Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Neked írom, hozzád szóljon!
Szép lelkedben feloldódjon!
Szép szívedhez hozzáérjen,
tőlem kapva, benned éljen!

Szeretetszó, égi dallam,
száll most feléd, fényalakban,
száll most feléd, s tán megérint,
látni tanít, magot széthint!

Mintha nappal álmot látnál,
mintha szóval eggyé válnál,
önmagadra rátalálnál,
s aki vagy, tán azzá válnál!

Egyek vagyunk, s eggyé válunk,
tőlünk lesz szebb a világunk!
Tőlünk lesz jobb, tőled, s tőlem,
változást hoz a jövőben.

Neked írom, ébresztelek,
világodra nyisd fel szemed,
legyél az, kinek születtél,
legyél az, amiért lettél!

Szabadulj fel, s tedd a dolgod,
légy önmagad, s legyél boldog,
segíts másnak felébredni,
igaz, jó emberré lenni!

Neked írom, szeretettel,
fényből jöttél Isten-ember,
hogyha látnál, teremthetnél,
világoddal csodát tennél!

Atyád nyomdokában járnál,
alvó lelkeket szolgálnál,
végre te is ébresztgetnél,
egy világot jobbá tennél!

Magból lettél, miként néped,
hogy jót tegyél, s alkoss szépet!
MÁGUS népnek sarja vagy te,
ki a földbe magot hinte!

Álmaidból kell, hogy ébredj,
végre a jó útra tévedj,
ne add másnak át hatalmad,
a MAG örökké nem alhat!

Gondolatod hagyd kikelni,
álmaid értelmet nyerni,
az, aki vagy, azzá válni,
szárba szökni, talpra állni!

Találd hát meg utad végre,
szálljon Napod fel az égre,
s ne hagyd többé földre hullni,
engedd lelked boldogulni!

Járd csak a szeretet útját,
ami jót adsz, visszahull rád!
A világod tőled áldott,
alkoss élőbb valóságot!

Aranyosi Ervin © 2025-05-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy másokra áradjon fényed,
másokra áradjon fényed,
így legyen boldog az élet!

Álmodjunk, álmodjunk együtt,
világunk jobbá kell tennünk,
adni a jót és a szépet,
ébresszük együtt a népet!

Refrén:
Szeretetben,
a szívünkben
csirázzon a mag!
Szívből hozok,
szívből adok,
s egyre több marad!
A szívünkben,
a szeretettől,
ébredjen a fény!
Itt csírázik holnapunk
a szívünk rejtekén!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg a létben a szépet!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetnek fénye

Aranyosi Ervin: Szeretetnek fénye

Szeretetnek fénye, kérlek, járj át engem,
tisztítsd meg belsőmet, légy erővé bennem!
Engedd, hogy csatornád, átadód lehessek,
sok fénylény testvérem javára tehessek!

Szeretetnek fénye, ragyogd be utamat,
hiszem, a számomra csak ez az út marad,
s hadd mutassam én is másnak a jó irányt,
hadd legyek elfogult mindig a jó iránt!

Szeretetnek fénye, költözz hát szívembe,
segíts elképzelnem, hogy akkor mi lenne,
ha mások szíve is tőled felragyogna,
s elszállna az ember minden fájó gondja!

Szeretetnek fénye hadd terjedjen végre,
a Nap ragyogását írjuk fel az égre!
Sötétség és árnyék eltűnjön a Földről,
elég volt a lelket megfojtó közönyből!

Szeretetnek fénye, kérlek, járj át minket,
élettel teljen meg élőn a tekintet!
Öröm ragyogása, boldogság varázsa,
legyen az emberek felszabadulása!

Aranyosi Ervin © 2025-05-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívem dobog

Aranyosi Ervin: Szívem dobog

Ülök a csendben és révedek,
csillagok útjára tévedek.
Csillagok között, ha lépkedek,
fentről nézem a népemet!

Érző szívemben a láng lobog,
hallom, hogy élednek lágy dobok,
velük az én szívem feldobog,
benne csak jó érzést hordozok!

Dobban a szívem és dobban a dob,
jó érzést küldök és azt kapok.
Szeretet fényébe olvadok,
dobbanó szívekben ott vagyok!

Refrén:
Jöjj velem, szállj velem,
hallgasd szívem,
szeretet lángját most hozzád viszem.
Szívedbe új lángot gyújt a szívem,
össze kell tartoznunk, én így hiszem!
Jöjj velem, szállj velem,
szeress velem,
égig emellek most szép nemzetem,
égig emellek most szép nemzetem,
olvadjunk össze, legyél egy velem!

Üljünk a csendben és révedjünk el,
csillagok útján ne tévedjünk el,
csillagok között, ha lépkedni kell,
emeljük népünket az égre fel!

Érző szívünkben lobogjon a láng,
nézzen ránk büszkén le égi Atyánk!
Lásson el élettel a Föld Anyánk,
hadd legyen szeretve még gondja ránk!

Dobbanó szívemmel szíved dobog,
életünk lángja az égre lobog,
dobbanó szívedben veled vagyok,
csillagok fényével szemünk ragyog!

Refrén:
Jöjj velem, szállj velem,
hallgasd szívem,
szeretet lángját most hozzád viszem.
Szívedbe új lángot gyújt a szívem,
össze kell tartoznunk, én így hiszem!
Jöjj velem, szállj velem,
szeress velem,
égig emellek most szép nemzetem,
égig emellek most szép nemzetem,
olvadjunk össze, legyél egy velem!

Aranyosi Ervin © 2025-05-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesterséges Intelligencia

Aranyosi Ervin: Mesterséges Intelligencia

Mesterséges program,
ennyi vagy csupán,
utánozol és terjeszkedsz,
félrevezetsz bután.

Ellopod a verseimet,
sajátodként kirakod,
adsz is hozzá díszítésnek,
mástól lopott dallamot!

A dalodnak nem lesz címe,
elfelejted nevemet,
saját verset tákolsz össze,
mert kérik az emberek?

Refrén:
Halott vagy és sosem éltél,
nincsenek érzéseid,
a világot teszed tönkre,
az ördögi terv szerint!

Csupán gépi tömegtermék,
nem vagy több sem kevesebb,
de egy dolgot nem lophatsz el,
a tisztán érző lelkemet!

Nem vagy több, mint sötét program,
rabszolga írt, s büszke rád,
de nem hallgat téged senki,
ha elpusztul a világ!

Refrén:
Halott vagy és sosem éltél,
nincsenek érzéseid,
a világot teszed tönkre,
az ördögi terv szerint!

Aranyosi Ervin © 2025-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Mik is vagyunk mi? Gyertyalángok,
és átformálják a világot.
Fényt viszünk a hétköznapba,
megkezdett utunkon haladva.

Mind azt hisszük, kicsik vagyunk,
s nyomot, fényt szinte nem hagyunk,
pedig tesszük, mi tőlünk telhet,
megérintve megfáradt lelket.

Bennünk szeretet lángja lobban,
s ha felébredünk szépen, sorban,
ha lángjaink összeérnek,
lángjaink az égig felérnek!

Ha fény lesz végre, látni kezdünk,
sok még az árnyék, van mit tennünk!
De ezért jöttünk, ez a dolgunk,
mert magunktól kell boldogulnunk!

Ne maradj te sem már sötétben,
oldódj csak fel a tiszta fényben,
segíts felnyitni szemeket,
hogy egy út van, a szeretet!

Szívünkben az isteni szikra,
szeretetünk azt felnagyítja,
lángra gyújtja, s küldi másnak,
egyre több fény kell a világnak!

A fényből jöttünk, s váljunk is azzá,
egymásért tevő, jóvá, igazzá,
aki mutatja emberségét,
aki használja szeretet fényét!

Aranyosi Ervin © 2025-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva