Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne írja más a szövegét!


Aranyosi Ervin: Ne írja más a szövegét!

Csak egy dalt, csak egy dalt
dúdolok folyton.
Nem sírok, nem sírok,
a mosolyom ontom!
Álmodva álmodom,
a saját világom,
szeretve élek én,
és eszerint játszom!

Refrén1.:
Ne írja más a szövegét!
A szívem leteszem eléd,
tégy vele azt, amit akarsz,
ha bántasz, önmagadba marsz!
Ne írja más a szövegét!
legyen csak teljesebb a lét!
Füledbe súgom, érjen el!
A szíved többet érdemel!

Egy álmot, egy álmot,
álmodok ébren,
ott vagyok, ott élek
a mások szívében!
Eldobom, eldobom,
a régi rossz dalom.
Az újat, a szebbet,
csak azt dúdolgatom!

Refrén 2.:
Ne írja más a szövegét!
Hadd legyen teljesebb a lét!
Szívedbe írom ezt a dalt,
s az utunk jó irányba tart!
Ne írja más a szövegét!
Lehet, hogy úgy nem értenéd!
Legyen az élethez alap,
légy mától sokkal boldogabb!

Csak egy dalt, csak egy dalt,
dúdolok neked!
Ha hallod, ha érzed,
már ott vagyok veled!
Csak egy dal, csak egy dal,
ennyi az én zeném,
ez a dal csak a miénk,
a tiéd, s az enyém,
a tiéd, s az enyém…

Aranyosi Ervin © 2021.12.18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Akard megélni!


Aranyosi Ervin: Akard megélni!

Akard megélni boldog álmaid,
jövőd kulcsa a lelkedben lakik,
keresd meg hát, és nyisd ki börtönöd,
amely fölött félelmed őrködött!
Higgy önmagadban, s légy végre szabad,
álmodj merészet és teremtsen szavad!
A gondolat, az varázsol, teremt,
s elnyerheted akár a végtelent!

Amire vágysz, azt mind megkaphatod,
hited által ölt élő alakot,
csak ellenérzés benned ne legyen,
akard a jót, hogy boldoggá tegyen!
Ha képes vagy látni, érezni már,
amit a lelked oly nagyon kíván,
hidd el, egy nap, kézzel érintheted,
mert egy síkra kerülhet majd veled.

Teremt a vágy, s teremt a félelem,
ezek kísérnek át az életen,
s te döntöd el, mire hagyatkozol,
melyik vezet, mikor döntést hozol.
Ha a kormányt a kezedbe veszed,
s a döntést másnak át nem engeded,
akkor a lét majd pont úgy alakul,
hogy nem maradsz az életben alul!

Akard megélni végre álmaid,
vesd hát le most, a múltnak árnyait,
lelked szerint, teremts egy szebb jövőt,
egy emberit, igazán élhetőt!
Vedd hát kezedbe sorsod kerekét,
legyen a lét álmodott, meseszép,
s ha hited is majd helyére kerül,
élhetsz a Földön büszkén, s emberül!

Aranyosi Ervin © 2021-08-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dallamot szőttem…


Aranyosi Ervin: Dallamot szőttem…

Dallamot szőttem az életedbe,
belenevetve a szép szemedbe.
Lelkedbe láttam, s örömmé váltam,
a szárnyam lettél, általad szálltam.

Szavad vízével oltottam szomjam,
szívdobbanásodra én válaszoltam,
körül öleltem gyönyörűséged,
örökre szívembe zártalak téged.

Refrén 1:
Te rólad álmodtam
korábban én,
hogy jöttél felém
a lét reggelén.
Te rólad álmodtam,
s jöttél felém,
mert te vagy a fény,
az örök remény.

Álmokat szőttem, valóra válót,
érzéssel élőt, felhőkön szállót.
te tettél azzá, ki ma is vagyok,
mert a lelkedben ma is felolvadok.

Refrén2:
Te rólad álmodtam,
érted éltem,
rád kellett lelnem,
a szívedhez értem,
erőt merítve
viszonzást kaptam,
eggyé olvadva
egy szép pillanatban.

Azóta te vagy a valóm, s az álmom,
sikerült önmagam is megtalálnom,
te tettél azzá, akivé váltam,
utamra általad már rátaláltam.

Dallamot szövök az életedbe,
mosolygok ma is a szép szemedbe.
lelkedbe látok, örömmé válok,
megleltem benned a csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2021-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!


Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Ha az élet meggyötör,
s a puszta lét nehéz,
egyre mélyebb helyre húz
le a józan ész.
Túlélésre hajt a kor,
s félelmet tanít,
alig bírod mozgatni
elfásult izmaid.

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Emeld hát fel két szemed,
és nézz az égre fel,
szeretettel éld a mát,
lelked többet érdemel!
Vedd észre a fontosat,
ami jobbá tesz,
hagyd szeretni önmagad,
mert többet érdemelsz!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Hagyd szeretni szívedet,
s a léted is javul,
kezd átlátni életed,
s a lelked is tanul.
Csoda szép a földi lét,
vedd észre a csodát,
vezéreljen tiszta szív
élj boldogan tovább!

Refrén2:
Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

A gonosz nem létezik,
a lélek bűntelen,
csak tanuld az életet
s lépj a fénybe énvelem!
Szeretet a lényegünk,
mégis tanulni kell,
szebb világban élhetünk,
hova lelkünk útra lel.

Refrén2:

Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Aranyosi Ervin © 2021-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Gifs by James R. Eads and Chris McDaniel

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Legyünk egymás karjába bújva,
s érezzük lelkünk mosolyog,
nem számít mások háborúja,
hol érdek füstje gomolyog!
Hiszem, ha bennünk béke lenne,
megváltozhatna a világ,
csak vidámság és öröm lenne,
s nem a félelem, ami rág!

Jó elbújni egy ölelésben,
megtalálni, mi elveszett,
örömünk lelni jót tevésben,
s érezni azt, szívünk szeret.
A lélek így szállhat a mennybe,
mely idelenn elérhető,
eláradunk a végtelenben,
s a jó érzésünk egyre nő!

Bújj el velem egy ölelésben,
jöjj a karomba kedvesem,
mosolyod én szívembe vésem,
s minden titkodat meglesem.
Kitárom én is lelkem könyvét,
olvasd a titkom bátran el,
s letörlöm lelked hulló könnyét,
s meglásd majd megnyugvásra lel!

Bújjunk el együtt a világból,
s érezzük azt, hogy létezünk,
átalakulunk igazából,
s szerető lényekké leszünk!
Ha külvilágunk követ minket,
elmúlik minden, ami fáj,
használjuk öleléseinket!
A létet megélni muszáj!

Hiszen mindezt megélni jöttünk,
s könnyebb azt karjaid között,
mikor érzem, múlik belőlünk,
minden bántó elköltözött!
Ha a világon minden ember
átölelné a másikat,
átérezné a teljességet,
s meglelnék szép álmaikat!

Mert amíg itt az ész vezérel,
s a szív csak háttérbe szorul,
az ember rombol a kezével
és lassacskán bealkonyul.
A szív ott van az ölelésben,
megszépül tőle a világ!
Érzéseim szívedbe vésem,
fényem akarom adni rád!

Zárj hát engem a karjaidba,
hadd érezzem, szabad vagyok!
Az ölelés, az nem kalitka,
egy szebb világot adhatok!
Szeretetburok, fénnyel telve,
körül vesz, biztonságot ad,
csodás lényünket ünnepelve,
az isteni fény befogad!

Aranyosi Ervin © 2021-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj, kérlek!


Aranyosi Ervin: Ébredj, kérlek!

Ébredj,
kérlek,
hadd nyissam két szemed!
Ébredj,
s értsd meg,
így tovább nem mehet!
mert az ember a mélyben,
már térden csúszva jár,
egy időtlen térben
új megváltóra vár!

Halld hát
és lásd,
a létnek súlya van.
Ha csak vársz,
az idő,
és az élet elrohan!
Fel kell, hogy ébredj,
meglelned önmagad!
a világ egy tükör,
és a megváltó te vagy!

Refrén:
Álmodj egy új világot,
szebbet, teljeset!
Álmodj egy jobb jövőt,
mely boldogabb lehet!
Álmodj csak emberit,
mely élni megtanít,
hagyd hátra terheid,
a múltnak árnyait!

Ébredj,
végre,
és lásd meg új csodád!
Tőled
lehet több
és szebb ez a világ!
Csak tedd, mit a szíved
diktál neked,
emeld fel nemzeted,
és a léted szebb lehet!

Refrén:
Álmodj egy új világot,
szebbet, teljeset!
Álmodj egy jobb jövőt,
mely boldogabb lehet!
Álmodj csak emberit,
mely élni is tanít,
hagyd hátra terheid,
a múltnak árnyait!

Aranyosi Ervin © 2021-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: DEJA Vu 2.


Aranyosi Ervin: DEJA Vu 2.

Visszatérünk párszor
az örök körforgásból,
végigjárjuk együtt az utunk.

Emlékek törlődnek,
képek összetörnek,
önmagunknak gyakran hazudunk.

De lesz ki emlékeztet,
és lesz egy újabb kezdet,
rájövünk, hogy ez egy folytatás.

Jártunk itt korábban,
s a visszatérő mában,
érezzük, hogy ez valami más!

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Hogyan kéne jobban,
a fáklya lángra lobban,
új utunkon e fény talán vezet.

Ez egy új ajándék,
egy visszatérő játék,
és attól szép, ha végre élvezed!

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Aranyosi Ervin © 2019-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak az idő


Aranyosi Ervin: Csak az idő
(Enya: Only time dala alapján)

Ki mondja meg a szélnek,
hogy az ének,
hová száll?

Ki mondja meg a fénynek,
hogy a lélek,
csodát vár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg a létnek,
mi a lényeg,
mi ránk vár?

Hol van nyoma a szépnek,
amit érzek,
mi átjár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?
Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom
eljön-e majd?

Ki lesz vajon a párom,
ki mindenáron
felém tart?

Ha a kedves felém tart.

Csak az idő,
csak az idő,
az idő mondja meg.

Ki mondja meg ha eljön,
álom felhőn,
hová tart?

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom,
jön-e majd?

Csak az idő,
csak az idő
az idő mondja meg.

Aranyosi Ervin © 2021-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bűntelennek születünk


Aranyosi Ervin: Bűntelennek születünk

Az a bűnös, aki mondja!
Mert a lélek bűntelen!
Na meg, aki megtanítja,
hogy bűnös hogyan legyen!
Tiszta lappal érkezünk mind,
s tele írjuk papírunk,
s mivel bűnösnek neveznek,
egy léten át lapítunk!

Szabadítsuk fel a lelket,
az ember szerethető,
hittel, vággyal, mosolyogva,
minden cél elérhető!
Bűntelenül, szeretetben,
könnyebb élni emberek!
Hagyni kell hát, hadd tudhassa:
– Gazdagabb a lét veled!

Minden lélek – le a Földre –
ártatlanul érkezik,
senki nem válik gonosszá,
míg rosszal nem mérgezik.
S néha, bíz’ a legjobb szándék,
az is rossz útra vezet,
hitrendszer lehet a csapda,
így azt észre sem veszed!

Hogyan kéne jóvá válni,
nincs is ennél egyszerűbb,
észre kéne végre vennünk
egymásban a nagyszerűt!
A jó tettet megdicsérni,
felemelve lelkeket,
legjobb út egy szebb világba,
a megértő szeretet.

Mi értelme a világnak,
ha elnyom a hatalom?
Nem tesz senkit boldogabbá
mérhetetlen, nagy vagyon!
Ám ha másokkal megosztod
amid van, a keveset,
jó érzéssel gazdagodhatsz,
mely simítja lelkedet!

Más lelkében nyomot hagyva,
éljük szép világunkat,
s nincsen ember, aki erre,
tiszta szívvel, ráunhat.
Ám hiszem, hogy jobbá válunk,
ha mától mind így teszünk,
megépítjük mennyországunk,
s mind angyalokká leszünk!

Aranyosi Ervin © 2021-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő pillanatban


Aranyosi Ervin: Teremtő pillanatban

Írhatnék verset, milliónyit,
ébresztgetve a Föld lakóit,
nyithatnék csukott szemeket,
hogy mire jó a szeretet!
Adhatnék leckéket is másnak,
hogy ne éljünk az elmúlásnak,
éljünk inkább az örömünknek,
legyen minden nap örömünnep!

Merjünk csak álmodni merészet,
legyen példánk a szép természet,
hiszen az nem erőlködik.

Az élet teszi szépen dolgát,
a világunkban szépet, s jót lát,
s azon teremtőnk őrködik!

Csak az ember nem képes élni,
inkább kezd holnapjától félni,
rettegni azt, mi láthatatlan,
az ártó hír lovára pattan.
Pedig élhetne bűvös álmot,
jobbá téve a nagy világot.
De csak hajszolja ócska pénzét,
s elveszti léte többi részét.

De bárcsak álmodozni merne,
s jóra fókuszálna figyelme,
s meglátná a napi csodát.

Hisz annyi van, s mind látni kéne,
és elsétálni csak elébe,
s élvezni született jogát!

Bár mind tudnánk, miért születtünk,
hogy nem csak haldokolni lettünk,
hogy a világunk minket szolgál,
s ki elfogadja, az mind jól jár!
Csak annyit kell megértenünk,
hogy gazdagabb a lét velünk,
s élvezni kell, e gazdagságot,
amivel teremtőnk megáldott!

Ám nem mérhető pénzben semmi,
a gazdagság nem ezt jelenti!
Mert az megélt percek sora.

Ki folyton kincsekre vadászik,
az eltévedt, s a falra mászik,
mikor rájön, mily ostoba.

Tanulni kéne, hát szeretni,
a világunkat rendbe tenni,
álmodni végre szebb jövőt,
s tanítgatni a felnövőt!
Kérded, hogy egyéb vágyam nincs-e?
Miénk a világ összes kincse!
De nem az anyagi vagyon,
ha elmegyek, azt itt hagyom!

De enyém marad minden álom,
minden napom, míg utam járom,
és minden megtapasztalás.

Minden, minek értelmet adtam,
csodás, teremtő pillanatban,
s ez az én kincsem, nem vitás!

Aranyosi Ervin © 2020-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva