Aranyosi Ervin: Szívembe véstem a neved!

Aranyosi Ervin: Szívembe véstem a neved!

Amíg fogom a két kezed,
amíg a szép szíved vezet,
addig az élet nyitva áll,
s a világ összes titka vár!

Amíg a szemed rám ragyog,
addig én jobb ember vagyok,
hiszem, egy szebb tükröt mutatsz,
s mindig a lelkemhez jut az.

Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
és olykor mégis bántalak,
pedig szívembe zártalak.

Igyekszem jobbá válni hát,
élni a lét szebb oldalát,
megadni mindent, mit lehet,
mutatni, hogy szívem szeret!

Igyekszem, s néha mégsem megy,
ok nélkül mást adok neked,
mint mire vágysz, amire vársz,
és bennem még sem azt találsz.

Tanulnom kell, hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek,
hogy véletlen se bántsalak,
ne legyenek bántó szavak!

Mert jó okkal kísérlek én,
te rólad szól az én zeném,
tetőled színes a világ,
szüksége van lelkemnek rád!

Akarom én , hogy jobb legyek,
hogy érted mindig jót tegyek!
Tanulnom kell, s még nem tudok,
de szép szívedhez eljutok!

Bennem a szándék megvan rég,
s a szeretetnek lángja ég,
miattad kel minden napom,
hogy bánatos légy, nem hagyom!

Megsimogatom szívedet,
jobb, mikor arcom rád nevet,
jobb mikor szép szíved szeret,
s történhet bármi, itt vagyok,
szívembe véstem a neved!

Aranyosi Ervin © 2024-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva