Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Bárcsak az volnék, akinek hiszel,
s nem tévesztenél össze senkivel!
Ám, neked más vagyok, még idegen,
de érző szív dobog még idebenn!

Bárcsak ne az lennék, ki nem vagyok,
mert, ha a szívedben nyomot hagyok,
remélem, álmom majd benned ragyog,
s álmodok lelkedbe fénylő Napot!

Bárcsak az lehetnék, ki bennem él,
s nem fújna homokként szerte a szél!
Ismernél, és tudnád, milyen vagyok,
neked írt versemben szívem ragyog!

Bárcsak megértenéd gondolatom,
s együtt utazhatnánk, egy vonaton!
Valóság talaján látna szemed,
mert mindazt, aki vagyok, ismerheted!

Bárcsak te lennél, ki lelkembe lát,
ismernéd, tudnád, hogy egy a világ!
Tükröd lehetnék, ki téged mutat,
tisztábban felismerd életutad!

Bárcsak a lelkembe látnál bele,
s gazdagodhatna a létünk vele.
Megmutathatnám azt, hogy ki vagy,
megfejtve végre az álmaidat!

Aranyosi Ervin © 2025-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Utódaid igyekeznek
lábnyomodban járni,
a te dolgod, elöl menni,
s fényszóróvá válni!

Ám, a bölcs sohasem győzköd,
– s nem csak utat kutat,
hanem jó példával jár el,
s élet-utat mutat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Társasjáték


Aranyosi Ervin: Társasjáték

Vasárnap van, vasárnap van,
együtt a család,
a játékból ne maradj ki
szükségünk van reád!
Hozd a dobozt, nyisd ki szépen,
öntsd ki tartalmát.
válassz bábut,
majd a színe szerencsét hoz rád!

Itt a tábla, rajta lépkedsz,
ez az életút,
Itt mindenki bizonyíthat,
miből, mit tanult.
Már a startnál helyezkedünk,
indulhatnánk már?
Kíváncsian várjuk sorsunk,
mi az, ami vár.

Szeretetre vágyunk mind-mind,
szépről álmodunk,
nevetünk és néha sírunk,
néha vádolunk.
Néha bántunk, néha játszunk,
néha még hiszünk,
a játékba néha-néha,
cselt, csapdát viszünk.

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Ha játék, hát legyen játék,
ne vedd komolyan,
az utat kell végigjárnod,
s az idő rohan!
Nem muszáj egymást legyőzni,
célba érni kell!
sokkal szebb a játék vége
ha együtt érjük el!

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Aranyosi Ervin © 2020-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva