Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Egymást nézik a mában is,
pedig sok minden változott.
Az élet gonddal volt teli,
de annyi szépet is hozott!

Az érzés szívükben maradt,
örökké összetartozás!
Egy döntés volt az elején,
egy közös elhatározás!

Mert fontos volt a szerelem,
amely szívükben ragyogott,
s szemükön látszik szüntelen,
s így hagyott arcukon nyomot!

Mert bármi jól megoldható,
legyőztek minden akadályt,
a bántó orvosolható,
elviselték, ha néha fájt!

De inkább több volt, ami szép,
s megélték a napi csodát,
szebbítve egymás életét,
szívük melegét adva át!

Őrizték egymást jólesőn,
gyakori volt az ölelés.
Emlék-kincseken merengőn,
a sok szépre emlékezés.

Tisztelet volt és szeretet,
szövetségük életre szólt,
a Nap csak rájuk nevetett,
szívük egymásnak válaszolt!

Aranyosi Ervin © 2024-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Üzenem a túlvilágról,
nem haltam meg, most is élek!
Visszatérhettem a fénybe,
szeretet várt, már nem félek!
Elmúltak a földi gondok,
a világot most már értem,
nem múltam el, fénnyé váltam,
ne aggódj hát többé értem!

Bár az ember odalent is
megértené ezt a titkot,
megértésért jövünk mindig,
hogy az élet mit tanított!
Ide fönt már nem fáj semmi,
nincsen bántás, csupán béke,
s tudásként száll a lelkünkre,
megélt életünk emléke!

Azt, ki elment megtaláltam,
ő is itt él, s végre boldog,
ő sem halt meg, s benned is él,
ha még szíved mélyén hordod.
Álmaidon át üzenve,
megpróbálunk segíteni,
megértetni, hogyan kéne,
földi testben is   jól lenni!

Üzenem hát, keresd a jót,
vegyél észre minden szépet,
simogatva használd a szót,
nem a harcról szól az élet!
Egymást kéne felemelni,
az életet szebbé tenni,
meg kellene már tanulni,
őszintén, és jól szeretni!

Ne félj hát az elmúlástól,
inkább élvezd ki a létet,
szeresd jobbá a világot,
ezért küldtek oda téged!
Keress méltó feladatot,
fényt kell gyújtsál a sötétben,
emberré kell végre válnod,
szeretve, a földi létben!

Aranyosi Ervin © 2024-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Óvodai ballagásra


Aranyosi Ervin: Óvodai ballagásra

Elbúcsúzom, elballagok,
tudod, már elég nagy vagyok,
kinek elszállt a kis kora,
vár már reám az iskola!

Okos vagyok, tanulni kész,
van már bennem halomnyi ész,
és írok majd, meg olvasok,
úgy, ahogyan már a nagyok!

A számokat megismerem,
s lesznek barátok is velem,
de óvó néni itt marad,
utánam sírni fog sokat!

De jó is volt itt veletek,
ám nem sírok, már nevetek,
mert nagyra nőttem, menni kell,
s nem érem már be ennyivel.

Tanító néni vár reám,
s az új helyem, az iskolám,
ám nem felejtem mennyit ér,
ha sok szép emlék elkísér!

Kíváncsian megyek oda,
az már egy nagyobb óvoda,
nagyobbak járnak már oda,
az iskola, egy kész csoda!

Tovább, már nem maradhatok,
köszönöm azt, mit adtatok!
Őrzöm a szép emlékeket,
s találkozom még veletek!

Aranyosi Ervin © 2024.05.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…


Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…

Ki szívedben él, nem lehet halott,
mert látod nyomát itt is, meg amott.
Őt képtelenség kiszakítani,
és hangját véled olykor hallani!
És arca álmaidban feldereng,
aztán a lelked némán elmereng…
Majd őrzi kincsként, bár múlik az idő,
és fáj, hogy meg nem ismételhető.
Hisz olyan nem lesz többé a világ,
de odaát fog addig várni rád,
míg léted súlyát te is leteszed,
s az öröklétbe is majd követed!

Ő élő marad, míg csak benned él,
és szeretete végig elkísér!
A lelked mélyén beszélhetsz vele,
ezért nem hal a te lelked bele.
A szerető szív soha nem felejt,
a szem, mely látta, fájó könnyet ejt!
Pár kedves emlék reád mosolyog,
s ha rágondolsz, ne szégyelld mosolyod!
Hiszen szerette, arcod dísze volt,
s az övé is a szívedig hatolt.
Mert mosolygott, és szívből nevetett,
és boldog volt, mert veled lehetett!

Ne szégyelld hát, ha fáj érte szíved,
ha életed most teherként viszed,
ha szíved húzza mélybe fájdalom,
mert nincs melletted minden hajnalon.
Engedd, hogy rád hulljon most a gyász,
de tudd, hogy fentről figyel és vigyáz!
Érzi és látja szép érzéseid,
és gyöngyként hordja fájó könnyeid.
Most is árad feléd a szeretet,
és sok jó érzést küld le teneked.
Még álmaidban meg-meglátogat,
s gyógyít, hogy szíved ne fájjon sokat!

Aranyosi Ervin © 2024.04.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sírfelirat


Aranyosi Ervin: Sírfelirat

Nem vagyok itt, nem alszom itt,
csak levetett testem leled!
De lélekben még itt leszek,
ha akarod, mindig veled!
A sír, az nem engem takar,
csak levetett lélekruhám,
emlékedben élek tovább,
s leszek, amíg gondolsz reám!

Aranyosi Ervin © 2023-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk


Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk

Sírkerteknek mélyén hideg kövek állnak,
emlékeztetői egy letűnt világnak.
Hűlt helye azoknak, akik köztünk éltek,
akik boldogságot, s örömöt reméltek.

A lelkük útra kelt, csak a testük maradt,
másik síkra lépve, létük tovább haladt.
Bennünk hagytak űrt csak, sok kedves emléket,
mi pedig őrizzük a sok közös szépet!

Kőváros szívében, nincs ott, kit szerettünk,
ám nem él közöttünk, szegényebbek lettünk!
Hiánya fájdalom, érthetetlen, s kínzó,
amit nem enyhíthet sem idő, sem szép szó.

Mécsest, gyertyát gyújtunk, visszaemlékezünk,
felidézzük mennyi jót is tett ő velünk.
Megbocsájtjuk azt is, mivel olykor bántott,
visszasírunk most egy elveszett világot.

Hiszen tanítónk volt, része életünknek,
s lelke bennünk is él, innen el nem tűnhet!
Tanított szeretni, ahogy tellett tőle,
és ha megértettük, okultunk belőle.

Aranyosi Ervin © 2023-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Esőben fázva


Aranyosi Ervin: Esőben fázva

Esőben fáznak a lombok, a fák,
esőben fürdik az egész világ,
esőtől nedves a föld és az ég,
őszi ború száll csöndben fölénk!

Őszi borúban a szív szomorú,
esőben ázik a völgykoszorú,
nedves a hegyhát, a földi avar,
sárguló ősz, lám a lombokba mar.

Borúsnak látom a szürke eget.
Napom is elbújt, már rám se nevet!
Magára húzott felhőtakarót,
köd fedi éppen a szépet, s a jót!

Esőben fázik az ember szíve,
két szemem bámul kihűlt semmibe,
mind, ami szép volt az emlék maradt,
most visszasírom az elmúlt nyarat!

Fázósan dobban meg bennem a szív,
melegre vágyva, most szeretni hív!
Vigaszra lelni, ez lenne a cél,
érezni lelkünket, még ma is él!

Esőben fáznak a lombok, a fák,
borúsan néz rám az egész világ!
Reményt kell gyújtanom, szép zene kell,
melyben a holnapom életre kel!

Aranyosi Ervin © 2023-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd


Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd

Az ősz csak híd, nyárból a télbe,
a lassú elmúlást megélve,
s élvezve a gyümölcseit,
mely napmeleggel megtelik.
Olykor bőség, terített asztal,
mely feltölt és kicsit marasztal,
hogy ne szaladj a semmibe,
hiszen lassul a Föld szíve.

De jaj, ne félj, nem halni készül,
csal fényét veszti csendesen,
erőt gyűjt, ami szép reményt szül,
hogy aztán új tavasz legyen!

Az ősz csak híd, mely átvezet,
s ha örömeit élvezed,
rögtön nem hangol mélyen le,
ne halj hát szép emlékekbe!
Élvezd a percet, bármi áron,
annyi a szépség a világon,
csak éld meg ezt is és csodáld!
Erre vártál egy nyáron át!

Menj át e hídon boldogan,
s élvezd a múló perceket!
A jövő méhében fogan,
s tél után tavaszt hoz neked!

Aranyosi Ervin © 2023-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!


Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!

(A Metallica Nothing Else Matters c. dalának magyarítása)

Sose számít, hogy meddig tart.
Ha egy érzés szívünkbe mart,
bennünk él, ami felkavart,
és nem számít semmi!

Soha nem nyíltam így meg még,
ez az élet csak így lett szép.
Minden szó legyen szép emlék,
és nem számít semmi!

Kereslek még az álmon túl,
minden napunkban volt még új!
Nyisd meg elméd és fénybe hullj,
és nem számít semmi!

Nem fontos az, hogy más mit tett,
az se baj, ha nem értetted,
csak élted.

Már nem számít, hogy meddig tart.
Mindig vár ránk egy másik part.
Örökre itt a létben tart,
s már nem számít semmi!

Sose számít, hogy mit tett más,
a tiéd volt a választás,
lehet más!

Soha nem nyíltam így meg még,
mikor élem az élet szép!
Lehet egyszer majd szép emlék,
és nem számít semmi!

Bízz bennem, látod rád leltem,
lásd meg végre a jót bennem,
engedd érted a jót tennem,
és nem számít semmi!

Ne fájjon sose, mást mit mond,
légy magad, s akkor nem lesz gond!

Sose számít, hogy mit tesz más,
sosem egy féle a tudás,
lehet más, más, más!
Ma se számít, hogy meddig tart,
ha az érzés úgy felkavart,
éld meg bátran a nagy vihart!
Már nem számít semmi!

Aranyosi Ervin © 2023-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hulló csillag


Aranyosi Ervin: Hulló csillag

Csillagot láttam, futott át az égen,
s elmerengtem a világmindenségen…
Itt lenn a porban, mily parány vagyok,
s milyen aprók, ott fenn a csillagok!
Vagyis paránynak látszanak,
s ha némelyikük átszalad,
a horizont felizzik tőle,
melegséget merít belőle.

És akadnak az életünkben,
ilyen, felfénylő csillagok!
Adnak pár percnyi melegséget,
mutatják: – Láss meg, itt vagyok!
Hoztam neked egy érző percet,
arcodra csaltam egy mosolyt!
Futok tovább, mert máshol várnak,
kell a melegség a világnak,
ha kihűl szíved, hát ne okolj!

Légy csak te is egy hulló csillag,
adj szárnyat szálló álmaidnak,
hadd gondoljak rád, érző szívemmel,
s ne vidd el álmom, másnak, kinek kell?
Örültem én, hogy láttalak,
eltűntek gátak és falak,
tőled egy percre, szabaddá lettem,
s hiszem, szíved boldoggá tettem!

Csillag voltam egy percen át,
s boldog lett tőlem a világ,
mert sötét egén átszaladtam,
s fényemből közben adtam, adtam!
Már megérte a születésem,
emlékem annyi szívbe véstem,
maradandó volt, s itt maradt
egy boldogító pillanat!

Aranyosi Ervin © 2023-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!