Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Bárcsak az volnék, akinek hiszel,
s nem tévesztenél össze senkivel!
Ám, neked más vagyok, még idegen,
de érző szív dobog még idebenn!

Bárcsak ne az lennék, ki nem vagyok,
mert, ha a szívedben nyomot hagyok,
remélem, álmom majd benned ragyog,
s álmodok lelkedbe fénylő Napot!

Bárcsak az lehetnék, ki bennem él,
s nem fújna homokként szerte a szél!
Ismernél, és tudnád, milyen vagyok,
neked írt versemben szívem ragyog!

Bárcsak megértenéd gondolatom,
s együtt utazhatnánk, egy vonaton!
Valóság talaján látna szemed,
mert mindazt, aki vagyok, ismerheted!

Bárcsak te lennél, ki lelkembe lát,
ismernéd, tudnád, hogy egy a világ!
Tükröd lehetnék, ki téged mutat,
tisztábban felismerd életutad!

Bárcsak a lelkembe látnál bele,
s gazdagodhatna a létünk vele.
Megmutathatnám azt, hogy ki vagy,
megfejtve végre az álmaidat!

Aranyosi Ervin © 2025-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Becsület, tisztesség

Aranyosi Ervin: Becsület, tisztesség

Becsület, tisztesség, nem kapható holmik.
Eladni, mindössze csak egyszer lehet!
Kétes vállalkozás, azt visszaszerezni,
amikor rájönnek már az emberek!

Ha eladod, persze könnyen gazdagodhatsz,
ám, nem leszel többé a magad ura!
Az ördög veszi meg az elárult lelked,
s szembeköp a tükröd, bármilyen fura!

Persze, kényelmesebb, mintha nyomorognál,
de nem lesznek többé nyugodt álmaid!
Mintha földi létben, sírodban forognál,
lelkiismereted még nyugtalanít.

Sokkal szebb az álma a becsületesnek,
bár az élet neki olykor nehezebb.
Tisztán nézhetsz szembe te is a világgal,
ha nem adod el, míg élsz, a lelkedet!

Aranyosi Ervin © 2025-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kezdd magaddal!

Aranyosi Ervin: Kezdd magaddal!

Szeresd önmagadat, hisz Teremtőd szeret,
sosem bánna rosszul, megvetően veled!
Bárcsak képes lennél önmagad szeretni,
magad tudatosan, boldogabbá tenni!

Ha szereted magad, azt más lélek érzi,
egész más szemmel fog ő is reád nézni!
Változik világod, lesz kisugárzásod,
és mások lelkében, ennek tükrét látod!

Ki szereti magát, sohasem beképzelt,
nem öntelt, magáról, valóságost képzelt.
Ismeri önmagát és van önbizalma,
tudja, mások fölött, úgy sincsen hatalma.

Meg kéne tanulnunk igazán szeretni,
az élő világhoz szívvel közeledni!
Meglátni, megélni az igazán szépet,
amit elénk tálal nap mint nap az élet!

Tudod, a szeretet nem kerül semmibe,
s könnyen ajándékoz, akinek van szíve.
Érte nem vár semmit, mégis hála száll rá,
s jó lenne, ha minden ember kipróbálná!

Aranyosi Ervin © 2024-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívembe véstem a neved!

Aranyosi Ervin: Szívembe véstem a neved!

Amíg fogom a két kezed,
amíg a szép szíved vezet,
addig az élet nyitva áll,
s a világ összes titka vár!

Amíg a szemed rám ragyog,
addig én jobb ember vagyok,
hiszem, egy szebb tükröt mutatsz,
s mindig a lelkemhez jut az.

Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
és olykor mégis bántalak,
pedig szívembe zártalak.

Igyekszem jobbá válni hát,
élni a lét szebb oldalát,
megadni mindent, mit lehet,
mutatni, hogy szívem szeret!

Igyekszem, s néha mégsem megy,
ok nélkül mást adok neked,
mint mire vágysz, amire vársz,
és bennem még sem azt találsz.

Tanulnom kell, hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
hogy véletlen se bántsalak,
ne legyenek bántó szavak!

Mert jó okkal kísérlek én,
te rólad szól az én zeném,
tetőled színes a világ,
szüksége van lelkemnek rád!

Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek!
Tanulnom kell, s még nem tudok,
de szép szívedhez eljutok!

Bennem a szándék megvan rég,
s a szeretetnek lángja ég,
miattad kel minden napom,
hogy bánatos légy, nem hagyom!

Megsimogatom szívedet,
jobb, mikor arcom rád nevet,
jobb mikor szép szíved szeret,
s történhet bármi, itt vagyok,
szívembe véstem a neved!

Aranyosi Ervin © 2024-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikrokozmosz

Aranyosi Ervin: Mikrokozmosz

Apró üveggolyó, a világnak tükre,
a megmérhetetlent cseppbe összegyűjtve.
Benne lehet minden, ami csak létezik,
amik a végtelent, láthatóvá teszik.
Pontos másolata a nagyobb egésznek,
mit láthatsz gonosznak, vagy csodásnak, szépnek.

Apró üveggolyó, a világnak mása,
benne lüktet szívünk összes dobbanása.
Benne minden érzés, alkotó gondolat,
s benne, a rettegés okoz csak gondokat.
Milyen jó is lenne hát átválogatni,
a bántót, a sértőt, mind-mind tűzre rakni!

Apró üveggolyó, pont ilyen a lelkünk,
ezért kéne reá még jobban figyelnünk!
Hiszen, mi benne van, kívül tükröződik,
az áramlik felénk a végső időkig!
Az üveggolyónkban rendet kéne tenni,
így tudna világunk, tőlünk jobbá lenni!

Aranyosi Ervin © 2024-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymás fényében


Aranyosi Ervin: Egymás fényében

Amikor másra vetül a fényed,
a személye megváltozik.
Olyannak látod, olyannak érzed,
melyről a szíved álmodik!
Valójában nincsenek benne,
amit te látni úgy akarsz,
te öltözteted új ruhába,
tőled lesz kedvesebb az arc.

Te látod úgy, ahogy szeretnéd,
te csínosítod jellemét,
s nem tanul ő meg olyan leckét,
ami nincsen meg benne rég.
Mindaddig míg csillogni látod,
szívedben lángol szerelem,
amíg nem győz a megszokásod,
amíg fénylő az érzelem!

Lehet, hogy később tükröt tart majd,
s meglátod benne önmagad,
s bosszankodsz rajta, s megutálod,
s az egód egyre csak tagad!
Próbálod hát őt változtatni,
amire, persze, képtelen,
nem tudsz sehogy lelkére hatni,
s a küzdelmed eredménytelen.

Önmagad kéne megismerned,
miért fáj az, amit csinál,
s hol van e jellemvonás benned?
Ha másban látod azt, mi fáj?
Mikor nem ragyog már rá fényed,
lehullik róla az a máz,
mit szerelemmel te tettél fel.
Csupasz valója mért aláz?

Ő az marad, ki volt előtte,
míg rá nem dobtad fényedet,
te faragtál szobrot belőle,
olyat, mi neked szép lehet!
Ha mind a két szív elsötétül,
kihűl az érzés, szeretet,
a boldogság sután elévül,
s nem hagy ragyogni szemeket!

Ha képes vagy mégis elfogadni,
azt, mit az árnyék eltakart,
ha meglátod, mit tud mutatni,
mi okoz lelkedben zavart,
ha képes is vagy változtatni,
javítva saját jellemed,
akkor nem kell mindent feladni,
s a szépre esélyed lehet.

Tanulnunk kell egymást szeretni,
hiszen, ha szép fényünk ragyog,
akkor tud mást is jobbá tenni,
ha szívemből adok, s kapok!
Változni kell, nem adhatod fel,
a társad szép tükröt mutat,
ha akarod, az élet szebb lesz,
s megtalálod a jó utat!

Aranyosi Ervin © 2024-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet lépcsőjén


Aranyosi Ervin: Az élet lépcsőjén

A test megöregszik,
benne nem a lélek,
hiszem, hogy én ma is
ifjú szívvel élek!
Éppolyan lelkesen
járom a világom,
s amíg lelkes vagyok,
gyönyörűnek látom!

Nem hagyom lelkemet
öreggé facsarni,
mint a lombtalan fát,
fűrész által marni!
Keresem a szépet
a hétköznapokban,
létemet csodálom,
a kikelő magokban!

Hiszen mindig van új,
amit még nem láttam,
napjaim földjében
csillogó gyémánt van!
Szeretet tüzéből
sok erőt merítek,
életem vásznára
új filmet vetítek.

Öregszik a testem,
de nem vagyok beteg,
gyógyít a világom,
s benne a szeretet.
Belőlem is árad,
mást is boldogítva,
mások fáradt lelkét
szépen gazdagítva.

Keresem a szépet,
minden egyes napban,
s meglátom, átérzem
mesés pillanatban.
Fényes tükröt tartok,
te is lásd a szépet,
ne tegyen koldussá
téged sem enyészet!

Minden egyes új nap,
meglépendő lépcső,
egyre feljebb vivő,
szinte égbe érő.
Amikor lenézek,
tegnapomat látom,
emelkedj hát velem
te is, jóbarátom!

Ma is lét-lépcsőmön
jutok egyre feljebb,
s kapok ezer okot,
hogy veled ünnepeljek!
A szebbik oldalát
keresem a létnek,
s akarom, hogy te is
lásd életed szépnek!

Találj okot mindig,
eggyel feljebb lépni,
folytonos haldoklást
életre cserélni!
Keresd meg a módját,
hogy szépítsd világod,
s ha megleled, attól
gyönyörűbbnek látod!

Aranyosi Ervin © 2023-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívedhez szól a szeretet


Aranyosi Ervin: Szívedhez szól a szeretet

Hallgatod hangom, hozzád beszélek.
Szívedhez szól a szeretet!
Szeretlek téged, választ remélek,
gazdagabb vagyok teveled!
Figyeled arcom, így tartasz tükröt,
ami feléd száll, visszakapom.
Valahányszor, ha jó érzést küldök,
általad szépül meg minden napom!

Aranyosi Ervin © 2023-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet lényege


Aranyosi Ervin: Az élet lényege

A boldogság, s a szeretet egy tőről fakadnak,
az életet megszépítő szép virágot adnak!
Rajtad múlik, ápolod-e a hited vizével,
beéred-e hétköznapok egyszerű ízével?
Ha akarod, minden napod ünnepnappá válhat,
a szeretet, s a boldogság hozzád eltalálhat.
Hisz a világ valójában a lelkednek tükre,
s ugyanúgy hat a kiküldött fény mindegyikünkre!
Légy hát tükre szeretetnek, és a fénylő Napnak!
Boldogok, kik tiszta szívből másoknak csak adnak!
Kik elvesznek, önmagukat lopják meg legvégül,
ha megérted, ez mit jelent, lelked is megbékül!

Aranyosi Ervin © 2023-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tessék, tessék mosolyogni!


Aranyosi Ervin: Tessék, tessék mosolyogni!

Tessék, tessék mosolyogni,
hiszen a Nap ránk ragyog!
A mosoly egy csodás holmi,
s tőle jobbkedvűbb vagyok!

Belenézek a tükörbe,
árasztom a mosolyom.
Visszamosolygok magamra,
és ezt jónak gondolom!

Másokra is ragyogtatom
mosolyomat kedvesen,
és ha visszamosolyognak,
nagyboldogan meglesem!

Szép szívekbe mosolyt hagyok,
boldogan dobogjanak!
Kedvességgel teljenek meg
mind, a kimondott szavak!

Próbáld ki csak jóbarátom,
mindenkire mosolyogj!
Ha szomorú a világod,
közönyéből kiragyogj!

Derítsd fel a rosszkedvűt is,
zavarj össze haragost!
Mosolyodtól körülötted,
legyen minden csak napos!

Tessék, tessék mosolyogni,
el ne dugd a mosolyod,
hiszen ez egy nagy varázslat,
sokkal több, mint gondolod!

Aranyosi Ervin © 2023-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!