Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!


Aranyosi Ervin: Nem számít semmi!

Sose számít, hogy meddig tart.
Ha egy érzés szívünkbe mart,
bennünk él, ami felkavart,
és nem számít semmi!

Soha nem nyíltam így meg még,
ez az élet csak így lett szép.
Minden szó legyen szép emlék,
és nem számít semmi!

Kereslek még az álmon túl,
minden napunkban volt még új!
Nyisd meg elméd és fénybe hullj,
és nem számít semmi!

Nem fontos az, hogy más mit tett,
az se baj, ha nem értetted,
csak élted.

Már nem számít, hogy meddig tart.
Mindig vár ránk egy másik part.
Örökre itt a létben tart,
s már nem számít semmi!

Sose számít, hogy mit tett más,
a tiéd volt a választás,
lehet más!

Soha nem nyíltam így meg még,
mikor élem az élet szép!
Lehet egyszer majd szép emlék,
és nem számít semmi!

Bízz bennem, látod rád leltem,
lásd meg végre a jót bennem,
engedd érted a jót tennem,
és nem számít semmi!

Ne fájjon sose, mást mit mond,
légy magad, s akkor nem lesz gond!

Sose számít, hogy mit tesz más,
sosem egy féle a tudás,
lehet más, más, más!
Ma se számít, hogy meddig tart,
ha az érzés úgy felkavart,
éld meg bátran a nagy vihart!
Már nem számít semmi!

Aranyosi Ervin © 2023-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hulló csillag


Aranyosi Ervin: Hulló csillag

Csillagot láttam, futott át az égen,
s elmerengtem a világmindenségen…
Itt lenn a porban, mily parány vagyok,
s milyen aprók, ott fenn a csillagok!
Vagyis paránynak látszanak,
s ha némelyikük átszalad,
a horizont felizzik tőle,
melegséget merít belőle.

És akadnak az életünkben,
ilyen, felfénylő csillagok!
Adnak pár percnyi melegséget,
mutatják: – Láss meg, itt vagyok!
Hoztam neked egy érző percet,
arcodra csaltam egy mosolyt!
Futok tovább, mert máshol várnak,
kell a melegség a világnak,
ha kihűl szíved, hát ne okolj!

Légy csak te is egy hulló csillag,
adj szárnyat szálló álmaidnak,
hadd gondoljak rád, érző szívemmel,
s ne vidd el álmom, másnak, kinek kell?
Örültem én, hogy láttalak,
eltűntek gátak és falak,
tőled egy percre, szabaddá lettem,
s hiszem, szíved boldoggá tettem!

Csillag voltam egy percen át,
s boldog lett tőlem a világ,
mert sötét egén átszaladtam,
s fényemből közben adtam, adtam!
Már megérte a születésem,
emlékem annyi szívbe véstem,
maradandó volt, s itt maradt
egy boldogító pillanat!

Aranyosi Ervin © 2023-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Édes hazám


Aranyosi Ervin: Édes hazám

Mondd csak, elvesztheti hazáját a szív,
Azért, mert egy álom messzi-földre hív?
Úgy mardos a honvágy, mennél már haza,
ez erős kötődés, sosem lesz laza.

Haza hív száz emlék, a magyar, tiszta szó,
hívnak gyermek évek, hisz otthon lenni jó!
Régi jó barátok, a szívbe égett táj,
amikor rágondolsz, a szíved újra fáj!

Refrén:
Édes hazám, a Kárpátok között,
fiad messze tőled, oly messze költözött.
Édes hazám, hiszem vissza térek én,
hívó szavad eljut, szállón jön felém..

Élhetek jólétben, talán, szebb életet,
láthatok világot, gyűjthetek kincseket,
de bár merre élek csak idegen vagyok,
hiába vesznek körbe, itt is magyarok.

Távoli világban a helyem nem lelem,
valami hiányzik, sosem lesz itt velem,
itt sohasem érzem, hogy már itthon vagyok,
a nap ott fent az égen, az is másképp ragyog!

Refrén:
Édes hazám, a Kárpátok között,
fiad messze tőled, oly messze költözött.
Édes hazám, hiszem vissza térek én,
hívó szavad eljut, szállón jön felém..

Álmomban visszavágyom, mert hív a magyar szó,
álmaimban érzem, hogy otthon lenni jó,
visszahúz a honvágy, a szép hon szeretet,
mert magyar igazából, csak otthon lehetek.

Aranyosi Ervin © 2017-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Minden dal rólunk énekel!


Aranyosi Ervin: Minden dal rólunk énekel!

Hogy fájhat az élet,
hogy fájhat a lélek!
Ha hagynád magad, jobbá szeretnélek!

Hogy múlnak az álmok,
akárhol is járok.
Te nem tűnhetsz el, úgyis rád találok!

Ha múlnak a percek,
s az bántja a lelket,
hogy szeretetlen, s hőségben is reszket!

Ha fájna az élet,
majd időt cserélek,
és újra élem mindazt, amit érzek!

Refrén:
Nem múlhat el,
nem bújhat el,
szerelmünk
nem búcsúzhat el!
Szívem szeret,
itt van neked,
s minden dal
rólunk énekel!
Nem múlhat el,
nem bújhat el,
szerelmünknek
még élni kell!
Szívem szeret,
s ha kell neked,
minden dal
velünk énekel!

Mért fájhat az álom,
csak fekszem az ágyon,
az értelmét még mindig nem találom!

Mért múlhat az élet,
mért hagyjuk a szépet,
megfagyni hagyni, mint annyi szép emléket?

Refrén:
Nem múlhat el,
nem bújhat el,
szerelmünk
nem búcsúzhat el!
Szívem szeret,
itt van neked,
s minden dal
rólunk énekel!
Nem múlhat el,
nem bújhat el,
szerelmünknek
még élni kell!
Szívem szeret,
s ha kell neked,
minden dal
velünk énekel!

Aranyosi Ervin © 2023-02-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyra, hadd kívánjak!


Aranyosi Ervin: Karácsonyra, hadd kívánjak!

Hadd kívánjak karácsonyra
neked mesés dolgokat,
éld át szívvel a karácsonyt,
s legyél tőle boldogabb!

Vegyen körül a családod,
érezd a szív melegét!
Ha ráébredsz, végre látod,
hogy az élet meseszép.

Mosolyt aggas az arcukra,
öleld őket boldogan,
s biztatást ad, az életben
mindegyiknek dolga van!

Egymást tudjuk felemelni,
támogatni kedvesen,
élhető, szép célt mutatni,
hogy az élet szebb legyen!

Karácsonyra hadd kívánjak,
egészséget és erőt,
ölelést az elesettnek,
mely felemel csüggedőt!

Kell a jó szó és a béke,
támogató tiszta fény,
az együttlét szép emléke,
hitet adó sok remény!

Kell az idő, ami elszáll,
most meg kell állítani,
minden értünk ejtett könnyet
fel kéne szárítani!

Ölelő kart adni rájuk,
hallják szíved, hogy dobog,
az emberi közelségtől,
hadd legyenek boldogok!

Megőrizni ezt az érzést,
a karácsony elszalad,
de a tiszta szeretetünk
holnapra is megmarad.

Hadd kívánjam, megmaradjon,
egész évben itt legyen,
őrizzük a szeretetet,
hogy az boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja


Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja

A szekrényben ruhák vannak,
a sírok is szekrények,
földi ruhák laknak bennük,
nem szerethető lények,
akik egykor emberekként
tengették életüket,
lelkük más világba tévedt,
megtalálva helyüket.

Az útra nem vitték magukkal,
az elnyűtt, öreg ruhát,
nincsen szükség többé arra,
nem hordják azt odaát.
Ha pedig majd újra jönnek,
kapnak újat, másikat.
Nem a test – a földi ruha –
mit az ember megsirat.

Másik síkra távozóknak
az emléke itt marad,
gyásszal őrizzük szívünkben,
s a világ tovább halad.
Soha nem hal meg a lélek,
csupán csak eltávozik,
hiányt hagyva a szívünkbe,
mert „lényét nem látom itt”!

Emlékezés, megbocsájtás,
ennek jön el ideje.
Megbántottság és sértettség,
csak ócska lom, kivele!
Nincs helye az önvádnak sem,
csak tettük a dolgokat,
s jó neki, mindent megértett,
s odaát már boldogabb!

Amíg itt él emlékünkben,
soha nem is lesz halott,
egy nap majd mi is követjük,
s együtt leszünk, s ugyanott.
Túloldalon nincsen idő,
ezért sietnünk se kell,
a ránk váró feladatot
kell, hogy itt, végezzük el!

Aranyosi Ervin © 2022-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Csak hit kérdése


Aranyosi Ervin: Csak hit kérdése

Hadd csepegtessek egy kis hitet belétek,
hogy megbecsüljétek a csodát, hogy éltek!
Hogy kiélvezzétek ezt a nagy kalandot,
hogy a földi létben főszereplők vagytok!

Bár elhinnétek azt, hogy rajtatok múlik,
hogy az életetek, mily hosszúra nyúlik,
s milyen tartalommal töltitek fel végül,
és az utókornak mit hagytok emlékül?

Milyen nyomot hagytok ebben a világban,
mertek tisztán élni, itt és most a mában?
Csupán hit kérdése, hinni magatokban,
örömökre lelve a hétköznapokban!

Előre nézzetek, új jövőt lássatok,
emberibb holnapnak alapot ássatok,
s építsétek reá saját csodátokat,
hittel, szeretettel töltve a napokat!

Aranyosi Ervin © 2022-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A csend mesél (Il Silenzio magyarítása)


Aranyosi Ervin: A csend mesél
(Il Silenzio magyarítása)

A csend,
a csend mesél,
szívemhez szól, lelkemhez ér,
emléked él és elkísér.

Álmodtam,
s álmomban még,
felsejlett száz szép emlék,
mintha még veled lennék,
egymást, mint rég, szeretnénk.

A csend,
már másképp szól,
szíved kihűlt, nem válaszol,
mást szeret már, másvalahol.

Emlékszem,
hogy régen még,
nevetett ránk fenn az ég,
mintha csak ketten lennénk,
s örökre szerethetnénk!

A csend,
már nem mesél,
mintha te már nem is lennél,
nyomodban még fújna a szél,
fájó szívem már nem remél!

Aranyosi Ervin © 2022-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Együtt


Aranyosi Ervin: Együtt

Házat építettem és te kibélelted,
szerető csodáddal szép fészekké tetted!
Szántottam, vetettem, s amit learattam,
étellé formáltad, s tőle jól lakhattam!

A munkám gyümölcsét kezed alá tettem,
gondoskodásodtól, boldogabbá lettem.
Mutattam a példát az új nemzedéknek,
s te ott voltál nekem végső menedéknek.

Gondoztad a kertet, gyermeket neveltél,
egy apró világot boldoggá szerettél.
Én adtam az erőt, te a szelídséget,
közösen formáltunk élő jövőképet!

Együtt így alkottunk szerető családot,
mely kezünk nyomától lett élhető, s áldott!
Külön nem ment volna, tehetetlen lennék,
s nagyon hiányozna a sok közös emlék.

Aranyosi Ervin © 2022.02.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?


Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?

Már rég óta egy társra vágyom,
s lám a tükörben megtalálom.
Ki lehet Ő? Nem ismerem még,
csak arcát látom, s szeme színét…
De többet akarok tudni róla,
a bent, a lelkemben lakóra
vagyok kíváncsi szüntelen!
Ki az, ki itt él rég velem?

Meg kéne végre ismerkednünk,
van e közös, hasonló bennünk,
mi nyomja lelkét szüntelen,
s jó neki kettesben velem?
Azt hiszem, őt szeretnem kéne,
hasonló lehet véleménye
a dolgokról, mi foglalkoztat,
s ez még nekem tán jót okozhat.

Kell-e tükör, hogy bennem lássam,
hogy lelkem mélyén megtaláljam,
hogy tudjam, közös az életünk,
egymás nélkül nem létezünk?
Ő a lelkem kivetülése,
anyagba zárt fény rezdülése,
s megfoghatón ölt alakot,
akivel végül egy vagyok!

Együtt születtünk le a Földre,
s együtt maradunk mindörökre,
s hallgatnom kellene reá,
s talán mindazt megmondaná,
ami bennem csak puszta kérdés,
amihez köt ezernyi érzés,
de talán válasz lesz belőle,
ha meg merem kérdezni tőle!

Tükröm, tükröm, hát mondd meg nékem,
kit látok tested üvegében?
Ki az ki testem, s lelkem mása,
neki is van szívdobbanása?
Ha elmegyek, hát elmegy ő is?
Vagy folyton bennem fészkelődik?
Ezernyi kérdés, hangzavar,
mely érzéseket felkavar…

Én ő vagyok, és ő én lennék,
közös az élet, s minden emlék?
Csak itt láthatom a tükörben,
vagy ott a múltban, s a jövőmben?
Ha nem szólok, hát bennem hallgat,
előlem titkokat takargat?
Vagy elmondja, ha csendben kérem,
elcsendesülve őt elérem?

Lehunyt szememmel újra látom,
a tükörbéli jóbarátom,
s ha kérdezem, megjön a válasz:
– Akár boldog emberré válhatsz!
Csupán figyelj csendben magadra,
a belső csodás, isteni hangra,
csak lépj be lelked ajtaján,
s a választ megleled talán…

Aranyosi Ervin © 2021.11.08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva