Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A borongásnak vége


Aranyosi Ervin: A borongásnak vége

Borongva a mában,
vajon, mit teremtek?
Meglátom-e így is
az isteni rendet?
A világ szépségét
észre fogom venni?
Megkapom a választ,
vajon, mit kell tenni?

Rossz erőknek adom
az energiámat,
közben a lelkem is
dühtől egyre lázad?
Lám a sötét erők
egyre erősödnek,
én adok hatalmat
a pusztító ködnek?

De nem ez a dolgom,
kiragyognom kéne,
fénylő sugaraim
küldeni az égre,
hogy a Nap tükrözze
Földünkre a fényét,
megvilágosítva
a világ minden lényét.

Már nem is borongok,
azzal nem segítek,
inkább más lelkébe
álmot közvetítek,
mely rendet tesz végre,
jövőképet formál,
s erősebb a hazug,
gyilkos hatalomnál.

A szeretet fényét
küldöm ki magamból,
csodás fény-virága
nyíljon ki a magból!
Szirmait, magvait,
szórja szét a szélben,
s legyen fény-virággá
az emberek lelkében!

A borongás helyett
szívemben a hála,
Isten rám mosolyog,
s vendég vagyok nála!
Szeretet vízével
öntözgeti lelkem,
szeretet-virágom
növekedjen bennem!

Nem hagyom, hogy tovább
az anyag uraljon,
hitem és reményem
így kudarcot valljon!
Megosztom veletek
a titkot, mi éltet,
amit elrejtenek,
s ami miatt féltek!

Nincs a hatalomnak
akkora ereje,
mint a mi lelkünknek,
mit Isten öntött tele!
Csak a szeretetet
kellene használnunk,
igazi, értelmes
emberekké válnunk!

Ha – mi lelkünkben él –
az igazzá válna,
s szellemünk emberként
élni megpróbálna,
ha használni mernénk
isteni erőnket,
élhetővé tennénk
ránk váró jövőnket.

Hisz a sötét erők
oly kevesen vannak,
csak eszközeikkel
ránk könnyebben hatnak,
ám, ha csatlakozunk
mind a tiszta fényhez,
eltűnik az árnyék,
s mindenütt csak fény lesz!

Próbálj hát magadból
küldeni jóságot,
fényeddel emelve
a megtört világot!
Hiszem, ha majd fényünk
mind összeadódik,
a teljesség végre
egységbe rakódik.

Az igaz természet
minket fog szolgálni,
képesnek kell lennünk
részeivé válni!
Mi nem uralhatjuk,
nem tehetjük rabbá,
nem fokozhatjuk le
egy éltető darabbá!

Egyek vagyunk a világgal,
s nem szabad leválnunk,
magunkban a harmóniát
meg kéne találnunk,
majd egymásra hangolódva,
együtt, szebben élnünk,
s elhinni, hogy miértünk van,
s nincsen mitől félnünk.

Hétköznapi borongásunk
abba kell hát hagynunk,
rátalálni a jó útra,
amin kell haladnunk!
Felismerni, hogy jólétünk
önmagunkból árad,
és a lélek teremteni
soha el nem fárad.

Legyünk úrrá félelmünkön,
jó érzéssel teljünk,
hogy a világ napos felét
mindennap megleljük!
Ne borongjunk! Mosolyogjunk,
vidáman derüljünk,
a nyomasztó napok után,
csodás jövőt szüljünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van még remény!


Aranyosi Ervin: Van még remény!

Felkavarodott a sár, a mocsok,
és hazugságban fuldoklik a lélek.
Bakanccsal taposva az emberi jogok,
hazugok a múltból felmerült emlékek.

Jogtalanság épít törvényekből várat,
képmutatók élik gazdagon világuk.
A megoldás pedig nem jön, egyre várat,
s nem épít csodákat a teremtő vágyunk.

Már rég nem tudjuk miről szól az élet,
a tudomány nem megtapasztalás!
Átírtak rég a nemzeti emlékek,
mindent takar a pénzen vett palást.

De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.

Csak ős-tenünkhöz kéne visszatérnünk,
feléleszteni régi hagyományt,
a lelkünk mélyén megtisztulva élnünk,
és használnunk az égi tudományt.

A Föld-anyánkkal szép harmóniában,
a természetet megtisztelve még,
a szeretet éltetve a mában,
s csak tegyük dolgunk úgy, ahogyan rég!

Az igazság, a békesség, a jóság,
legyen zászlónk szép, trikolór színe,
csak hadd jöjjön egy élhető valóság,
s tisztuljon meg Földünk felszíne!

De lelkünkben kell ma még rendet tennünk,
és kitűzni értelmes célokat,
az istenségünk hadd éledjen bennünk,
hogy ébreszthessünk szívvel másokat.

Hogy lemossuk a sarat és a mocskot,
s a hazugságnak máza tűnjön el,
ledobhassuk a lehúzó koloncot,
mert ősi népünk többet érdemel!

Hát ne hagyjuk szép reményünk kihalni,
a világunkért őszintén tegyünk,
a szeretetet kell szívünkbe varrni,
hogy őseinkhez is méltók legyünk!

Aranyosi Ervin © 2021-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Festmény. Hartman Judit

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Luca apró, kedves és jó boszorkány volt,
ki a természettel kapcsolatot ápolt.
élte az életét a földi világban,
örömet lelt minden fűben, vadvirágban.
Pontosan olyan volt, mintha angyal lenne,
ugyanaz az áldott jóság megvolt benne.
Gyakran megálmodta, ami később történt,
látóként tisztelte az isteni törvényt.

Úton és útfélen mindenkin segített,
örömöt varázsolt, szeretetet hintett.
Érzékelni tudta az energiákat,
s gyakran megölelte az útszéli fákat.
Mások érzéseit szintén átérezte,
s fájdalmat csitított minden varázs-tette.
Nem csoda hogy számos állat lett barátja,
hiszen őket mindig, jól vendégül látta.

Egy öreg tölgyfának tövében állt háza,
apró házikó volt, s volt neki varázsa.
Benne apró tűzhely, asztalka két székkel,
s még az éjszakai ágyikója fért el.
Nem is fogadott ő nagyobb társaságot,
ám vendégül látott pár kedves barátot,
akik őt az erdőn keresztül kísérték,
s tudták, Luca szíve, mekkora nagy érték!

Házán volt egy ajtó, s oldalán egy ablak,
amelyen a napfény keresztül szaladhat.
Pár méterre tőle egy kis forrás eredt,
vize érré válva kicsit szélesedett,
majd megvastagodva patakká változott,
part mentén szomjazó fáknak vizet hozott.
Messzebb aztán végül kis tó nőtt belőle,
partját a nád itt-ott csendesen benőtte.

Luca gyakran sétált, kosárral kezében,
gyógyfüveket szedett az út mellett szépen,
vagy az erdő alján gombákra vadászott,
mikből finomságos, jó ételt varázsolt.
Kiszárított makkból sütött friss kenyeret,
kifacsart málnából finom ivólevet,
ismerte az erdő minden vadnövényét,
tudta, mi ehető, és mi rejti mérgét.

Házában egy polcon őrzött egy nagy könyvet,
benne varázsszavak, s ha kellett működtek!
Gyerekkora óta megtanult jó párat,
s amikor csak kellett, megjött a varázslat.
A varázslatait csak jóra használta,
és, aki ismerte, tőle a jót várta.
Ha sietni kellett, seprűjére pattant,
s vitte tarisznyáját, a másnak láthatatlant.

Seprűjén utazott kedvenc kiscicája,
szirénaként hatott az ő nyávogása,
így az erdőlakók tudták, közeledik,
s ha Lucára vártak ez jó hír volt nekik.
Ha Luca érkezett, jobban lett a beteg,
gyógyító ötlete mindig volt rengeteg,
nem csoda hát, ezért őt nagyon szerették,
apró ajándékkal szívesen meglepték.

Ha erdőben sétált, állatok kísérték,
vállán a madarak a helyüket kérték,
sokszor tenyeréből etetgette őket,
kedvesen becézve a vállán ülőket.
A kerek erdőnek volt a boszorkánya,
természetet óvott az ő tudománya.
Varázslataival megvédte az erdőt,
amelyikben lakott, amelyikben felnőtt!

Aranyosi Ervin © 2021-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amiért születtünk


Aranyosi Ervin: Amiért születtünk

Milyen egy igazi vendégváró asztal,
amely egy vendéget hosszasan marasztal?
Amihez jót enni a lelkek visszajárnak,
mert újabb ízeket, finomságot várnak.

Pont ilyen a bölcs is, a tudásnak kútja,
aki tudja merre visz az élet útja,
aki megmutatja, mitől szebb az élet,
hogy, aki jót teremt, gazdagabban élhet!

De, aki csak disznó, és magának kapar,
bár elérheti mind, mindazt, amit akar,
de majd később rájön, nem lesz boldog tőle,
ha nem ad jószívvel másoknak belőle.

Hisz a jó lelkeknek kevesebb is elég,
hiába is tesznek egy bőrönd pénzt eléd,
azt csak rövid távon tudod kiélvezni,
ha nem leszel képes osztozni, s jót tenni!

Ám a szeretetünk másképpen működik,
amikor szívünkbe jóérzés költözik,
mert ha másnak adsz is, bármilyen nagy zsákkal,
szíved újratelik szeretetmorzsákkal.

Figyeld meg, a mosoly, a szeretet magja,
kivirágzik abban, aki tőled kapja!
Jól esik a szívnek tükörképét látni,
szép szóval etetve gazdagabbá válni.

Talán ez hiányzik ebből a világból,
kevés az a lélek, mely lelkeket ápol.
Pénzével kérkedik és ural a gazdag,
egy egész világot félelem igazgat.

Kihűl a kedvesség, kimerül a jóság,
haragot, megvetést teremt a mohőság.
Lám, a sok jó ember szinte tehetetlen,
szemeket felnyitni ma már lehetetlen?

Együtt és egymásért. Ez lenne a lényeg!
Lelkünket ne adjuk el a hazug pénznek.
Egymásra figyeljünk, míg csak szívünk dobog,
szeretet fényétől lehessünk boldogok.

A szeretetlenség, a legnagyobb betegség,
ébredjetek már fel, végre látni tessék.
Félelem betegít, ezt kell megérteni,
mert a szeretetünk gyógyító, isteni!

Ölelés és mosoly, kedvesség a gyógyszer,
a szeretet magját a világban szórd el.
Locsold mások szívét a mosoly vízével,
lakass jól másokat az élet ízével!

Legyünk végre, újra szerethető lények,
gyúljanak szemünkben simogató fények.
Emeljük fel végre meggyötört világunk,
csupán szeretnünk kell, s egymásért kiállnunk!

Hadd tűnjön el végre Földünkről az átok,
hadd mondhassuk el, hogy: – Tiszta szívvel látok!
Legyünk jóemberek, méltón Istenünkhöz!
Szeretet legyen, mit a lét visszatükröz!

Öleljünk, nevessünk, táncoljunk csak bátran,
egymást felemelve a lét áramában.
Gyógyuljon a lélek, s vele végre testünk,
ez az igazi ok, miért leszülettünk!

Aranyosi Ervin © 2021-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hadd kívánjak!


Aranyosi Ervin: Hadd kívánjak!

Hadd kívánjak szebb új évet!
Gondolkodó képességet!
Félelem nélküli létet!
Vidámságot, egészséget!

Hadd kívánjak boldogságot!
Igazságot és jóságot!
Hétköznapi bölcsességet!
Minden rossz itt érjen véget!

Hadd kívánjak szebb új évet!
Szívből jövő emberséget!
Oda-vissza tisztességet!
Fájdalmaktól mentességet!

Hadd kívánjak boldogságot!
Jóvá váló, szebb világot!
Szeretetet és figyelmet,
legyen vidám minden gyermek!

Hadd kívánjak szebb új évet,
melyben lelkünk újjá éled,
megszabadul minden rossztól,
istentelenül gonosztól.

Hadd kívánjak boldogságot!
Minden ember legyen áldott,
s méltón, szeretetben éljen,
az eljövő szép, új évben!

Aranyosi Ervin © 2021-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!


Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!

Azt nézd, mit látsz az éhezők szemében!
A gazdagság hamis és elvakít!
Lehetne élni eggyé válva, szépen,
de arra pénz, vagy hírnév nem tanít!
Hiszem, világunk sokkal szebb lehetne,
ha megbecsülnénk jót, értékeset.
A szeretet, az boldoggá tehetne,
s ha szétszórnád, visszaadnák neked.

Nem lenne koldus, hisz mindenkinek jutna,
nem lenne tolvaj, rabló, nincstelen,
az ember csak emberséget tanulna,
s nem ülne összehordott kincseken!
S elmúlna tán a sok kór, itt e földön,
nem kínozna már senkit ezután,
s nem lenne létünk, oktalanul börtön,
s élhetnénk együtt, egymás oldalán.

Elvakult létben mennyit lát az ember,
hazugság csapdák foglyul ejtenek,
s lázadna lelkünk, telve szeretettel,
és felfedeznénk, mit tőlünk rejtenek.
Lehetne élni tiszta szívvel szépen,
mások szívébe hozva örömöt,
ott van a sorsunk, az érzőknek kezében,
el kéne fújnunk a takaró ködöt!

Hisz jutna minden, minden éhezőnek!
Földünk, világunk sokkal gazdagabb!
Csak látni kéne az éhezők szemében,
hogy van megoldás, ha a lélek szabad!
El kéne osszuk a világ gazdagságát,
s jutna belőle, tán bőségesen,
felszabadítva az emberek világát,
hogy ez a Föld, a Mennyország legyen!

Meg kéne látnunk az önzés mély csapdáját,
s hinni, hogy élni szebben is lehet!
Elosztani bőségét, gazdagságát,
segíthetne a jóság, szeretet.
A fényűzés nem tehet embert naggyá,
a tiszta fény ránk egyformán ragyog,
s nem kéne válnunk élősködő varanggyá,
csak büszkén tudni: – Emberből vagyok!

Aranyosi Ervin © 2020-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!


Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!

Hol lehet jó nekem,
hol jó mostanában?
Egymással törődő,
szerető családban.

Otthon melegében,
a gondoskodásban,
biztonságot nyújtó,
megszokott lakásban.

Ez a háttér képes
minden jót megadni.
Nem kell most rohanni,
otthon kell maradni!

Nem a tévét nézni,
a holnaptól félni,
inkább tervezgetni,
s a jövőnek élni.

Mire nem volt idő
a nagy rohanásban,
azt most megtisztítom,
hogy a valót lássam.

Itt van hát az idő,
hogy rendet teremtsek,
múltamból kilépve
jelenben lehessek.

Háttérbe vonuljak,
önmagamba nézzek,
kedves emlékeket,
jelenbe idézzek.

Feltöltsem a lelkem,
csupa jó érzéssel,
és nem nyomorgatni
a tévénézéssel.

Hiszen háború van,
hírekkel bombáznak,
mégsem dől le fala
felettünk a háznak.

Nem kell a pincébe,
a pokolra menni,
csak szeretteinkkel
végre együtt lenni.

Több időt tölteni
jó beszélgetéssel,
közös, szép percekkel,
mit szívedbe vésel.

Mire nem volt időd,
azt most megteheted,
minden rosszat legyőz
ölelés, szeretet!

Ha van, menj a kertbe,
s tedd hasznossá magad,
hiszen teendő ott
folyton, ezer akad.

Ültess a jövőnek
kikelő magokat,
tegyed gazdagabbá
az eljövő napokat.

Kedvenc állatodtól
szeretetet kaphatsz,
a világod felé
szebb képet mutathatsz.

Vesd le az egódat,
mint egy rossz kabátot,
dobd el a félelmet,
amely megalázott.

Légy szeretteiddel,
nyugtasd meg lelküket,
legyen a szeretet
nekik is lendület!

Kezdjünk összefogva,
nagy családdá lenni,
Földünkre gondolva,
boldoggá szeretni.

Használd ki az időt,
ezt most arra kapod,
elültesd a mában
a szeretet-magot!

Minél több szívben tudsz
egy magot elvetni,
annál több lesz képes
őszintén szeretni!

Ha majd szeretettől
változik az ember,
új jövő talál ránk,
egy boldogabb rendszer.

Talán az emberek
egyszer észhez térnek,
nem adnak hatalmat
gonosznak és pénznek.

Mikor a félelem
eltűnik lelkünkből,
egy élhetőbb létet,
álmot fedezünk föl.

Ami itt élt bennünk,
csak oly ritkán láttuk,
ám mikor felbukkant,
mindig megcsodáltuk.

Szeretet, szerelem,
mikor velük éltünk,
amikor egymással
jóságot cseréltünk.

Mikor adtunk, s kaptunk,
s mindkettő jól esett,
amikor a szívünk
a mennybe érkezett.

Mi lenne, ha holnap
csakis ezt éreznénk?
Többé már nem félnénk,
és szabadok lennénk.

Nyugodjunk le végre,
és maradjunk otthon!
Álmodozzunk kicsit
a szebb holnapunkról!

Aranyosi Ervin © 2020-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi angyalka


Aranyosi Ervin: Karácsonyi angyalka

Kicsi vagyok, de úgy szeretnék adni!
Felemelni a szép világomat,
tiszta szívből és szeretettel hatni,
az felemel, s jósággal támogat!

Bár az maradnék, tiszta szívű angyal,
ahogy a Földre élőn leszülettem,
ölelnék mást, vigasztalnék szavakkal,
lángot gyújtanék elveszett szívekben!

Kicsi vagyok, de szeretet van bennem,
okkal születtem erre a földre én,
taníts meg hát, őszintén kell szeretnem,
örömöt szórva szét e földtekén!

Aranyosi Ervin © 2019-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra


Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra

Minden kedves olvasómnak kívánok szép ünnepet!
Járja át a szép lelküket örömteli szeretet!
Élvezzék a világukat, lássák, hogy az élet szép,
öleléssel és mosollyal töltsék fel egymás szívét!
Kívánom, hogy hitet adjon, mulasszon el bánatot,
hozzon békét, melegséget, hibákra bocsánatot!
Feszültségtől teli lelken nyisson ki egy szelepet,
betegséget gyógyíthasson, és hasson a szeretet!

Nyugalom és fény áradjon, legyen boldog a világ,
hadd ragyogjon minden szempár, s legyen csoda, amit lát!
Énekeljünk tiszta szívvel karácsonyi éneket,
s érezzük, a szép szívünkben, a jóság megszületett!
Táruljon ki ölelésre, minden Isten adta kar,
éreztessük a szándékot, hogy a szívünk jót akar!
Rólunk szóljon, emberekről, a karácsony ünnepe,
s figyeljük, hogy sérelmeink messzi ködbe tűnnek-e?

Hadd szülessen meg szívünkben a megváltónk, Istenünk,
s tegye szebbé világunkat, teremtsen együtt velünk!
Úgy hiszem, ha szeretettel szebb jövőre gondolunk,
esélyt adunk önmagunknak, hogy szebb legyen a holnapunk!
Hadd jöjjön mennyből az angyal, hadd gyúljon szívünkbe fény!
Ünnepeljünk szeretettel, hisz van jövő, hit, s remény!
Minden egyes földlakónak kívánjunk szebb életet,
boldogító varázslatot, szívgyógyító fényeket.

Megszületett a szívünkben a jóság, a szeretetet!
Hadd kívánjak a versemmel örömteli ünnepet!

Aranyosi Ervin © 2019-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldj egy kis szeretet


Aranyosi Ervin: Küldj egy kis szeretetet

Küldj ki a világba egy kis szeretetet,
ami más szíveket jósággal megetet.
Adj, amikor adhatsz, nem is várva hálát,
így tedd picit szebbé, mások torz világát.
Hisz akinek nem jut, tán nem tehet róla,
csupán a szőnyeget húzták ki alóla…
Talán, ha segítesz, jó példát mutatva,
mikor egy elesett kerül az utadba,
akkor a világ is cseppnyit szebbé válik,
hisz a jóság mindig szívünkben tanyázik.
S talán, kin segítesz, az majd segít másnak,
nagyon kell a jóság a meggyötört világnak.

Aranyosi Ervin © 2019-08-29
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva