Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Árnyékban a szeretet


Aranyosi Ervin: Árnyékban a szeretet

Fényárban úsznak városok,
a szegény lelkek fáznak,
míg dőzsölnek az átkosok,
urai a világnak.
Amíg az egyik oldalon
a bőségben fürödnek,
másikon nincsen oltalom,
fagyos részén a Földnek.

A külsőség csak elvakít,
a lényeg elvész benne,
jóságra az, meg nem tanít,
mintha csak pénzből lenne!
A többség már árnyékban él,
a helyét nem találja,
egy embertelen hatalom
tapos a nagyvilágra!

Akit a fényár elvakít,
igazán az sem boldog,
nem érti a lét titkait,
hogy működnek a dolgok!
Hiszi, hogy kincs a ragyogás,
de fázik benn a lélek,
a tűzgyújtás már nem szokás,
s már nem is szeretnének.

A szegényeknek nem marad,
se fény, se szó, se jászol,
a szeretet csak tünemény,
mit fájó szívük gyászol.
Kihűlt, jégszívű a világ,
s hol bőségben van étel,
lenéz koldust és éhezőt,
szegényt vakon ítél el!

Pompában látja önmagát,
tükre csillámló ékszer,
kezében zsíros, nagy cupák,
mely gyomra mélyén vész el.
Kunyhóban kisded nyöszörög,
s nem érti a világot,
anyja ételért könyörög,
e gyermek sem lesz áldott.

Megváltót vár a nagyvilág,
önmaga nem tesz semmit.
Hazugság méregfoga rág,
s minket pokolba lendít.
Nem látod át az életet,
nem érted a világot,
vagy a hatalmast élteted,
vagy várod a halálod.

Hozzon hát végre változást
a szeretet szívünkbe,
hadd, legyen igaz a világ,
szerető lényünk tükre!
Hadd csillogjon mosoly, s öröm,
arcokon gyertyafénye,
élhessen létet, élhetőt,
világunk sok szegénye!

Aranyosi Ervin © 2022-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szeretem a csended!


Aranyosi Ervin: Szeretem a csended!

Szemedbe nézek,
szívedbe látok,
érző szívedben,
mondd, mit találok?
Mutatsz-e tükröt,
milyen a lelkem,
kutattam benned,
és csodára leltem!

Refrén:
Szeretem a csended,
szeretem a belső éned!
Szeretem az álmod,
szeretném, ha szeretnélek!
Szeretem a csended,
magam benne jobbnak látom,
te vagy, aki szebbé
teheti az én világom!

Szemedbe nézek,
s te visszanézel,
mit is kezdhetnék,
én az egésszel?
Nem is akarnék
másra találni,
csak összebújni,
s részeddé válni!

Refrén:
Szeretem a csended,
szeretem a belső éned!
Szeretem az álmod,
szeretném, ha szeretnélek!
Szeretem a csended,
magam benne jobbnak látom,
te vagy, aki szebbé
teheti az én világom!

Refrén2.:
Érintsd meg a csendem,
kérdezz, hogyha választ várnál!
Érintsd meg a lelkem,
s bennem viszonzást találnál!
Érintsd meg a csendem,
legyen teljesebb az élet!
Én is arra vágyom:
– Szeretném, ha szeretnének!

Aranyosi Ervin © 2022-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Én keresés


Aranyosi Ervin: Én keresés

Ki vagyok én?
Egy leszületett lélek.
Testembe zárva, megtapasztalok.
Csak annyit tudok magamról,
hogy élek!
Lelkem ragyog,
s a tükröd is vagyok!

Annyi mindent
elmondhatsz te rólam,
és nevesíted a tapasztalást,
de a címkéd,
csak emberi szólam,
s én tükröt tartok,
magad abban lásd!

Nem vagyok egy
a megélt félelmekkel,
a nevem csak
a szép hívószavam.
Ha dolgozom,
csak egy alkotó ember,
hogy kifejezzem,
megéljem magam.

Ki vagyok én?
Egy csepp az óceánban,
kit körülvesznek
lélektársaim.
Egyéniség,
egy lezüllött világban,
ki még szabad,
mert vannak álmaim!

Ki vagyok én?
Mindenki mást mond rólam!
Valójában,
egyik sem én vagyok.
Keresnem kell
valódi önvalómat,
élek, tanítok,
s megtapasztalok!

Aranyosi Ervin © 2022-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Párra lelni


Aranyosi Ervin: Párra lelni

Kerestem párom a világban,
s nem leltem, sehol sem találtam,
és lám, most szembe szállt velem.
– Mért olyan ismerős nekem?

Talán mert Ő is kékcinke,
s tündököl sárga, s kék színben?
Ki olyan mint a tükörképem?
Ki erre szállt a MOST-ban éppen?

De jó, páromra leltem én,
indulhat most egy szép regény,
témája érző szerelem,
gyere hát, jöjj, repülj velem!

Hívogatom, de ott marad,
képe a tükörhöz ragad,
ha elszállok, nem jön velem,
egyoldalú a szerelem?

Vinnélek én, de te maradsz,
a tükörképemhez ragadsz,
hát így jártam, elrepülök,
s egy magas fára felülök.

Dallal hívom, ki majd szeret,
ki elfogadja szívemet,
közös fészekről álmodik,
s nem hagy kétségbe szállnom itt!

Te meg maradj, s repkedj tovább,
hagyd elrepülni a csodát!
Tudod, én addig keresem,
míg rám talál a szerelem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Éji remény


Aranyosi Ervin: Éji remény

Kihűlt az Ég,
lehűlt a Föld.
A sötétség
most testet ölt,
de a szívünk
víg dalt dalol:
A remény él
még valahol.

Lesz holnapunk,
ha van hitünk,
a fájdalmon
majd enyhítünk!
Lelkünk mélyén
hitünk ragyog:
– Lesz szebb jövőm,
amíg vagyok vagyok!

Mind itt vagyunk,
mert lenni kell,
nem érhetjük be
ennyivel,
hiszen miénk
ez a világ,
tükörként képes
hatni ránk!

Van éjjelünk,
s lesz holnapunk,
van közösen
dalolt dalunk.
Légy testvér újra
jó magyar,
az éjsötét
most eltakar.

De nem soká
felkél a Nap,
fényt hoznak
ránk a sugarak.
Lelkünk fényben
fürdik talán,
egy szebb holnapnak
hajnalán!

Aranyosi Ervin © 2022-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretném


Aranyosi Ervin: Úgy szeretném

Szeretném az életedet beragyogni én,
szeretném, hogy süssön rád a fény!
Szeretnélek ébreszteni egy új nap reggelén,
én lennék az éltető remény!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnélek felemelni én!
Szeretném, ha boldogulnál az élet tengerén,
szeretném, ha indulnál felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Szeretném az életedet jobbá tenni már,
lehetnék a fényszóró, az éltető sugár!
Szeretnélek elkísérni a napjaidon át,
veled együtt dúdolni a szerelem dalát!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnék a tükröd lenni én!
Megmutatni mi van benned, lelked tiszta fény,
szeretném, ha jönnél már felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Aranyosi Ervin © 2022-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy gyermek költő álma


Aranyosi Ervin: Egy gyermek költő álma

Költő leszek, ha egyszer megnövök!
Olyan, ki verssel szebbít a világon!
Millió ember szívébe költözök,
hogy érezzék, az élet nem csak álom!
Érzéseim, a lelkekben dalolnak,
szeretetem gyógyít, s felemel.
Általam válhat szebbé a holnap,
s remélem abban, Te is ott leszel!

Érzésekkel húrozom fel lantom,
s olykor a szíved húrját pengetem,
az élethez kell útmutatást adnom,
hogy szebb legyen az ünneped velem!
Majd lázadok, ha bántják büszke népem,
s a szívemben őrzöm szép hazám,
és megnő majd a lelkes büszkeségem,
ha idézik majd versemet lazán!

Költő leszek és szép szívekben élek,
és tükröt tartok néhanap neked,
s humorra lelve véled nevetgélek,
s meglátod majd, Napunk is ránk nevet!
Egy szebb jövőt írok a csillagokba,
s ha nem leszek már, akkor is ragyog,
ott élek majd a megírt verssorokban,
mert örök lélek és költő vagyok!

Aranyosi Ervin © 2022-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: De jó szeretni téged!


Aranyosi Ervin: De jó szeretni téged!

De jó, de jó szeretni téged!
Tükröt tart benned nekem az élet.
Szebbé teszed minden napom,
szeretetem visszakapom!
Mert visszhang vagy a kedvességre,
te is vágysz jóra és a szépre,
s tudod, hogy hogyan kell szeretni,
csak adni vágysz, sosem elvenni!
Nekem is jó, hogy adhatok,
így telnek széppel a napok!

Aranyosi Ervin © 2022-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosakodás


Aranyosi Ervin: Mosakodás

Reggel van, hát mosakodom,
rendbe teszem magamat.
Két mancsommal megfésülöm
égnek álló hajamat.
Tudod, nekem tükör sem kell,
a bundámat ismerem.
Mosakodni megtanított
a teremtő Istenem…

Aranyosi Ervin © 2022.03.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A jóra éhezőnek


Aranyosi Ervin: A jóra éhezőnek

Hiszem, a jóra éhezel,
mint egy darab kenyérre!
Hát napi félelmeidet
mától tedd csak félre!
Ne legyen saját börtönöd,
elméd félelem-rácsa,
rettegés többé szívedet,
ne tőrje meg, ne bántsa!

Emeld fel fejed, nézz körül,
miről is szól világod,
hogy kívülálló az az ok,
ami szívednek ártott!
A valóságod ott terem
a lelked mély zugában,
ott vannak mind kétségeid,
mában valóra váltan.

De te a jóra éhezel,
miért fogadsz el mást is,
a média, a kebleden,
hőn melengetett jáspis!
Méregfoga lelkedbe mar,
s te azt figyeled mégis!
Megéled, bár nem élvezed,
hogy rád szakad az ég is!

A valóság takart tükör,
előtte pénz a fátyol,
s az ígéret meg oly hazug:
– Megoldódik magától!
Érzés a bilincs kezeden,
és félelem tesz vakká,
s mintha a sorsod valaki,
egy kőben megfaragná!

Bár értenéd az életed,
s nem tennéd tönkre másét!
Retteged ébrenlétedet,
s tucatszám iszol kávét!
Habár a jóra éhezel,
hagyod mérgezni lelked,
saját csapdád nem engedi,
hogy kiutad megleljed.

Ha nyitogatják szemedet,
na akkor persze lázadsz,
s véded a rád szórt szemetet,
mert amellett kiállhatsz.
A jó szó sérti lelkedet,
mely megtelt hazugsággal,
és szembeszállsz, mint egy tudó,
az ébredő világgal.

Teli tüdőből harsogod,
amit szájadba adtak,
s nem érzed, hogy a lét inog,
mint ócska szék alattad.
Nyakadon ott már a kötél,
mit pórázként viseltél,
s a hatalom kérdésére,
az elvártként feleltél.

Te rúgod ki magad alól,
vagy megteszi egy másik?
Jössz majd, s kezdesz új életet,
amíg lelked elvásik.
Vajon a jóra éhezel,
mondd, megadja világod?
Vagy hatalmasokért teszel,
s tőlük a hasznod várod?

Itt lenne már az ideje,
a dolgod rendbe tenni,
s a teremtésnek menetét
újra kezedbe venni!
Kiállni végre magadért,
a szeretett világért,
átprogramozni tegnapot,
egy tényleg élő máért!

Át kéne írnod sorsodat,
saját kezedbe véve,
s nem várni mástól a csodát,
kezed öledbe téve.
Vagy szenvedni jöttél ide,
s ezt adni utókornak?
Te rajtad áll, hogy ébredsz-e,
hogy milyen lesz a holnap!

Aranyosi Ervin © 2021.11.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva