Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?


Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?

Töviskoronád most a fejünkre került,
átérezni sorsod sehogy sem sikerült!
Hisz a hatalmasok most rajtunk taposnak,
keresztre szögelnek, gonosz törvényt hoznak.
Csak a szereteted tűnt el a világból,
az is megvezetett, aki lelket ápol!
Vajon, képesekké válunk feltámadni,
nyomodba szegődni, élőn megmaradni?
Visszatérni hittel jó Atyánk házába,
s hinni a Teremtő oly bölcs igazában.
Vagy magunk pusztítjuk, önként a világot,
utat a halálba a hatalom vágott!

Szívünkben ott a jel, követnünk kell téged,
de a Golgotánkról szólna ez az élet?
Keresztcipelésről, fájdalmas halálról?
Mért veszi az ember szavaid félvállról?
Végigjárjuk utad, koronát viselve,
hazugság vizében lubickol az elme.
Kétezer év alatt semmit nem tanultunk,
üres fecsegéstől visszhangzik a múltunk!
Elvetted bűneink, s büntetéstől félünk,
gyakran szeretetlen, s bezárt szívvel élünk!
Vajon feltámadás is fog reánk várni,
a megértés nélkül kevés csak próbálni.

Egy út vezet hozzád, a szeretet útja,
lelkünk lehet létünk tisztavízű kútja,
de ha hagyjuk azt is méreggel szennyezni,
alig fogunk élni, boldogan szeretni.
Csupán az utadat járjuk együtt végig,
fájdalmunk, jajszavunk száll a magas égig,
de a feloldozást mindig mástól várjuk,
nem csoda, hogy folyton kanosszánkat járjuk.
Vezeklünk olyanért, mit el sem követtünk,
s nem hisszük, hogy Isten gyermekei lettünk,
akik szabad lelkek, bűntelenek, élők,
életre születők, s folyton visszatérők.

Hisz tanulni jövünk erre a világra,
s Atyánk itt van bennünk, a lelkünk nem árva,
csak a figyelmünket elfordítjuk róla,
mintha nem is lenne mondani valója.
Elfordítják fejünk nem látunk, nem érzünk,
haldokolni jövünk, koronától vérzünk.
Csak a kínt éljük át, s csak ritkán szeretünk,
s ritkán adatik meg, hogy lelkek lehetünk.
Lelkek kik szeretnek, s tiszta szívből adnak,
kik csábítás közben a jó úton maradnak,
és ha fénnyé válnak, tükrei a Napnak,
harmadnapra mind-mind, együtt feltámadnak!

Aranyosi Ervin © 2020-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypénteki gondolat


Aranyosi Ervin: Nagypénteki gondolat

Napok szállnak, s igen gyakran érzed,
hogy a világ megfeszíthet téged,
keresztedet hordod láthatatlan,
Krisztust játszol emberi alakban.
Itt a Húsvét, gondolkozz el, kérlek:
– A Teremtőd mért teremtett téged?
Hogy szenvedj? Más bűnét vedd magadra?
Golgotát járj magadra hagyatva?
És a többi, ki ugyanígy érez,
kit tövis szúr, s össze-vissza vérez,
áldozatnak jött csak a világra?
Csukott szemed nyisd hát nagyra, tágra!
E világra tapasztalni jöttél,
jó Uraddal szerződést kötöttél!
Lelj örömöt, gazdagítsd a létet,
meríts erőt, tanulj emberséget!
Szereteted szórjad a világra,
rügy kerüljön minden élő ágra!
Tegyél csak jót, tegyél igazságot,
emeld fel a meggyötört világot!
Régi éned meghalt, s ha feltámad,
boldog világ szülessen utánad!

Aranyosi Ervin © 2017-04-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva