Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Akinek inge, az vegye magára!


Aranyosi Ervin: Akinek inge, az vegye magára!

A nyugalom is nyomhatja a vállad,
a gazdagságtól felkophat az állad,
teher lehet akár a gondtalanság,
ha mások szíve, érzése nem hat rád!
Szeretetlen oly nehéz a lélek,
s vannak, akik fényűzően élnek,
de szívük üres, lelkük érzéketlen,
színészek egy fényűző szerepben.

Kirakatban élik le világuk,
csak díszlet az, amit szemükben látunk,
mint drágakövek hideg csillogása,
hogy a külvilága szebbnek, jobbnak lássa!
De önmagát megélni nincs esélye,
és bénítja a veszteség veszélye,
ezért akar mindennap megfelelni,
mások szemében visszajelzést lelni!

Ma oly sok ember csak sikerre éhes,
de boldogulni csak így lehetséges?
Legyőzni mást és lelkeket uralni,
inni a bort és csapvízről szavalni?
Eladni a bóvlit, értékessé téve,
tőrt szúrni az emberek szívébe.
Ellopni másét, rá jogot formálva,
lelket nyomorítva, a sátánt szolgálva!

Ma az élősködés a jó életforma,
mindenkit lenyomni, a földbe tiporva,
majd büszkének lenni a harácsolt pénzre,
gúnyosan taposni a valóban szépre!
Szeretetlen világ, küzdelemmel, harccal,
lufi nagy fejekkel, nagyra felfújt arccal.
Egymást kigúnyolva, másokat lenézve,
kitalált dolgokkal, a gondot tetézve.

Nyerészkedés, hatalmasok által,
visszaélés sok-sok jogszabállyal.
Épülnek a nagy irodaházak,
csontvázai egy halott világnak.
Már csak cirkusz kell ennek a népnek,
ott tombolnak fiatalok, s vének!
Fesztiválok agy-programozása,
hogy a lélek a valóst ne lássa!

Kenyér, s cirkusz, megint ez a játék,
mért nem élsz úgy, ahogy ősapádék,
mért vagy szolga itthon pár száz éve,
mikor lesz a sorsod rendbe téve?
Ha az inged, végre vedd magadra,
ne szálljon a pénz-köd az agyadra!
Rémálmodból fel kéne, hogy ébredj,
mielőtt elolvad minden jéghegy!

Aranyosi Ervin © 2023-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha nem leszel jó…


Aranyosi Ervin: Ha nem leszel jó…

Ha nem leszel jó, majd nem fognak szeretni,
és sohasem fogsz úgy, majd a mennybe menni!
Elhitted ezt önként, s megküzdöttél érte,
és úgy tettél, ahogy a sok tanítód kérte.
A szeretet-éhség volt a te rabláncod,
így életed végig, a kijárt úton járod.
Bezárták lelkedet a hitek börtönébe,
s nem szabadulsz onnan ki már talán élve!
De, vajon ez így most a te saját léted,
vagy a mások által neked írtat éled?
Mert az ember mindig szeretetre vágyna,
s azért mindent tenne, bármit megcsinálna!
Bár valójában csak jól szeretni kéne,
s akkor szeretetet kaphatnál cserébe!

Elvárások szegélyezték eddig is a sorsod,
bár a tiszta fényed, a lelked mélyén hordod,
mégis mások által elvárt szerep vár rád,
minthogy saját pályád, lelked útját járnád!
Van még azért esély, gondolkozz csak róla,
hiszen nincs lelkednek vesztenivalója?
Hogyan tudnád saját sorsodat átírni,
hogy élvezni is tudd, és ne csak kibírni!
Mit jelenthet az, hogy jónak kéne lenned?
Hiszen ott van minden  élő csoda benned,
csak fel kéne végre szépen szabadulnod,
s végre szeretettel élni kell tanulnod!

Légy oly jó, és kezdd el önmagad szeretni,
s szeretettel élve, boldogabbá tenni!
Aztán szórd a  szíved szeretetét széjjel,
töltsd meg a világod érző, tiszta fénnyel!
Ha majd fényed végre másokra kiárad,
nem lesz majd gazdagabb, boldogabb tenálad!
Szereteted folyton visszatér majd hozzád,
s ráébredsz, hogy itt van, a földi mennyország!
Szeress és meglátod, téged is szeretnek,
s mikor tudod, tanítsd ezt az embereknek!
Így mutass utadon a társaidnak példát,
és az örömöknek minden percét éld át!

Aranyosi Ervin © 2023-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: ’56 emlékére


Aranyosi Ervin: ’56 emlékére

Hiába volt, s hiába holt,
ki jobb világról álmodott,
hisz a világ rosszabbodott,
a szabad nép elbujdosott!
S aki maradt, mit sem haladt,
rabbá tette bősz akarat,
tankok festették vérvörösre
a mindent látó falakat.

Hiába várt a barikád,
egy láthatatlan rabigát,
akasztottak nyakunkba hát,
bár lelkünk új holnapra várt!
Rabbá lettünk, nem szabadok,
az ősi nép, a Magyarok,
saját hazában bujdokol,
mit eladtak az árulók!

Mi lett velünk, ünnepelünk,
a múltban megnyugvást lelünk?
Testvérünk fordult ellenünk,
mások írnak sorsot nekünk?
Sötét a múlt, és nem tanult
a nemzet, bárhogy alakult,
élősködöknek térdre hullt,
s fájó ünneppé vált a múlt!

Aranyosi Ervin © 2023-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka


Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka

Egyszer volt – hogy is meséljem –
hogy főhősöm számodra éljen!
Hát, szóval élt a nép között,
egy ifjú, aki költözött,
világok között vándorolt,
gúnyáján annyi volt a folt,
amennyi országot bejárt!
Hátán cipelt egy vén gitárt…
Ahol megállt, hát ott zenélt,
nem mondhatnám, hogy könnyen élt,
de csodálták az emberek,
mert lelkéből a szeretet,
dalából remény érkezett,
hogy még a világ szép lehet.

Gitárja szólt, s ő énekelt,
és megnyitott szívekre lelt,
mert dalban mondta el mi fájt,
s nem bántotta a nagy királyt,
csak épp mutatta, hogy mi kell:
Az égen szálló égi-jel,
hogyan szórja a kincseit,
mindenkit egyformán hevít!
Hogy fénye nem csak gazdagot
kényeztet, s nem maradhat ott,
ha nem látják, ha nem hiszik,
ha nem jut el fáradt szívig!

Ő énekelt – „szeretni kell” –
s nem érte be csak ennyivel!
Mutatta tényként a Napot,
kitől erőt, áldást kapott!
Megszívlelték az emberek
a tartalmas, szép éneket,
de csak a szépség szállt tovább,
és nem élték meg a csodát!
Nem fogták fel a lényegét,
miről a dalokban mesélt,
ezért semmi sem változott,
s a holnap újat nem hozott!

Hiába hát a szép zene,
s benne a szív üzenete,
ha a lelkek csak alszanak,
s fontosabbak a jaj-szavak!
S az ifjú látta, mit sem ér,
nem tehet jót más lelkekért,
ha verse nem szít fel tüzet,
ha nem értik, hogy mit üzent.
Járható utat nem mutat,
akkor a nép csak sír, s mulat.
Inkább elsírja bánatát,
mint hogy meglássa szebb korát.

Aztán csak elpattant egy húr
az ifjúban váratlanul,
hiszen nem a pénzért dalolt,
belőle jóság hangja szólt.
De mit sem ért, ami tanít,
a világ sötét sarkait,
nem járta be a szeretet!
Ha fényszóró nem lehetett,
a világ fénytelen maradt,
egyhelyben állt és nem haladt!
Mert nem értette senki azt,
hogy nem elég, ha ad vigaszt!

Ha nem szeretnek, nincs remény,
lehet csodás a szerzemény,
boldogságot, békét nem ad,
s a félelem mind megmarad!
Könnyű uralni azt, ki fél,
ki nagyok árnyékában él,
aki csak kifogást keres,
tenni magáért nem jeles.
Aki sorsáért mást okol,
mert kevesebbet birtokol,
hiszi a kincs is boldogít,
s megélhetésért dolgozik.

Elhallgatott a vén gitár,
nem lehet szebben élni már,
a szeretet csak hálni jár,
abba ki más gazdára vár.
Népet ma félelem ural,
s a hatalmas az mind fukar,
csak gyűjtögeti kincseit,
éli világát jog szerint,
amit ő maga alkotott,
saját magától kap jogot.
A szolganép szolga marad,
amint a történet halad.

Az ifjú szíve megszakadt,
lelke elszállt egy perc alatt,
már nem dalol, nincsen kinek,
akinek szól, nem érti meg.
Hiába szépség, szeretet,
ha nem lel megnyílt szíveket,
értelmet veszt a tiszta lét,
inkább múltjába visszalép,
nyomában vén gitár maradt,
s egy porhüvely a Nap alatt.
Elmenekült a szeretet,
s lelkeket többé nem etet.

Aranyosi Ervin © 2023-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emeljük energiánkat!


Aranyosi Ervin: Emeljük energiánkat!

Emelnünk kell energiánkat,
hogy kellően magas legyen,
szüksége van rá a világnak,
kell ez, hogy boldoggá tegyen!
Emelnünk kell a kisugárzást,
áradjon hát a szeretet.
Az élő lélek nem csinál mást,
ha tudja többé kell legyen!

Emelnünk kell a rezgésszintet,
s elvárni éltető csodát,
ha kell, fénnyel előidézni
mások kellemes mosolyát.
Hiszen, ha fényünk másra árad,
ha kivetítjük mosolyunk,
egy szebb jövőre esély támad,
és reménykedni van okunk!

Ne fuldokoljunk csüggedésben,
az az út úgysem járható,
fürödjünk csak isteni fényben,
s minden valóra váltható!
A sorsunkat is magunk írjuk,
s befolyásol hitrendszerünk,
megváltoztatni csak mi bírjuk,
ne játsszanak mások velünk!

Képzeljünk el egy szebb világot,
hiszen a gondolat teremt,
s ha álmokat valóra váltunk,
a holnapunk is jobb lehet!
Hogy hogyan lesz, csak rajtunk múlik,
az irányítás a miénk,
s ha nem tesszük a kútba hullik,
megfeneklik a földi lét!

Imádkozzunk, és gondolattal
teremtsünk egy szebb holnapot!
Induljuk együtt, tiszta lappal,
s a teremtésnél ott vagyok!
Emeljük fel energiánkat,
áradjon hála, szeretet,
okozzon ez örömöt másnak,
akikkel együtt lehetek!

Nincs hatalom, amely legyőzhet,
hisz teremtőmmel egy vagyok,
szeretetem egyre csak nőhet,
ha adni azt, képes vagyok.
Ha felemel, majd velem szállhat,
mindaz, ki őszintén szeret,
s az ember végre azzá válhat,
aminek teremtetett!

Aranyosi Ervin © 2023-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vándorlás az éjszakában


Aranyosi Ervin: Vándorlás az éjszakában

Éltek képek, szép emlékek,
szép érzések visszatértek.
Éji fények, nevetések,
ezer hangú madár ének.

Hullócsillag szállt felettünk,
tűz fényénél táncot lejtünk.
Poroszkáltunk száz vidéken,
sors vezette kötőféken.

A sötétség bársonyában,
néma fáknak árnyékában.
Ők ránk néztek, csendben vártak,
szemtanúi száz csodánknak.

Megtalálni minden választ,
ami minket még elválaszt.
Visszatérni ősi földre,
s itt maradni mindörökre.

Hullócsillag, tengerhullám,
szép nyugalma, csendben hull rám.
Dobban szívem, végre érzem,
életemben révbe értem.

A sötétség bársonyában,
néma fáknak árnyékában.
Ők ránk néznek, csendben várnak,
szemtanúi száz csodánknak.

Ősi fának, vén gyökérnek,
eredése földi létnek.
Itt a lelke, hozzánk szól ma,
mintha égi áldást szórna!

Válaszokat meg kell lelnünk,
érzésekre felfigyelnünk,
útjainkhoz legyen tervünk,
minden kérdést fel kell tennünk!

Megtalálnunk ősi fánkat,
gyökerünket, szép hazánkat,
dal vízével locsold lelkem,
dob ritmusa dobban bennem.

Vissza kell hát újra térnünk,
őseink nyomába lépnünk!
Hol összeér Ég a Földdel,
hol a remény vágya tölt el!

Aranyosi Ervin © 2023-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Nincsen halál, hát nincs is mitől félni,
testbe születtél, hogy megtanulj élni!
Te vagy az Isten legszebb alkotása,
ragyogj ki végre, hogy mindenki lássa!

Keresd meg, leld meg azt, aki te vagy,
az életed irányítsd te magad,
ne add át másnak vezérlő kerekét,
ne más vetítsen egy rossz utat eléd!

Ne írja más, felülről sorsodat,
ne hidd el azt, hogy biztonságot ad,
miután benned félelmet kelteget,
megkeserítve rettegő lelkedet!

Nincsen oka és nincs is rá joga,
ő sem okos, te sem vagy ostoba,
lehetnél bárki e világban még,
nem csak egy mástól megtaposott cseléd!

Légy önmagad és emeld fel fejed,
ne hagyd, hogy folyton elbánjanak veled.
ébredned kell, ébredj hát végre fel,
te és világod jobbat érdemel!

Álmodj jövőt és álmodj csak nagyot,
s higgyél benne, igenis, megkapod,
s ebben ne hagyd elgyengülni hited,
mert csak a szabad lélek érti meg!

Hogy elmondhasd: – Én önmagam vagyok,
ki a tömegből nap, mint nap kiragyog,
magam írom sorsomat, életem,
és minden okkal történik velem!

Tanulj meg élni, boldog lénnyé válni,
önmagadért, nagy büszkén kiállni,
Emberként élni, mást is felemelni,
és az álmaidban szép békére lelni!

Aranyosi Ervin © 2023-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!


Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!

Szeretettel, vidámsággal,
búcsúztasd a régit el,
jó érzés szálljon szívünkre,
legyen ez egy égi jel!
Nevessünk, mint rossz poénon,
s tegyük félre, ami bánt.
emeljük fel a világot,
a hazug korszak lejárt!

Hadd győzzön már az igazság,
ezt kívánom teneked,
tegye szebbé a világot
végre béke, s szeretet!
A szeretet felszabadít,
érzésekkel gazdagít,
ezzel kéne megtöltenünk
életünk szép napjait!

Okkal születtünk e Földre,
keressük hát az okot!
„Fényből jöttem, fénnyé váltam,
sötétből kiragyogok!”
Ezt kellene megértenünk,
s együtt tenni dolgunkat,
a holnapunk rajtunk múlik,
írjuk szebbre sorsunkat!

Ne a félelem vezessen,
ne hallgasd, ki riogat,
rég rossz, hogyha sorsot nékünk
idegen kéz írogat!
A hatalom, rossz kezekben,
nem szolgálja népedet,
ez a világ gazdaságtól
és a pénztől rég beteg!

Te is, Isten gyermekeként
teremthetsz egy szebb jövőt,
nem kell rettegéssel várnunk
mételyező szemfödőt!
Átírhatod a világot,
hol ma még a PÉNZ az úr,
a sötétség fellegvára,
ha akarod, szertehull!

Ám, ezt együtt kell akarnunk,
felnyitva a szemeket,
együtt, békés eszközökkel,
s vezessen a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet)

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Mind itt vagyunk,
ide születtünk,
teremtőnk által
magyarok lettünk.
Miénk e föld,
ez a hazánk,
itt van szükség
valóban ránk!

Ide köt rég,
őseink vére,
mert minden magyar
egymás testvére!
Bármi jöhet,
hisz egy a sorsunk,
egymáshoz mind
egy nyelven szólunk!

Refrén:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
a hazug szót nem kedvelem!
Ébredj velem,
éld meg velem,
hazánkban újra rend legyen!

Ébredj velem,
dobd le a láncot,
leld meg velem a szabadságot!
Ébredj velem,
légy szabad végre,
egy szebb jövőt véssünk az égre!

Mind itt vagyunk,
és bármi jön,
a szabadság
majd ránk köszön!
Miénk e föld.
miénk a lét,
egy szebb jövőt,
tennék eléd!

Refrén 2:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
béke legyen a földeden!
Ébredj velem,
míg mag terem,
míg van miért, ébredj velem!

Ébredj velem,
szép nemzetem,
hazánkat veszni nem engedem!
Isten velünk,
Isten velem,
ahogy szeretnénk úgy legyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tanuljunk élni!


Aranyosi Ervin: Tanuljunk élni!

Az életet hagyni kell haladni,
mint hömpölygő, áradó, nagy folyót.
A kihívástól nem kell elszaladni,
csak észrevenni mindenben a jót!
A szeretetet két marékkal szórni,
s hinni hogy szebb világ jön el!
Hagyni, hogy visszaáramoljon,
s érezni, lelked már ünnepel!

Szeretni jöttünk, s megtalálni
az életnek a szebbik felét.
Kezdjünk el szebbre, jobbra vágyni,
hadd legyen teljesebb a lét!
Ne fókuszáljunk napi gondra,
ne arról szóljon az életünk,
lássunk bele a csillagokba,
erősítsük meg a szép hitünk!

Hiszem, hogy nem szenvedni jöttünk,
haldokolni egy léten át.
Orrunkkal nem a földet túrni,
ne erről szóljon a világ!
Kezünkbe kéne vennünk végre,
sorsunkat nekünk írni meg,
a tegnappal nem kell már törődni,
a holnappal, ma még nincs minek!

Teremteni itt tudsz, csak a mában!
Itt kéne, hogy jelen legyél,
lépj be a jólét áramába,
s érezd a szíved végre él!
Emeld fel fejed, nézz előre,
láthasd a képzelet, mit mutat,
ne csak a lábadhoz nézz a földre,
előre lásd be az utad!

Szóljon az élet végre rólad,
ne más vezesse lépteid!
Meg kell már élned önvalódat,
ehhez kell képzelet, s a hit!
Ha már világod a jelenben éled,
ha vágyaid mutatnak tiszta célt,
ha a világod, s Istent nem féled,
akkor légy hálás mindenért!

Isten gyermeke, ne félj atyádtól,
hinned kell benne, hogy ő vezet!
Felemel, vigasztal és lelket ápol,
ha majd a dolgodat így teszed!
A szeretet az, ami téged éltet,
s nem másoktól kell ellopni azt!
Neked kell adnod, s visszakapnod,
így ad megnyugvást és vigaszt!

A szeretettel, tudod, egy az Isten,
ha szeretsz, egy lehetsz véle már!
Más út az életben, hidd el, nincsen,
nyisd meg a szíved, a fényre vár!
A szeretet fényét, ha megtalálod,
bújik az árnyék, elmenekül,
öröklét vár rád, nem lesz halálod,
s minden világos lesz, s helyrekerül!

Aranyosi Ervin © 2022-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!