az örömét megleli.

Aranyosi Ervin © 2019-08-28
A vers és a rajz megosztása, másolása,
csak a szerzők nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts