Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Bárcsak az volnék, akinek hiszel,
s nem tévesztenél össze senkivel!
Ám, neked más vagyok, még idegen,
de érző szív dobog még idebenn!

Bárcsak ne az lennék, ki nem vagyok,
mert, ha a szívedben nyomot hagyok,
remélem, álmom majd benned ragyog,
s álmodok lelkedbe fénylő Napot!

Bárcsak az lehetnék, ki bennem él,
s nem fújna homokként szerte a szél!
Ismernél, és tudnád, milyen vagyok,
neked írt versemben szívem ragyog!

Bárcsak megértenéd gondolatom,
s együtt utazhatnánk, egy vonaton!
Valóság talaján látna szemed,
mert mindazt, aki vagyok, ismerheted!

Bárcsak te lennél, ki lelkembe lát,
ismernéd, tudnád, hogy egy a világ!
Tükröd lehetnék, ki téged mutat,
tisztábban felismerd életutad!

Bárcsak a lelkembe látnál bele,
s gazdagodhatna a létünk vele.
Megmutathatnám azt, hogy ki vagy,
megfejtve végre az álmaidat!

Aranyosi Ervin © 2025-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva