Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen mágnes a szíved

Aranyosi Ervin: Legyen mágnes a szíved

A szerelmet, azt nem lehet keresni!
Hiába űzöd, mint vágyott vadat.
Mint gödörbe, úgy bele lehet esni,
de bent maradni nehéz feladat.
Ne dolgozz rajta, mert minden hiába,
a magány rendre, rossz tanácsadó,
és nincs megírva könyvben, bibliában,
mert csak úgy jön – és ez benne a jó!

A szerelem majd úgy fog rád találni,
hogy nem is várod, nem is keresed,
villámcsapásként fog szívedre szállni,
s nem érted majd, mi történik veled!
Mert egyszer eljön, szívet megdobogtat,
s nem érted majd, hogy éltél nélküle.
Tárd ki lelked, amikor bekopogtat,
s ne arra gondolj, egyszer kihűl-e!

Ha rátok talál, rajtatok fog múlni,
hogy éltetitek őszintén tovább!
Csak megszokástól tud hosszabbra nyúlni?
Vagy átélitek folyton a csodát?
Hogy hagyjátok-e szép tüzét kihunyni,
vagy tápláljátok érzőn lángjait,
hogy együtt meddig tudhattok eljutni,
hogy a lelketekben mi lakik?

Ha önmagadat nem vagy képes szeretni,
kikapcsolod érző mágnesed,
a másik szíve nem tud észre venni,
és nem tud mit kezdeni teveled!
Szeresd magad, hogy más is szeressen,
hogy érzelmileg csillogóbb legyél,
hogy boldogságra esélyed lehessen,
mert szikrája a lelked mélyén él!

Aranyosi Ervin © 2025-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Terólad szólt

Aranyosi Ervin: Terólad szólt

Terólad szólt a tegnapom,
szívedhez szállt minden dalom,
legyen tiéd a holnapom,
a közös létről álmodom!

Terólad szólt minden nekem,
szebbítetted az életem,
te adtad minden énekem,
csodát tettél mindig velem!

Hálás vagyok, szívem szeret,
jobbá is váltam tán veled,
változtam én, hogy jobb legyek,
hogy ölelhessem lelkedet!

Terólad szólt a hajnalom,
veled indult minden napom,
veled élem a nappalom,
az élet így, szép lett nagyon!

Teérted szólt az én imám,
a szerelmünk örök talán,
a holnapunk örök talány,
de jó így egymás oldalán!

Hálás vagyok a szívedért,
az álmokért és mindenért,
végig szívem, szívedhez ért,
jó szót és szép érzést cserélt!

Hálás vagyok, szívem szeret,
jobbá is váltam tán veled,
változtam én, hogy jobb legyek,
hogy ölelhessem lelkedet!

Aranyosi Ervin © 2025-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Egymást nézik a mában is,
pedig sok minden változott.
Az élet gonddal volt teli,
de annyi szépet is hozott!

Az érzés szívükben maradt,
örökké összetartozás!
Egy döntés volt az elején,
egy közös elhatározás!

Mert fontos volt a szerelem,
amely szívükben ragyogott,
s szemükön látszik szüntelen,
s így hagyott arcukon nyomot!

Mert bármi jól megoldható,
legyőztek minden akadályt,
a bántó orvosolható,
elviselték, ha néha fájt!

De inkább több volt, ami szép,
s megélték a napi csodát,
szebbítve egymás életét,
szívük melegét adva át!

Őrizték egymást jólesőn,
gyakori volt az ölelés.
Emlék-kincseken merengőn,
a sok szépre emlékezés.

Tisztelet volt és szeretet,
szövetségük életre szólt,
a Nap csak rájuk nevetett,
szívük egymásnak válaszolt!

Aranyosi Ervin © 2024-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyugalom tengere

Aranyosi Ervin: Nyugalom tengere

Nyugalom tengerére vágyom,
legyen rajta egy kis hajó,
legyen valóság ez az álom,
megélni lenne végre jó!

Rábíznám csak a képzeletre,
legyen repítő, szép szelem!
Dalolnék dalt neked nevetve,
hogy együtt utazz én velem!

Hullámok hátán ringatóznánk,
várna reánk egy kis sziget,
ahol mindig kettesben volnánk,
s így nem találnánk irigyet.

Élnénk a percet szép örömben,
nem hatna ránk a nagyvilág,
ott élhetnénk boldog szerelemben,
egymásról szólna szép napi imánk!

Nyugalom tengerére vágyom,
hol nem uralhat külső hatalom,
csak hagyom, hogy valóra váljon,
mert így szeretném, én így akarom!

Aranyosi Ervin © 2024-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszi fényben…

Aranyosi Ervin: Őszi fényben…

Őszi fényben tündöklő tájra
meredten néz a jó öreg,
próbálja szemét felnyitni tágra,
hátha a több fény menti meg.
Deres a táj, s hajába markol
huncutkodva az őszi szél,
megmenti még a végső bajtól,
s még egy kicsit a nyárról mesél.

– Emlékszel még a napsütésre,
mikor másért dobban szíved?
Nem vágytál pénzre, gazdagságra,
mégis megvolt még mindened.
Felolvadtál a szerelemben,
s nemcsak kergettél álmokat,
érzéseidtől boldog voltál,
s a szíved nem fájt oly sokat.

Emlékszel még a forró nyárra,
ahogy a lét körülölelt?
Mindent legyőző, tiszta vágyra,
mely adott azt, mi tőle telt?
Nem féltél még az elmúlástól,
csak tiéd volt a nagy világ,
s bármivel bátran szembenéztél,
fájón nem tudott hatni rád.

Tudod, ha elmernéd azt hinni,
hogy a halál nem létezik,
ha képes lennél abban bízni,
hogy lelked még leérkezik,
hogy újra jön, új testbe bújva,
és végigjár új életet,
elölről kezdve és tanulva.
Ez adna reményt még neked?

Őszi fényben tündöklő tájban,
erősítsd meg csak szép hited,
hogy visszajutsz a mennyországba,
s visszanyered, mi elveszett!
Majd újra szeretetben élhetsz,
s egy boldogabb lét vesz körül,
ahol egy vágyott révbe érhetsz,
ahol a lélek mind örül.

Aranyosi Ervin © 2024-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívcsakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Szívcsakra

Aranyosi Ervin: Szívcsakra

A levegő eleméhez kapcsolódik e csakra,
három színű, zöld, rózsaszín és változik aranyra.
A száma a tizenkettő, hét közt középső elem,
összekötő szerepe van, amikor megfigyelem.
Fizikai és szellemi aspektus közt ez a híd,
az érzelmek lényegére, egészségünkkel tanít.
A csecsemőmirigyünk is e csakrához tartozik,
immunrendszerért felelős, s egészséget óvhat így!
A szeretet központja, az érzelmeink alapja,
szerelem, az önzetlenség, odaadás belakja.
Megbocsátás és nyitottság, elfogadásnak helye,
mások iránt, s magunk iránt érzett érzés fér bele.

Aranyosi Ervin © 2024-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymás fényében


Aranyosi Ervin: Egymás fényében

Amikor másra vetül a fényed,
a személye megváltozik.
Olyannak látod, olyannak érzed,
melyről a szíved álmodik!
Valójában nincsenek benne,
amit te látni úgy akarsz,
te öltözteted új ruhába,
tőled lesz kedvesebb az arc.

Te látod úgy, ahogy szeretnéd,
te csínosítod jellemét,
s nem tanul ő meg olyan leckét,
ami nincsen meg benne rég.
Mindaddig míg csillogni látod,
szívedben lángol szerelem,
amíg nem győz a megszokásod,
amíg fénylő az érzelem!

Lehet, hogy később tükröt tart majd,
s meglátod benne önmagad,
s bosszankodsz rajta, s megutálod,
s az egód egyre csak tagad!
Próbálod hát őt változtatni,
amire, persze, képtelen,
nem tudsz sehogy lelkére hatni,
s a küzdelmed eredménytelen.

Önmagad kéne megismerned,
miért fáj az, amit csinál,
s hol van e jellemvonás benned?
Ha másban látod azt, mi fáj?
Mikor nem ragyog már rá fényed,
lehullik róla az a máz,
mit szerelemmel te tettél fel.
Csupasz valója mért aláz?

Ő az marad, ki volt előtte,
míg rá nem dobtad fényedet,
te faragtál szobrot belőle,
olyat, mi neked szép lehet!
Ha mind a két szív elsötétül,
kihűl az érzés, szeretet,
a boldogság sután elévül,
s nem hagy ragyogni szemeket!

Ha képes vagy mégis elfogadni,
azt, mit az árnyék eltakart,
ha meglátod, mit tud mutatni,
mi okoz lelkedben zavart,
ha képes is vagy változtatni,
javítva saját jellemed,
akkor nem kell mindent feladni,
s a szépre esélyed lehet.

Tanulnunk kell egymást szeretni,
hiszen, ha szép fényünk ragyog,
akkor tud mást is jobbá tenni,
ha szívemből adok, s kapok!
Változni kell, nem adhatod fel,
a társad szép tükröt mutat,
ha akarod, az élet szebb lesz,
s megtalálod a jó utat!

Aranyosi Ervin © 2024-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életünk körforgása


Aranyosi Ervin: Életünk körforgása

Leszületés előtt is tudtuk,
hogy együtt boldogok leszünk!
Kerestük hát a lélekpárunk,
nyugodni nem hagyott szívünk!

Mint egy kirakós, összerakva,
lelkünk jobbik felére lelt,
a szívünk hiányzó darabja,
szívdobbanásával felelt.

Mikor végre egymásra leltünk,
reánk talált a szerelem,
s nem is volt többé kérdés bennünk,
hogy boldog leszel te, velem!

S hogy nekem is a boldogságot,
dobogja folyton a szíved,
s megkapja mind, amire vágyott,
hisz jó érzés érinti meg!

Egymásnak teremtett az Isten,
véletlen nem volt semmi sem.
Talán, hogy jókedvre derítsen,
s nem hagyta csupán ennyiben.

Közös az út, amelyen járunk,
s közben fogjuk egymás kezét,
muszáj volt, hogy egy párrá váljunk,
s ez volt ebben a meseszép!

Ha elmegyünk, egymást bevárjuk,
odaát is együtt leszünk,
s majd újabb születésre várunk,
közös életet tervezünk!

Aranyosi Ervin © 2024.04.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredező világ


Aranyosi Ervin: Ébredező világ

Tavasz ezer virága pompáját öntse rád,
színes, tarka ruhája, megújult ifjúság!
Szerelem koszorúja, az fonja át szíved,
szomjat oltó varázsa, az éltető vized!
Télűző tudománya, gyújtson hát végre fényt!
A magányos szívekbe, öntsön most új reményt!
Annak, aki még fázik, olvadjon lelke fel,
a magány pokla helyet, a mennyet érje el!

Nyíljanak bimbók, szirmok, csodálkozó szemek,
érjen el szép szívekhez éltető üzenet!
Az élet szépségében időzzön el szívünk,
álmodjunk szebb világot, amelyben mind hiszünk!
Legyen az ember azzá, aminek született,
járja a Földet körbe a békeüzenet!
Tavasz van, ébredezz hát, tárd ki szíved, szemed,
áradjon a világra éltető szeretet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva