Aranyosi Ervin: Karácsonyi fohász

Aranyosi Ervin: Karácsonyi fohász

Karácsony éjjel,
a szívünk dobog,
kandalló mélyén,
vidám tűz lobog.
Bár minden szívben,
így égne a láng,
és egész évben,
ez várna reánk!

Mért csak egy éjjel
dobban meg a szív?
Bár nézne széjjel,
aki szeretni hív!
Bár lenne érző
és bennünk maradó,
bár szólna szívből,
a reményt is adó!

Refrén:
Istenem, ó Istenem,
kérlek segíts énnekem,
hogyan tudnám szebben élni,
békében az életem?
Istenem, ó Istenem,
tegyél csodát én velem,
szeretetről szóló ének
jobbítson a szíveken!

Karácsony éjjel,
a szívünk összeér,
hálásak vagyunk,
ilyenkor mindenért!
Tanulunk élni
emberségesen,
bár ne lehetne
ennek vége sem!

Bár minden éjjel,
álmunk lenne szép,
szeretve írnánk
egy világszép mesét!
Nem lenne árva
a szíve senkinek,
bár megnyílnának
a jóra a szívek!

Refrén:
Istenem, ó Istenem,
kérlek segíts énnekem,
hogyan tudnám szebben élni,
békében az életem?
Istenem,  ó Istenem,
tegyél csodát én velem,
szeretetről szóló ének
jobbítson a szíveken!

Bár lenne mindig,
minden nap karácsony,
nem lenne többé
semmi, ami ártson!
Fény gyúlna bennünk,
a lelkünk ünnepelne,
az egész világ
a fényben megfürödne!

Aranyosi Ervin © 2022-12-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!