Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
28

By

Aranyosi Ervin: Fohász a Magyarok Istenéhez

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Fohász a Magyarok Istenéhez

Magyarok Istene, hozzád szól fohászunk!
Segíts összefognunk, újra eggyé válnunk!
Újra eggyé válnunk, jobbítva világunk!
Saját igazunkért, közösen kiállnunk!

Újra eggyé válnunk a szép természettel,
éljünk tiszta szívvel, élő szeretettel!
Gyógyítsuk a Földet, drága Földanyánkat,
megtisztulva lelkünk örök lénnyé válhat!

Hej Magyar, ne keresd társadban a rosszat,
amid van, népeddel szívből kell megosszad!
Tedd anyaföldedet élhetővé, széppé,
most van itt az idő, az igaz beszédé!

Ne legyél már többé hazugságok tükre,
a földi Mennyország vár mindegyikőnkre!
Tisztelj ősi tudást, néped hagyományát,
életet igenlő, tiszta, ősi vágyát!

Drága, jó Istenünk, veled fogunk össze,
kell hogy az arcunkat örök fény fürössze!
Ne legyen hatalom idegen kezekben,
hadd éljen a magyar újra méltón, s szebben!

Halld meg az imánkat, régi vágyainkat,
emeld fel a földről mától fiainkat,
mutass nekik utat, szebb jövőt teremtve,
földi országukat, formálhassák Mennyre!

Várjuk áldásodat, nyisd hát fel szemünket,
tegyél mások elé példának bennünket!
Ha a világ végre látni fog, felébred,
újra emberivé válhat majd az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Szeretném az új kenyeret megosztani véled!
Szeretném ha megértenéd, rólunk szól az élet!
Szeretetről, jóságról és igaz emberségről,
s akkor jó, ha belülről jön, az ember lelkéből!

Szeretném, ha evés közben megjönne étvágyad!
Életed jobbítására megjönne a vágyad!
Nem adnád ki a kezedből másoknak a gyeplőt,
nem szolgálnád szolgaként a sötétben teremtőt!

Bár megjönne az igényed, végre tisztán láthass,
felébredve, fényeddel a zord világon át hass!
Hozd vissza ősök tudását, szeretettel élve,
teremthetnél szebb holnapot, hittel és nem félve!

Gyógyítsd be a Föld sebeit, emeld fel hazádat,
nem elég, ha zsörtölődsz, ha fájó lelked lázad!
Technokrata világodból ki kellene lépni,
nem elég célt választani, s más döntését élni!

Ha ma elveted a magot, jövőd abból sarjad,
a szabad akaratodat használni akarjad!
Ha mások írhatják sorsod, rád nem is lesz szükség,
lemondanod önvalódról, igazán őrültség!

Ma még megtermett a búza, s kenyér lett belőle,
ma még juthat neked is, és jól is lakhatsz tőle!
Ne hagyd hogy a szemfényvesztők lekössék figyelmed,
lopott kincsük értéktelen, nincs mit irigyelned!

Tűzijáték, felvonulás, népnek lökött koncok,
határtalan szórakozás, udvari bolondok!
Ez az ünnep nem rólunk szól, ezt kell, hogy megértsed,
maradj csendben, a hatalom hangzavarát sértsd meg!

Ott belül, ha ezt szeretnéd, célod megtalálod,
lelkedben is lesz új kenyér, meglátod, ha várod!
Fényesebb lesz, ízesebb lesz, értelmet nyer minden,
eljöhet a Mennyországod égi, s földi szinten!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
28

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
22

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi álmodozás

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Karácsonyi álmodozás

Álmodozom róla,
milyen szép is volna,
ha a világ végre a szeretetről szólna!
Szeretet születne
az emberek szívébe,
s törekednénk együtt a jóra, s a szépre!

Nem csak megváltóra,
s angyalokra várnánk,
hanem tenni érte, mi is megpróbálnánk!
Fényt vinnénk a ködös,
megfagyott világba,
hogy ne legyen senki világunkban árva!

A szívünk megnyílna,
éhezőt etetve,
a tévúton járót is jobbá szeretve!
Ajándék, az érzés,
melegség lehetne,
amit minden ember bátran megtehetne!

Nem hagynánk kihűlni
szeretetlen lelket,
adnánk melegséget, gyógyító figyelmet!
Adnánk a szívünknek
igazi varázsát,
jó szó kedvességét, éltető parázsát.

Hiszem, hogy lehet szebb
idén a karácsony!
Kell, hogy szeretetünk végre zöldre váltson!
Adjunk is, kapjunk is,
öröm legyen részünk,
földi Mennyországot ragyogjon be fényünk!

Aranyosi Ervin © 2023-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
26

By

Aranyosi Ervin: Ha nem leszel jó…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Ha nem leszel jó…

Ha nem leszel jó, majd nem fognak szeretni,
és sohasem fogsz úgy, majd a mennybe menni!
Elhitted ezt önként, s megküzdöttél érte,
és úgy tettél, ahogy a sok tanítód kérte.
A szeretet-éhség volt a te rabláncod,
így életed végig, a kijárt úton járod.
Bezárták lelkedet a hitek börtönébe,
s nem szabadulsz onnan ki már talán élve!
De, vajon ez így most a te saját léted,
vagy a mások által neked írtat éled?
Mert az ember mindig szeretetre vágyna,
s azért mindent tenne, bármit megcsinálna!
Bár valójában csak jól szeretni kéne,
s akkor szeretetet kaphatnál cserébe!

Elvárások szegélyezték eddig is a sorsod,
bár a tiszta fényed, a lelked mélyén hordod,
mégis mások által elvárt szerep vár rád,
minthogy saját pályád, lelked útját járnád!
Van még azért esély, gondolkozz csak róla,
hiszen nincs lelkednek vesztenivalója?
Hogyan tudnád saját sorsodat átírni,
hogy élvezni is tudd, és ne csak kibírni!
Mit jelenthet az, hogy jónak kéne lenned?
Hiszen ott van minden  élő csoda benned,
csak fel kéne végre szépen szabadulnod,
s végre szeretettel élni kell tanulnod!

Légy oly jó, és kezdd el önmagad szeretni,
s szeretettel élve, boldogabbá tenni!
Aztán szórd a  szíved szeretetét széjjel,
töltsd meg a világod érző, tiszta fénnyel!
Ha majd fényed végre másokra kiárad,
nem lesz majd gazdagabb, boldogabb tenálad!
Szereteted folyton visszatér majd hozzád,
s ráébredsz, hogy itt van, a földi mennyország!
Szeress és meglátod, téged is szeretnek,
s mikor tudod, tanítsd ezt az embereknek!
Így mutass utadon a társaidnak példát,
és az örömöknek minden percét éld át!

Aranyosi Ervin © 2023-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
18

By

Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve

Boruljon fénybe a világ,
a szeretet fényébe!
Ebből nyerjünk energiát,
más lelkekhez érve!
Az egyetlen, mit ha adok,
vissza talál hozzám,
s adásával többszörözném,
vagy megsokszoroznám!

Nem kell azt elvenni mástól,
csak adni, s fogadni,
a szeretet áramában,
benne kell maradni.
Szemünk ragyog és a világ
szívünktől melegszik,
figyeld csak meg, ha így élünk,
egy szebb világ lesz itt!

Próbáljunk meg, jó szándékkal,
szeretetben élni,
különleges ez a burok,
s többé nem kell félni!
Amitől félsz, az meggyengít,
energiát veszthetsz,
legjobb lesz, ha haragot, bút,
mind szélnek eresztesz!

Együtt, őszintén szeretve
kell élni a létünk,
s meglátjuk, hogy utunk során
Kánaánba érünk!
Nem kell siker, verseny,
és harc, hatalom a léthez,
fontosabb az, hogy a szívünk,
hogy dobban, mit érez!

Nincsen más út, hidd el nékem,
s gondolkozz el rajta,
megosztani a világot
Isten sem akarta!
Egyek vagyunk, ezt ismerd fel,
ennyit kell megértsünk,
ne bántsuk hát, másik testbe
leszületett részünk!

Békéljünk meg önmagunkkal
és mindenki mással,
rezegjen a lelkünk együtt
az egész világgal!
Ha a lélek emelkedik,
a kapu feltárul,
megnyílik a Mennyország is,
Isten-igazából!

Aranyosi Ervin © 2023-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a legnagyobb kincs!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A szeretet a legnagyobb kincs!

A szeretet – akármilyen furcsa –
csak az lehet a mennyország kulcsa!
És akinek ott van a szívében,
csak az lehet boldog életében!
Ki tanítja, hogyan kell szeretni?
Szívvel élni, s megértőnek lenni,
elnézni a más ember hibáját,
s megkeresni benne, bújó báját!

Ami jót tesz, azt észre kell venni,
múlt hibáit, mind a tűzre vetni,
mintha azok nem is lettek volna,
ami csúf volt, szálljon csak pokolra!
De meglátni másokban a szépet,
s rögtön sokkal élhetőbb az élet!
A szeretet, csak ez segít rajtunk,
ha már boldoggá lenni akartunk!

A szeretet nem vehető pénzen,
s nem kell hozzá küzdelem, vagy érdem,
csupán csak a szívünkön át látni,
emberséges, érző lénnyé válni!
Minden ember szeretetre vágyna,
de azt nem rejt bank, vagy aranybánya,
olyan kincs az, amit adva több lesz,
virágot hoz, ha rá vizet öntesz!

A szeretet a legnagyobb kincsünk,
a tegnapra takarót terítsünk!
Felejtsük el mindazt, ami bántó,
ez a módszer lehet csak megváltó!
Engedd inkább szívedbe a hálát,
hadd segítse lelked minden álmát!
Ha mindenki tudna már szeretni,
világunkat rendbe tudnánk tenni!

Aranyosi Ervin © 2023-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

dec
17

By

Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , 7 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
de tudják-e valójában, mi is az a szeretet?
Készülnek az ajándékok, rohamoznak boltokat,
mindenféle holmit vesznek, vásárolnak jó sokat.
Vajon, Jézus, ha ma élne, lelke örülne neki,
hogy a sok ember nem egymást, a vásárlást szereti!
A csillogás, a gazdagság, lenne hát a szeretet,
hogy eladják a kufárok a sok ócska szemetet?
A szeretet nem ajándék, pénzben nem is mérhető,
nem ehető, nem hordható, nem adható-vehető!

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
szeretetet pénzért venni, egyszerűen nem lehet!
Szeretetet adni lehet, szeretetre cserélni,
öleléssel, figyelemmel, együttléttel megélni.
Nem is kell megünnepelni, egész évben élni kell!
Mosollyal a másik szívhez, kedveskedve érni el!
Nem csak karácsonykor kéne örömöket okozni,
hogy a gyermek arra várjon, Jézuska mit fog hozni?
Vagy az évnek többi napján kihűlhet a szeretet,
három nap, egy egész évben, elegendő lehetett?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
úgy szeretném egyszer végre, megértetni veletek,
a kis Jézus születése azért volt egy égi jel,
hogy a szeretet világa vele együtt jöjjön el!
Hogy az emberek megértsék, miről is szól a világ,
nem tudsz addig boldog lenni, míg a pénz tud hatni rád!
Egymásért kell cselekednünk, ám, amíg nem szeretünk,
csak ösztönös lényként élünk, s boldogok nem lehetünk!
Meg kellene hát tanulnunk a szeretet lényegét,
nem csak csillogással várni a karácsony éjjelét.

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
öleljétek hát meg egymást, hogy szeretve legyetek.
Szereteted szórd csak széjjel, nem vész el, visszakapod,
ez a csoda az egészben, más szívét nyitogatod!
Ha majd minden ember szíve szeretettel megtelik,
a világ is átalakul, szebb lesz majd, és emberibb!
Idehozzuk, le a Földre a Mennyország kapuját,
szeretettel és jósággal,küszöbén így jutunk át.
Véget ér a nyomorúság, elhajítjuk az okát,
szeretet lesz és emberség, békés, örök boldogság!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
22

By

Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

Category: Vers rendelés Tags: , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

(Kozma Andrea nevében)

Embertelen lények, jókedvükben ölnek,
árnyék szellemükkel koromba merülnek.
Érző, szép lelkekre őrült halált hoznak,
szerető szíveknek fájdalmat okoznak.
Rózi csak egy kedves, puhaszőrű lény volt,
csodálatos, kitől ragyogott az égbolt.
Egy kiváncsi-fáncsi, s őrülten szerettem,
s hiszem, hogy általa jobb ember lehettem.

Aztán jött valaki, aki nem is ember,
kihűlt, fagyott szívvel, üres értelemmel,
kegyetlenül elbánt drága kismacskámmal,
csak szórakozásból belerúgott lábbal…
Akkorát, kiszakadt szegény rekeszizma,
el kellett altatni azt, ki bennünk bízna.
Kártékony bűnöző csodát vett el tőlem,
lelkem egyik fele, szakadt ki belőlem!

Milyen is volt Rózi? Maga volt a csoda,
igaz barátságát adta nekem oda.
Befogadtuk és már szívünkhöz tartozott,
a mi életünkbe kedvességet hozott.
Együtt nézegettünk egeres filmeket,
cin-cin-nek neveztem én az egereket,
és ő tudta mi az, s izgatottan nézte,
vadászösztönt a film, benne felidézte.

Madarak is éppúgy felkeltették vágyát,
csip-csip-nek neveztem, én a sok madárkát.
Rózi a mókust is könnyen felismerte,
nézni a mozgókat, annyira szerette.
Olykor fogott gyíkot, s nekünk hazahozta,
az egész napomat így bearanyozta.
Tudta, mi a husi, s nem ment el emellett,
oly nagyon szerette a nyers csirkemellet.

Nagyon kíváncsi volt, olykor virslit lopott
a konyhaasztalról – huncutkodni szokott!
A mosogatónál folyó vízzel játszott,
és a mosógépbe gyakran belemászott.
Amikor fürödtünk, a kád szélén sétált,
kád-dugókat lopott, s eldugva megtréfált,
azokat, azóta mi meg sem találtuk.
Szerettük Rózinkat, így hát nem is bántuk.

Kijáró cica volt, nem zártuk börtönbe,
úgy sem maradt volna, másra vágyott, többre!
Imádott kint lenni, menni, felfedezni,
sokat csavarogni, az életet szeretni!
Most nagyon hiányzik, fáj az elvesztése,
űrt hagyott szívünkben drága, kedves lénye.
Reméljük, a macskák mennyországa várja,
ahol szabad útját megbékélve járja…

Aranyosi Ervin © 2022-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
18

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Tanítani jött, nem megváltani téged,
megmutatni azt, hogy miről szól az élet.
Ébresztgette lelked, szemed nyitogatta,
szívedbe a hitet – a létben – visszaadta!
Hisz, te nem vagy bűnös, nem kell megváltani,
ezt csak elhitetni próbálja valaki,
kit érdek vezérel, s nem a te érdeked,
kinek csak pénzforrás lett a te életed!

Ha meg nem vagy bűnös, nem kell a megváltás,
csak megértés kéne, meg a tisztánlátás!
Bűntelen lelkeket nem kell megmenteni,
illúziók fátylát kell fellebbenteni!
Mutatni az erényt, az igaz jóságot,
megláttatni veled igaz valóságot!
Megértetni véled az élet lényegét,
láttatni a Napot, Isten fénylő egét!

Hogy a lélek örök, tiszta, halhatatlan,
igazát keresi minden pillanatban!
Senki sem támad fel, hisz a lélek örök,
nem létezik halál, csak az élet pörög…
Kozmikus vándora vagy a nagyvilágnak,
kire megélések, feladatok várnak,
s hazugság a mondás, hogy bűnben születtél,
mivel Isten egyik szép gyermeke lettél!

Várod megváltódat, hogy újra szülessen,
majd, ha a szemedről a fátyol lelebben,
meglátod hogy benned, ott él a lelkedben,
nap, mint nap tanítja, hogy élhetnél szebben!
Hogyan is tehetnéd jobbá a világot?
Hogyan nyerhetnéd el az örök szabadságot?
Hogy találhatnád meg a Mennyország kulcsát?
A megszerzett tudást, másoknak is nyújtsd át!

Egy nagy feladat van, talán majd meglátod:
Jobbá kell szeretnünk a mai világot!
Az ember értelmét jó felé terelni,
igaz valóságban örömünket lelni.
Az illúzióktól mentesülnünk kéne,
a lét szabadságát kaphatnánk cserébe!
A szeretet minket a Mennybe emelne,
és az egész élet új értelmet nyerne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts