Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mind szeretni jöttünk


Aranyosi Ervin: Mind szeretni jöttünk

Keressük a lét értelmét,
hiszen többről kéne szóljon!
Hogy a mindent takaró köd,
szemünk elől eloszoljon!
Keressük a valós tudást,
élet jobbító csodákat.
Az igazi felismerés,
nem tűnik föl, ma még várat!

Leszületésünktől fogva
mind-mind szeretetre vágyunk,
s elkövetünk mindent érte,
hátha szebb lesz a világunk!
Ám, tévúton jár a lélek,
hiszen két út között választ,
vagy a siker útján indul,
s abban keresi a választ.

Elhiszi, hogy majd csodálják,
elismerik tehetségét,
csúcsra jutva elérheti
a szeretet teljességét.
Kaphat hát kedves rajongást,
pulpituson trónra ülhet,
kitűnnie a tömegből
életen át sikerülhet.

Vagy épp eladja a lelkét,
gazdagító ügyet szolgál,
más lelkeket letaposva,
teszi dolgát, s azzal jól jár!
Behódol a hazugoknak,
kik uralják a világot,
s lenézi a szeretetet,
amire oly nagyon vágyott.

De mi mind szeretni jöttünk,
keresni a lét értelmét,
a szívünkkel irányítva,
a túl okosnak vélt elmét.
Hiszen többről kéne szóljon
a világunk és az élet,
hiszen egy a hajtóerőnk:
Szeretnénk, ha szeretnének.

Szeretettel kéne néznünk
társainkra, s a világra,
s rálelhetnénk közös célra,
mindennapi boldogságra!
Bár a világ felébredne,
bárcsak őszintén szeretne,
bárcsak rálelne az ember
az éltető szeretetre!

Aranyosi Ervin © 2023-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka


Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka

Egyszer volt – hogy is meséljem –
hogy főhősöm számodra éljen!
Hát, szóval élt a nép között,
egy ifjú, aki költözött,
világok között vándorolt,
gúnyáján annyi volt a folt,
amennyi országot bejárt!
Hátán cipelt egy vén gitárt…
Ahol megállt, hát ott zenélt,
nem mondhatnám, hogy könnyen élt,
de csodálták az emberek,
mert lelkéből a szeretet,
dalából remény érkezett,
hogy még a világ szép lehet.

Gitárja szólt, s ő énekelt,
és megnyitott szívekre lelt,
mert dalban mondta el mi fájt,
s nem bántotta a nagy királyt,
csak épp mutatta, hogy mi kell:
Az égen szálló égi-jel,
hogyan szórja a kincseit,
mindenkit egyformán hevít!
Hogy fénye nem csak gazdagot
kényeztet, s nem maradhat ott,
ha nem látják, ha nem hiszik,
ha nem jut el fáradt szívig!

Ő énekelt – „szeretni kell” –
s nem érte be csak ennyivel!
Mutatta tényként a Napot,
kitől erőt, áldást kapott!
Megszívlelték az emberek
a tartalmas, szép éneket,
de csak a szépség szállt tovább,
és nem élték meg a csodát!
Nem fogták fel a lényegét,
miről a dalokban mesélt,
ezért semmi sem változott,
s a holnap újat nem hozott!

Hiába hát a szép zene,
s benne a szív üzenete,
ha a lelkek csak alszanak,
s fontosabbak a jaj-szavak!
S az ifjú látta, mit sem ér,
nem tehet jót más lelkekért,
ha verse nem szít fel tüzet,
ha nem értik, hogy mit üzent.
Járható utat nem mutat,
akkor a nép csak sír, s mulat.
Inkább elsírja bánatát,
mint hogy meglássa szebb korát.

Aztán csak elpattant egy húr
az ifjúban váratlanul,
hiszen nem a pénzért dalolt,
belőle jóság hangja szólt.
De mit sem ért, ami tanít,
a világ sötét sarkait,
nem járta be a szeretet!
Ha fényszóró nem lehetett,
a világ fénytelen maradt,
egyhelyben állt és nem haladt!
Mert nem értette senki azt,
hogy nem elég, ha ad vigaszt!

Ha nem szeretnek, nincs remény,
lehet csodás a szerzemény,
boldogságot, békét nem ad,
s a félelem mind megmarad!
Könnyű uralni azt, ki fél,
ki nagyok árnyékában él,
aki csak kifogást keres,
tenni magáért nem jeles.
Aki sorsáért mást okol,
mert kevesebbet birtokol,
hiszi a kincs is boldogít,
s megélhetésért dolgozik.

Elhallgatott a vén gitár,
nem lehet szebben élni már,
a szeretet csak hálni jár,
abba ki más gazdára vár.
Népet ma félelem ural,
s a hatalmas az mind fukar,
csak gyűjtögeti kincseit,
éli világát jog szerint,
amit ő maga alkotott,
saját magától kap jogot.
A szolganép szolga marad,
amint a történet halad.

Az ifjú szíve megszakadt,
lelke elszállt egy perc alatt,
már nem dalol, nincsen kinek,
akinek szól, nem érti meg.
Hiába szépség, szeretet,
ha nem lel megnyílt szíveket,
értelmet veszt a tiszta lét,
inkább múltjába visszalép,
nyomában vén gitár maradt,
s egy porhüvely a Nap alatt.
Elmenekült a szeretet,
s lelkeket többé nem etet.

Aranyosi Ervin © 2023-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Merj élni!


Aranyosi Ervin: Merj élni!

Tedd, csak tedd a dolgodat,
és légy általa boldogabb!
Tegyed csak azt, mi boldogít,
s már is tudod, mi dolgod itt!

Ne más vezesse életed,
hisz jobb, ha te elképzeled!
Sajátod éled, s attól szép,
hogy nem másolod másokét!

Megkeresed, a jó utat,
amit majd lelked megmutat!
Ha másét éled, nem leled,
lelked nem jár együtt veled!

Parancsra élni, szolgaság,
pedig szükséged volna rád,
hogy kifejezd, mi benned él,
a lélek épp hozzád beszél!

Csak nem hallod, mert mást figyelsz!
Mert mit szólnak, ha élni mersz?
Meg kell felelned, azt hiszed,
ezért sok más terhét viszed!

Siker, ha máson taposol?
Ha más helyett döntést hozol?
Ha napjaidban nem vagy ott,
ha lelked fáradt, s nem ragyog?

Mókuskereked forgatod,
az álmaidat feladod,
és elhiszed, nem jár neked,
mert ezt mondták az emberek!

Ezért szólok, és tudatom,
eltévedtél az utadon,
a boldog létet keresed,
de nem hallod meg lelkedet!

Csendesülj el, nézz befelé,
indulj el álmaid elé,
vedd kezedbe a sorsodat,
ne más írja a sorokat!

Bárcsak tudnád, azt hogy ki vagy!
Hogy aki ural, az kihagy
téged, s már lelked nem teremt,
nem járja be a végtelent!

Hisz szolga vagy és még alszol,
és önmagadra haragszol,
pedig a sorsod rajtad áll,
s az alvás hosszú tetszhalál!

Aranyosi Ervin © 2023-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tanuljunk szeretni!


Aranyosi Ervin: Tanuljunk szeretni!

Hogy mást is tudjunk szeretni,
előbb magunkat is kell!
Úgy érzem, hogy ez a téma
több törődést érdemel!
Szeretet utáni vágyunk
velünk együtt születik,
az sem mindegy, megadják-e
nekünk azt a szüleink?

Szeretgetnek, megdicsérnek,
mosolyt öntenek reánk?
Hangsúlyozzák fontosságunk,
mintha csak azt mondanák:
– Lelkem tükrének születtél,
figyelek rád, tanulok,
egyengetem az utadat,
s átadom, amit tudok!

– Nem urallak, nem nyomlak el,
nem vagy a tulajdonom,
megvédelek a világtól,
hogy bántsanak, nem hagyom!
Jó példával járok elöl,
melyet csak követned kell,
a jó szándék, a szeretet
több törődést érdemel!

Tanuljunk hát jól szeretni,
ez lenne a földi cél,
életedet töltsd meg jóval,
s attól boldogabb legyél!
Azt add, amit te is várnál,
ami jól esne neked,
a világ is megváltozna,
ha győzne a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Új év lett, mi változott?


Aranyosi Ervin: Új év lett, mi változott?

Mi változott meg az éjjel?
Lezártunk épp egy évet.
Megkaptam az üdvözleted,
te pedig az enyémet!
Egyikünk sem változott meg,
a világ ugyanaz maradt,
a mutató, az óránkon,
néhányszor körbe szaladt!

Huszonkettő, huszonhárom,
évek váltják csak egymást,
nem az idő ural minket,
nem az hozhat változást.
Másnak kéne itt történni,
hogy a világ jobb legyen,
s nem múlik az sem az időn,
sem pedig egy színhelyen!

Változzon hát a világunk
szépen, lassan, rendesen!
Ügyelj rá, hogy a lelkedben
ehhez méltó rend legyen!
Tagadd meg a hazugságot,
állj ki végre magadért,
s élvezd, önazonosságod,
végre, újra hazatért.

Éld a léted szeretettel,
nyisd fel szemed, láss sokat,
hadd ébredjen minden ember,
s ébreszthessen másokat!
Változzunk hát szépen csendben,
hadd ébredjen a remény,
hadd gyúljon az emberekben
mindent értő tiszta fény!

Aranyosi Ervin © 2023-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Csikós legény leszek


Aranyosi Ervin: Csikós legény leszek

Ha egyszer megnövök,
csikós lesz belőlem,
egy ló sem fog soha
elfutni előlem.
Mind a barátom lesz,
s én majd tanítgatom,
az alföld pusztáit,
hátukról uralom.

S tudom a lovaim,
mind kedvesek lesznek,
barátként fogadnak,
tenyeremből esznek.
Vizet húzok nekik
gémeskút mélyéből,
jóllaknak abrakból,
friss széna ízétől.

Megmutatom nekik,
milyen a szabadság,
élvezzék a létet,
s nem kell ahhoz vadság!
Szilaj jókedvüket,
vágtában kiéljék,
föld felett suhanva,
a távot kimérjék.

Paták dobbanása
legyen szép zenéjük,
furulyán kísérve,
dalt játszom beléjük.
Ha jön az éjszaka,
szép legyen az álmuk,
szép életre vágyva,
teljesüljön vágyuk.

Most még gyerek vagyok,
még egy csikóm sincsen,
a jó pásztorkutyám
az egyetlen kincsem.
Rajta tanulom még,
hogy kell lovagolni,
egy kedves, jó szívhez
közelebb hajolni.

Felülök hátára,
jól megkapaszkodom,
töri a fenekem,
de nem panaszkodom.
Ö sem mondja nekem,
hogy töröm a hátát,
vállalja a futást,
a terhet, a vágtát.

Ilyen a barátság,
s jó meglovagolni,
szívből adott szépség,
mesebeli holmi.
Úgy szép, ha kölcsönös,
ha segítjük egymást,
barátod szívében,
mindig a jót meglásd!

Egyszer csikós leszek,
ma még kutyagolok,
kutyán lovagolni,
kicsit fura dolog.
De minekünk tetszik,
és csakis ez számít,
ahogyan a szívünk
egy baráttal bánik!

Aranyosi Ervin © 2022-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mit is jelent szabadnak lenni?


Aranyosi Ervin: Mit is jelent szabadnak lenni?

Mit is jelent szabadnak lenni?
Szállni, mint égen fent a sas!
Naponta új utakra lelni,
s legyen a cél bármily magas!
Vágtatni tágas, vad mezőkön
– ruhám a vad szél tépje szét!
hagyni, hogy csak a szív vezessen,
s elhagyjam csúf Egóm eszét!

Mit is jelent szabadnak lenni?
Szárnyalni kéklő ég alatt,
világomat jobbá szeretni,
míg bennem jó érzés marad!
Ledobni béklyóm, a rabláncom,
tenni mi szívemben lakik,
valóra váltva minden álmom,
mindazt mi életre tanít!

Mit is jelent szabadnak lenni?
Parancsszót nem viselni el,
hagyni a lelkemet vezetni,
mert tudja azt, mit tenni kell!
Kitűzött célom, izzó vágyam,
utamon hadd vezessenek,
az értelmét is megtaláljam,
s hagyom, ezért szeressenek!

Mit is jelent szabadnak lenni?
Hagyni diktálni szívemet,
érzéseimben örömre lelni,
mert szívem tudja, mit tehet.
Ne uralhasson felülről senki,
örömmel tegyem dolgomat,
képes vagyok magam szeretni,
legyen az élet boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2022-04-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én még tudom…


Aranyosi Ervin: Én még tudom…

Én még tudom, hogy miről szól az élet,
és szívesen megsúgnám most neked.
Pici vagyok és semmitől sem félek,
ezért aztán szívemből szeretek.
Ma még világom tele van csodákkal,
ezt szeretném mind felfedezni én!
Együtt nőni a fákkal, kis virággal
s boldogan élni itt, e földtekén!

Én még tudok, mert hoztam a tudásom,
s egy napon majd megosztom, hogyha kell!
Az ősi kincset lelkemből kiásom,
s csodát teszek, mert lelkem célra lel!
Megmutatom, hogy hogyan kéne élnünk,
hogy ne uraljon minket az anyag,
hogyan használjuk tiszta, belső fényünk,
ez lenne tán a legfőbb tananyag!

Én még tudom, bár te már elfeledted,
hogy milyen céllal születtünk ide,
a hozott tudás elveszhetett benned,
s kaparsz a kincsért, s bámulsz a semmibe!
Talán ha énrám még jobban figyelnél,
megérhetnéd az élet lényegét,
nem uralnál, csak igazságra lelnél,
s fény ragyogná be lelked szép egét!

Én még tudom, s ha lelkembe látnál,
meglelnéd tán az őseink szavát,
talán újra olyan emberré válnál,
ki megbecsül egy népet, egy hazát!
Tán visszatérnél az ősi tudáshoz,
s a természettel tudnál élni még,
ez a tudás, mely mindent meghatároz,
ez az utunk, s letértünk róla rég!

Én még tudom, hogyan találjunk vissza,
mert az az út még mindig létezik,
s ki azon jár, az élet vizét issza,
igazan él, s jóságra éhezik!
Kövess hát engem, s ne küldj más utakra,
a szeretet az egyetlen helyes,
keressük együtt, hitet, reményt adva,
s aggódni többé már felesleges!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őrizzük a magyar nyelvet!


Aranyosi Ervin: Őrizzük a magyar nyelvet!

Majmoljuk az angolokat,
ugye, milyen jó nekünk!
Hepi nyú jírsz, hepi börtszdéj
emeli az ünnepünk.
Mindegy az, csak hadd virítson,
tudásunkkal villogunk!
Nem értjük, hogy mért vezetnek,
s mért van tőlük billogunk!

Szép nyelvünket elfelejtjük,
beolvadunk lelkesen,
hogy az inglisek világa
uralhasson teljesen!
Honnan jöttünk, hová tartunk,
majd ők megmondják nekünk,
elfeledjük őseinket,
egy szép nyelvet temetünk!

Ha magyar vagy, használd kérlek,
a teremtő nyelvedet!
Gyökereidtől megfosztva
elveszíted nemzeted!
Sokunknak csak ez maradt meg,
s nem érdekel pénz, vagyon,
de hazámat és nyelvemet
elporladni nem hagyom.

Nyelvújítók, itt a mában,
rombolják le szavaink,
kisebbítve a tudásunk,
elrabolva javaink.
Az sem baj, ha már nem értjük,
szajkózzuk, ez trendi lett!
Ám a sok szó elferdítés
nem igazán honfi tett!

A nyelvében él a nemzet,
s ha azt tőlünk elveszik,
vele sírba száll világunk,
a magyar hon elveszik!
Mentsük meg hát csodás nyelvünk,
ápoljuk, élő legyen!
Emeljük fel nemzetünket,
váljon naggyá e helyen!

Ne használj idegen „szókat”,
csakis magyar szavakat,
őrizzük meg örökségünk,
ez egy nemes feladat!
Próbálj meg szépen beszélni,
választékkal, helyesen!
Álljon helyre szép világunk,
teremthessünk lelkesen!

Olyan eszköz ez kezünkben,
mely felemel és tanít,
képzeletünkkel színezve,
tönkrementet megjavít!
Nyelvünk varázslattal ér fel,
benne csodánk ott ragyog.
Hadd mondjuk ki büszkeséggel:
– Én igaz magyar vagyok!

Aranyosi Ervin © 2021-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?


Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?

Hiszel az Istenben, mennyei Atyádban?
Aki odafent él, vagy a bibliádban?
Önmagadat folyton vallásosnak tartod?
Atyád üzenetét csak másoktól hallod?
Téged is megváltott Jézus a kereszten?
Minden bűnöd múlik, ha rágondolsz, menten?
Megértetted vajon, hogy ő miről beszélt?
Azt, hogy miért halt meg, s mit tett, ameddig élt?
Mi van, ha a nagykönyv szándékosan téved?
Ha elbutításban telt el annyi éved?
Ha a tudás nagyját a tűzrevetették?
Ha ezt számításból, s öncélúan tették?
Ha a bibliából kimaradt a lényeg,
és akik kihagyták, ma uralnak téged?
Féled az uradat, pedig egy vagy vele,
saját teste, lelke, egy parányi fele.
Hiszel az Istenben? Na jó, de melyikben?
Mi lesz, ha a fátyol szemedről lelibben,
s végre meglátod majd, azt a valóságot,
amit Isten adott: – Egy csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2019-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva