Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hadd legyek…

Aranyosi Ervin: Hadd legyek…

Hadd legyek végig társad az úton,
ahogy megéled az álmodat,
Engedd a jót és a szépet tanulnom,
légy aki ebben támogat!

Hadd legyek azzá, amire vágyom,
hadd tegyem érted a dolgom én,
hadd legyen tőled szebb a világom,
hadd vigyen táncba az én zeném!

Utadon én majd végig kísérlek,
örömöt adni majd ott leszek,
Lásd csak a világod gyönyörű szépnek,
ezért majd mindent én megteszek!

Hadd csaljak mosolyt arcodra gyakran,
ragyogjon belőled rám a fény!
Leljük meg csodánkat a pillanatban,
hadd legyek végig a társad én!

Aranyosi Ervin © 2024-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nekünk találkoznunk kellett!


Aranyosi Ervin: Nekünk találkoznunk kellett!

Nekünk találkoznunk kellett,
megsúgták a csillagok!
Része lettél az életemnek
ma már a párod én vagyok!
Kettészakadt volt a lelkem,
amíg nem ismertelek,
ezért van, hogy összeillünk,
így válhattam eggyé veled!

Amíg utunk külön jártuk,
nem lehettünk boldogok!
Bevonzottalak magamhoz,
a mi csodánk nagy dolog!
Már láttalak álmaimban,
hittem, hogy megérkezel,
s világom csak veled teljes,
hisz miattam létezel.

Na, és persze, én temiattad,
hiszen te lettél rá az ok,
célt adtál az életemnek,
veled teljesebb vagyok!
Átölelve, kézenfogva,
járjuk végig az utat,
s ahogy telik az erőnkből,
szebbítjük világunkat!

Nekünk találkoznunk kellett,
egy senki lennék nélküled,
a helyem sohasem találnám,
és átjárna a rémület.
Nekünk már egybeforrt a lelkünk,
szép, közös álmot álmodunk,
egymásban jó válaszra leltünk,
közös már minden mondatunk!

Aranyosi Ervin © 2023-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Idő-mágia


Aranyosi Ervin: Idő-mágia

Szívemből szívedhez
száll a dalom!
Örülj és lelkendezz,
ezt akarom!
Szeretnék csodát tenni,
szeretve jobbá lenni,
egy boldog pillanathoz
ez a legjobb alkalom!

Túl sok a hétköznap,
ne menj tovább!
Állj meg és élvezd csak
közös csodánk!
Karommal átölellek,
megőrzöm titkod, lelked,
álljunk meg, ne rohanjunk,
hadd hasson reánk!

Refrén:
Az időnek meg kell állnia,
mesévé kell változnia,
lebegjünk kéz a kézben,
álmodjunk napsütésben,
legyen ez idő-mágia!

Álomból ébrednék,
ébredj velem!
Tán nem is én lennék,
szép kedvesem.
Ha karom nem ölelne,
szépet nem tőled lelne,
egy boldog pillanatban
a lelked meglesem!

Refrén:
Az időnek meg kell állnia,
mesévé kell változnia,
lebegjünk kéz a kézben,
álmodjunk napsütésben,
legyen ez idő-mágia!

Aranyosi Ervin © 2022-05-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amikor rám nézel…


Aranyosi Ervin: Amikor rám nézel…

Amikor rám nézel,
két szemed ellágyul,
szereteted érzem
szemed sugarából.
Barna íriszedből
aranyszín sugárzik,
szívem rögtön, egyből
szeretetben ázik.

Vajon, mit látsz bennem,
mitől válok többé,
lelkedtől emelve,
hogy válok örömmé?
Mitől lesz értékes
számodra személyem,
amiért jutalmam
megkapom, megélem?

Talán többnek is látsz,
mint amilyen vagyok,
talán többet is vársz,
mint amit adhatok?
Vagy te felfedezted,
amit még nem tudok,
mit nem ismerhetek,
míg mennybe nem jutok?

Lehet, hogy az a menny,
épp te benned épült,
s lelked a lelkemmel
végre kiegészült?
Így együtt, közösen
alkotjuk csodánkat,
így leszünk mi együtt,
teljesekké váltak?

Nem tudom, de jó így
lelkedben fürödni,
örömökre lelni,
hosszasan időzni,
elvonulni szépen
a külső világból,
mert lelked meggyógyít,
felvidítva ápol.

Remélem, hogy érzed,
én is folyton adnék,
szívem melegével
örökké maradnék,
visszatükrözhetnék
jóságosat, szépet,
mindent, amit adtál,
s mit kínált az élet.

Mit számít világunk
külső őrültsége,
elleszünk így együtt,
amíg nem lesz vége!
Egymást boldogítva,
örömökre lelve,
átvészelek mindent,
lelkedben telelve.

Amikor rám nézel,
két szemed ellágyul,
az érzéseidről
sok mindent elárul!
Elveszünk egymásban,
forró ölelésben,
élő biztonságban,
újjá születésben.

Hiszen az erőnket,
szépen összeadjuk,
egymás hibáit is
bátran elfogadjuk,
csak a jót keressük,
így azt is találjuk,
s nem marad lelkünkön
többé már talán lyuk.

Szépen befoltozzuk,
szívvel, szeretettel,
amire egyedül
nem képes az ember!
Elfogadjuk egymást,
s talán jobbá tesszük,
ehhez az erőnket
közös létből vesszük.

Fürödj hát meg te is,
szemem sugarában,
szerethetőbbé és
szeretőbbé váltam.
Neked áldozom hát
figyelmem, szerelmem,
hogy odaadásod
visszhangozzon bennem!

Melengetem lelked,
összekapcsolódunk,
gondokat a létben
könnyedén megoldunk!
Szeretetpercekben
ketten eggyé válunk,
s ha mi jobbá lettünk,
követ majd világunk!

Aranyosi Ervin © 2021.09.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva