Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Utódaid igyekeznek
lábnyomodban járni,
a te dolgod, elöl menni,
s fényszóróvá válni!

Ám, a bölcs sohasem győzköd,
– s nem csak utat kutat,
hanem jó példával jár el,
s élet-utat mutat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ültess fát a jövőnek!


Aranyosi Ervin: Ültess fát a jövőnek!

Ültess egy fát, mert haldoklik az erdő!
Hogy láthasson még holnapot, ki felnő!
Tudhassa még, milyen egy igazi felhő,
hogy világában, hadd legyen szereplő!

Ültess egy fát, hagyd magad mögött lépted,
mutassa ő, hogy értelmesen élted,
érzőn terveztél fénylőbb holnapot,
s nem rajtad múlt, hogy ma mégsem vagy ott!

Ültess csak fát, hadd nyíljon meg az élet,
mutassa meg, hogy szép álmod, mivé lett!
Mutassa meg, nem létező halálod,
hogy léted tükrét, más lényben megtalálod!

Ültess hát fát, s adj levegőt a Földnek,
tégy jót, ha mások, azzal nem törődnek!
Légy Teremtődnek, valódi, földi mása,
akit zavar, világa pusztulása!

Ültess sok fát, élő oxigén-gyárat!
Adj levegőt egy fuldokló világnak!
Mutass utat, nyomot az utókornak,
mert rajtunk áll, bizony, hogy lesz-e holnap!

Aranyosi Ervin © 2024-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől


Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől

Kivágják az erdőt,
kivágják a fákat,
kiszárad a világ,
kihal minden állat!
Elfogy a vizünk is,
és az oxigénünk,
agyrémek okozzák,
embertelen végünk!

Tereink nagy részét,
már sírkő burkolja,
pénzéhes, a szegényt,
melegért okolja.
Az ész elmenekült,
együttérzés nincsen,
szánakozva néz ránk
a teremtő Isten!

Meg kéne tanulnunk
őszintén szeretni,
világunkat újra
élhetővé tenni!
Együtt, közös céllal
s a szép természettel,
helyre állítani,
mit letarolt az ember!

Fát kell hát ültetni,
természetet óvni,
rengeteg szemetet
nem szanaszét szórni!
Éltetni a Földet,
vagy csak hagyni élni,
nélküle nem tudunk
holnapot remélni!

Sok az elszáradt fa,
de ki, nem azt vágják,
az élőt, az erdőt,
gazdagok „zabálják”!
Ássák a sírunkat,
meg a sajátjukat,
a pénz-láncra kötve,
hamis kutya ugat.

Sötétség vezeti
az emberiséget,
mint a birkanyájat,
mely egyfélén béget.
Hazug politika
okoz lét vakságot,
az ember feléli
az élő világot!

Pedig ezt a bolygót
mi csak kölcsön kaptuk
az utódainktól,
s lám kihal alattunk!
Halott földjeinkből
az élet kiszárad,
a folyók medrében
fáradt sóhaj árad.

Ébrednünk kell végre,
nincs már sok esélyünk,
egy-két év és eljön
szégyenletes végünk!
Ha csupán nézői
vagyunk a műsornak,
értelmetlen lények
veszélybe sodornak!

Kivágják a fákat,
pusztítják az erdőt,
nyomort hoznak reánk,
éhezést és fertőt.
Kifosztják a pénzért
gyönyörű világunk,
míg mi odafentről
fényes csodát várunk!

Temető lesz földünk,
sok milliárd halottal,
s a bűnösök nyomát
verhetik majd bottal.
Újabb kört futottunk,
írva történelmet,
amit az emberrel
együtt eltemetnek.

Aranyosi Ervin © 2022-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Isten áldja meg a magyart!


Aranyosi Ervin: Isten áldja meg a magyart!

Ha elhinnénk, hogy egyek vagyunk,
nem fordíthatnának egymás ellen,
nem bántanánk a társainkat,
béke ragyogna a szívekben.

A szeretet erejével
világunkat jobbá tennénk,
s nem lenne a boldog élet,
csak egy megélt, kedves emlék!

Van esélyünk jobbá tenni
a leigázott világot,
csak észre kellene vennünk,
e nép tudással megáldott!

Teremthetjük holnapunkat,
tudva, bennünk él az Isten!
Ő velünk van, s ki ellenünk,
abban isteni rész nincsen!

Mind, a sötét törvényhozó,
itt a Földön poklot épít,
s hogy azt el kell most fogadjuk,
hidd el nekem, sötét tévhit!

Ha hallgatnánk a szívünkre,
s követnénk a valós törvényt,
ellenünk hozott torz szabályt
összefogva, eltörölnénk!

Hiszen nem kell elfogadnunk,
amit diktál felsőbb érdek,
csupán fel kellene állnunk,
ne hajlongjanak a térdek!

Segítsünk hát önmagunkon,
emeljük fel a fejünket,
a világunk megváltása
hadd lehessen boldog ünnep.

Isten gyermekei vagyunk,
és jó atyánk őrzi létünk,
s büszke lesz ránk, hogyha látja,
hogy végre jó útra léptünk!

Ne legyünk hát megosztottak,
váljunk együtt magyar néppé,
védjük meg utódainkat,
s jövőjüket tegyük széppé!

S kik a hazát bitorolták,
széjjel szórták összes kincsét,
takarodjanak pokolra,
ne lopják el, ami nincs még!

Ősi törvény hadd alkosson,
népet összetartó rendet,
a szeretet erejével
írjunk méltó történelmet!

Isten áldja meg a magyart,
legyen hite, békét élve,
kapjuk vissza szép hazánkat,
összefogva, révbe érve!

Aranyosi Ervin © 2021.12.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anya taníts!


Aranyosi Ervin: Anya taníts!

– Anya, taníts ravaszságot,
ígérem, hogy figyelek!
Tetszik az, ahogy csinálod,
s jó lesz tanulni veled!
Hadd lehessek ravasz róka,
aki ügyes, meg okos,
kit, ha vár egy kemény próba,
csalódást sose okoz!
– Anya, mutasd hogy csinálod,
hogy használod az eszed,
hol tartod az okosságot,
mielőtt előveszed?
Hadd lehessek ravasz róka,
ki túl jár mások eszén,
s büszke leszel az utódra,
hadd legyek bölcs róka én!

Aranyosi Ervin © 2020-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adjon Isten!


Aranyosi Ervin: Adjon Isten!

Bort, búzát és békességet,
jót-teremtő képességet,
álmot hozó fáradtságot,
egy élhetőbb szebb világot,
adjon Isten nékünk!

Önbecsülést, tudást, hitet,
poharunkba tiszta vizet,
felvirágzó magyar földet,
élő piros, fehér, zöldet,
adjon Isten nékünk!

Világmentő csodás álmot,
szép szóban mért gazdagságot,
összefogást, barátságot,
egymást dicsérő jóságot,
adjon Isten nékünk!

Adjon erényt, igazságot,
az élethez bátorságot,
sírig tartó egészséget,
éltet, ami nem ér véget,
adjon Isten nékünk!

Szeretetet bőven adjon,
hogy szívünkből kiáradjon,
áldást hozva visszatérjen,
lángot, ami folyvást égjen,
adjon Isten nékünk!

Utódokat, tisztes jövőt,
családfát, az égig növőt,
táncot, zenét, műveltséget,
amely naggyá tesz egy népet,
adjon Isten nékünk!

Adjon hozzá akaratot,
erőt, mely sikert aratott,
magot, amely kikel bennünk,
legyen mire büszkék lennünk,
adjon Isten nékünk!

Aranyosi Ervin © 2019-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidramama büszkesége


Aranyosi Ervin: Vidramama büszkesége

Bemutatom az utódom,
ő egy kis vidragyerek.
Két létmódban működik csak,
vagy alszik, vagy tekereg.
Persze, ő még nagyon kicsi,
nem is mehet messzire.
Hamarosan nagyra nő majd,
s ha büszke lesz, lesz mire!

Aranyosi Ervin © 2012-12-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Öleld át a világot!


Aranyosi Ervin: Öleld át a világot!

Öleld magadhoz ezt a Földet,
szíved dobogjon érte most,
s minden lényért, ki testvéredként,
e Földön élt és itt lakott!
Azokért is kik veled élnek,
s kik majd utódként jönnek el!
Szeretet lángja melegítsen,
s érezd, a lelkünk ünnepel!

Aranyosi Ervin © 2012-12-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!