Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

nov
30

By

Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!

Kevered Jézust az Istennel,
s hiszed, ő egy isten-ember,
és lényegében igazad van,
van igazság a gondolatban!
De te is Isten vagy, és Jézus,
ha törekszel, hogy jók közé juss!
Ha törekszel, hogy szívvel adjál,
és mindig jó ember maradjál!

Hisz egyek vagyunk mind Atyánkkal,
a teremtő nagy világgal,
az éltető végtelennel,
és testvérünk minden ember!
Csak, amíg ezt meg nem látjuk,
amíg egymást folyton bántjuk,
míg a szeretet csak fázik,
velünk a képzelet játszik!

A káprázat, megtévesztés,
hazug világ, szemfényvesztés,
az ember győzni akarása,
világunkat aláássa!
Bűnök nélkül születünk meg,
nyoma sincs bennünk a bűnnek,
azt csak eltanulni lehet,
ott, hol kevés a szeretet!

Ha elhinnénk, egyek vagyunk,
ha szeretet-nyomot hagyunk,
ha rájövünk, nincs mit félnünk,
csak egymásért kéne élnünk!
Ám az ember gyarlóvá lett,
tudatlanság kapzsivá tett,
a félelem úr felettünk,
pedig bűn nélkül születtünk!

Ha Isten gyermeke lettél,
aki mindenek felett él,
mi okod van félelemre,
ha hatni tudsz életedre?
Mért nem lépsz Jézus nyomába,
mért nem hozod őt a mába,
mért nem szórod szereteted?
Mért a félelmed eteted?

Nem tudod, mire vagy képes,
ha Isten vagy, lehetséges
bármit megtenni a létben,
vegyél részt a teremtésben!
Képzelj el egy jobb világot,
amit Isten, s Jézus látott,
s szeretettel tegyél érte,
gyáva lényként, ne hullj térdre!

Ne mástól várd a teremtést,
a csodát, vagy a megmentést,
kezdj el hinni önmagadban,
benned élő akaratban!
Amely szabad, s istenadta,
légy jelen a pillanatban,
világodat szeresd jobbá,
ahogy Jézus egykor mondá!

Aranyosi Ervin © 2023-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

júl
20

By

Aranyosi Ervin: Vaj monológ

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Vaj monológ

Én vajnak születtem,
s nagyon elkenődtem,
mert feltétet csinált
egy szakács belőlem!
Rákent egy kenyérre,
nem vállalva bűnét,
rajtam nem segített,
ez a fajta „műtét”!

Hisz lehettem volna,
fény egy macskahajon,
vagy cicabajuszon,
s mit kérdeznél vajon?
A cica bajusza
most fénylene tőlem,
de vajaskenyeret
kreáltak belőlem!

Aranyosi Ervin © 2023-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

máj
1

By

Aranyosi Ervin: Egy emberibb világért

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egy emberibb világért

A Jóistennek nincs  földi helytartója,
hisz a szeretetét közvetlen ránk szórja!
Gyermekei fölé, miért tenne urat,
akik háborúkra adják áldásukat?
Nem lenne tán elég a földi hatalma,
vagy tán ő is inkább, világot uralna?
Miért nekik adná a világ aranyát,
s mért nem küldi közénk, inkább sok angyalát?

Minek az imádság, ha vele beszélhetsz,
befelé fordulva őhozzá elérhetsz,
el is képzelheted, lelkedben láthatod,
sohasem okozna tengernyi bánatot!
Benned él, körülvesz, ott van fűben fában,
minden mozdulatban, érző, szép világban.
Nem uralja érdek, törvényeken át hat,
örül csak a létnek, s ha örömöt láthat!

Mindegyik gyermeke bűn nélkül születik,
a földi világot adja oda nekik!
Tisztán, érző szívvel születünk a Földre,
s élhetnénk boldogan, szabad lelket öltve!
Nem tennénk tönkre azt, ami minket szolgál,
s világunk jobb lenne a földi pokolnál.
Nem lenne a földünk csak egy terepasztal,
ahol a hatalmas más kárán tapasztal.

Teremthetnénk végre emberibb világot,
amit Jóistenünk álmodott, s megáldott!
Élhetnénk bűntelen, együtt és egymásért,
s tehetnénk a dolgunk egy boldog világért!
Élvezhetnénk azt, mit úgy hívunk, hogy ÉLET,
jobbá tehetnénk a világmindenséget!
Levennénk szemünkről a vakító fátylat,
s őrizői lennénk egy boldogabb világnak!

Aranyosi Ervin © 2023-05-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jan
10

By

Aranyosi Ervin: Szánom-bánom

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szánom-bánom

Szánom, bánom bűneimet,
de még kiscica vagyok.
Előfordul, magam után
rendetlenséget hagyok.
Néha olyan is történik,
hogy valamit megeszek.
Na, de ez majd megváltozik,
ha megnövök, s nagy leszek!
.
Ne haragudj, még nem tudom,
mit nem szabad, mit lehet,
ösztönösen használom még
jót akaró kezemet.
Taníts, kérlek, ne haragudj,
mondd el, hogy mit nem szabad,
előbb-utóbb megtanulom,
ne idegesítsd magad!

Szánom, bánom bűneimet,
hogy a cserép leesett,
s hogy a tejföl is elfogyott,
s másra kellett teneked.
Nyugodj meg, megvigasztallak,
ahhoz értek már nagyon,
hogy a gazdim bosszús legyen,
azt én, bizony, nem hagyom!

Közel bújok a szívedhez,
aztán meg dorombolok,
megígérem, hogy holnaptól
kevesebbet rombolok.
Most még sok az ismeretlen,
lassanként felfedezem,
kevesebb lesz majd a gondod,
mikor túl leszünk ezen!

Aranyosi Ervin © 2023-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

febr
28

By

Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!

Nem vagyunk mi ellenségek,
s nem voltunk azok soha,
s nem azért kerültünk szembe,
mert a sorsunk mostoha!
Soha többé nem lövök rád,
leteszem a fegyverem,
hisz a világ összes lénye,
valójában egy velem!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Nincs közöm a háborúkhoz,
Isten gyermeke vagyok!
Amíg élek csak teremtek,
szebb világot alkotok!
Minden élő élni akar,
életről szól a világ,
Csak a hatalom a gyilkos,
mely elpusztít, amit lát!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Végeztem a háborúkkal,
én a békét akarom,
öldöklésre nem vehet rá
hazug, gyilkos hatalom!
Hiszen látom, sose harcol,
akiben a bűn terem,
s valójában csak az szenved,
ki elnyomott, s bűntelen!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Aranyosi Ervin © 2022.02.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
12

By

Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Lesz-e feltámadás?

Töviskoronád most a fejünkre került,
átérezni sorsod sehogy sem sikerült!
Hisz a hatalmasok most rajtunk taposnak,
keresztre szögelnek, gonosz törvényt hoznak.
Csak a szereteted tűnt el a világból,
az is megvezetett, aki lelket ápol!
Vajon, képesekké válunk feltámadni,
nyomodba szegődni, élőn megmaradni?
Visszatérni hittel jó Atyánk házába,
s hinni a Teremtő oly bölcs igazában.
Vagy magunk pusztítjuk, önként a világot,
utat a halálba a hatalom vágott!

Szívünkben ott a jel, követnünk kell téged,
de a Golgotánkról szólna ez az élet?
Keresztcipelésről, fájdalmas halálról?
Mért veszi az ember szavaid félvállról?
Végigjárjuk utad, koronát viselve,
hazugság vizében lubickol az elme.
Kétezer év alatt semmit nem tanultunk,
üres fecsegéstől visszhangzik a múltunk!
Elvetted bűneink, s büntetéstől félünk,
gyakran szeretetlen, s bezárt szívvel élünk!
Vajon feltámadás is fog reánk várni,
a megértés nélkül kevés csak próbálni.

Egy út vezet hozzád, a szeretet útja,
lelkünk lehet létünk tisztavízű kútja,
de ha hagyjuk azt is méreggel szennyezni,
alig fogunk élni, boldogan szeretni.
Csupán az utadat járjuk együtt végig,
fájdalmunk, jajszavunk száll a magas égig,
de a feloldozást mindig mástól várjuk,
nem csoda, hogy folyton kanosszánkat járjuk.
Vezeklünk olyanért, mit el sem követtünk,
s nem hisszük, hogy Isten gyermekei lettünk,
akik szabad lelkek, bűntelenek, élők,
életre születők, s folyton visszatérők.

Hisz tanulni jövünk erre a világra,
s Atyánk itt van bennünk, a lelkünk nem árva,
csak a figyelmünket elfordítjuk róla,
mintha nem is lenne mondani valója.
Elfordítják fejünk nem látunk, nem érzünk,
haldokolni jövünk, koronától vérzünk.
Csak a kínt éljük át, s csak ritkán szeretünk,
s ritkán adatik meg, hogy lelkek lehetünk.
Lelkek kik szeretnek, s tiszta szívből adnak,
kik csábítás közben a jó úton maradnak,
és ha fénnyé válnak, tükrei a Napnak,
harmadnapra mind-mind, együtt feltámadnak!

Aranyosi Ervin © 2020-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
9

By

Aranyosi Ervin: Embertelen állatok

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Embertelen állatok

Júdás az, ki állatát eladja.
Ki szeretetét tőle megtagadja!
Ki lakhelyéről utcára teszi.
A jogot ehhez, vaj’ honnan veszi?
Hisz felelős, mert megszelídítette,
és megbocsáthatatlan ez a tette.
Bűne egykor majd fejére szállhat,
de ettől nem lesz boldogabb az állat,
ki otthonát, s gazdáját veszti el,
az értelmet, amiért lenni kell!
Az ily ember lelke kasztráltatott,
de minek is tart ilyen állatot?
Őt kéne lökni vissza állatsorba,
és otthagyni magára lenn a porba’.

Aranyosi Ervin © 2020-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
5

By

Aranyosi Ervin: Meglelni az utat…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Meglelni az utat…

Sokszor az a legnehezebb:
– Önmagunknak megfelelni!
Megnyugtatni a lelkünket,
s benne a békére lelni.

Túl nagyok az elvárások,
s tesszük dolgunk rendületlen,
aztán jön egy nagy csalódás,
s nem vagyunk már lendületben.

Elveszítjük a hitünket,
önmagunkban, s persze másban,
Szemernyit sem bízunk többé
az igaz feltámadásban.

Csak a szakadékot látjuk aztán
és nem leljük meg a hidat,
s lelkünk sínylődik a létben,
ami jólétünkre kihat.

Egészségünk semmivé lesz,
tünetek hibát jeleznek,
s vegyszereket adagolunk,
gyógyszerként a beteg testnek.

De csupán a lelket kéne
gyógyítani, felemelni!
Megnyugtatni, s elmerülve,
benne a békére lelni.

Hiszem, ha csak szeretettel,
tekintenénk önmagunkra,
gyógyulhatna test és lélek,
ez lenne a legszebb munka.

Kijavítanánk hibánkat,
hisz aki él, mind hibázik
Tudnánk, tisztán közeledik
a szívünkhöz az a másik.

A bűnt is csak kitalálták,
nem létezik bűnös lélek,
csak nem látnak a sötéttől,
lélekben csak vakon élnek.

Tudatlanság csapdájában
a kiutat nem találják,
az isteni megváltó fényt,
bezárt lelkükkel nem látják.

Nekünk ezért kell ébrednünk,
nyitni lelki szemeinket,
a teremtőnk fényszórónak,
tanítónak jelölt minket.

Ám sosem kell erőn felül,
semmiképp sem megfelelni,
csak szívünkkel a jó utat,
az igazit kell meglelni.

Ha már megvan, megmutatni,
más is követhesse léptünk,
s ha mindenki nyomunkban jár,
tán a mennyországba értünk!

Aranyosi Ervin © 2019-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
20

By

Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Hiszel az Istenben?

Hiszel az Istenben, mennyei Atyádban?
Aki odafent él, vagy a bibliádban?
Önmagadat folyton vallásosnak tartod?
Atyád üzenetét csak másoktól hallod?
Téged is megváltott Jézus a kereszten?
Minden bűnöd múlik, ha rágondolsz, menten?
Megértetted vajon, hogy ő miről beszélt?
Azt, hogy miért halt meg, s mit tett, ameddig élt?
Mi van, ha a nagykönyv szándékosan téved?
Ha elbutításban telt el annyi éved?
Ha a tudás nagyját a tűzrevetették?
Ha ezt számításból, s öncélúan tették?
Ha a bibliából kimaradt a lényeg,
és akik kihagyták, ma uralnak téged?
Féled az uradat, pedig egy vagy vele,
saját teste, lelke, egy parányi fele.
Hiszel az Istenben? Na jó, de melyikben?
Mi lesz, ha a fátyol szemedről lelibben,
s végre meglátod majd, azt a valóságot,
amit Isten adott: – Egy csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2019-08-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
19

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok az életről

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Gondolatok az életről

Azt hiszed, ha végére érsz, megítélnek téged?
Bírád elé fogsz kerülni, s jön a végítélet?
Az fog rajtad ítélkezni, aki mindent látott?
Aki hagyta, hogy tönkretedd csodaszép világod?
Aki látta bűneidet, és mégsem szólt közbe,
mintha nem is lenne kapocs teközted és közte?
Mindent rád hagy, mint a szülő buta gyermekére,
és a végén ráolvassa bűneit fejére?

Azt mondjátok, egyszer élünk, s azért állunk sorba,
hogy ki menjen mennyországba és ki a pokolba?
Ha bűneid elköveted, s azután megbánod,
csak a jótett lesz érvényes, s veheted kabátod?
Nem számít már amit tettél, a lét tanítása,
úgy sem születsz le a Földre, s nem lesz rád hatása?
Ha ez így van, valójában mi motivál téged?
Szerintem még ma sem érted miről szól az élet.

Hányszor jövünk, hányszor megyünk? Nem tudom a választ.
Keressük a helyes utat és a lelkünk választ.
Érzések és gondolatok befolyással vannak.
Hogy mi a jó? Megtalálni neked kell, magadnak!
A jó Isten figyel téged, általad tapasztal,
ha a lelkedet kitárod fényével vigasztal.
Szűrőiden engeded át azt, mik reád hatnak,
s vagy megoldódnak a dolgok, vagy új rejtvényt adnak.

Nincs jó ember, nincs rossz ember, bűntelen, vagy bűnös!
S el ne hidd, hogy boldogabb, ki közelebb a tűzhöz!
Az életünk csak tanulás – senki nem osztályoz –
csak a lélek kerül közel igaz valójához.
Minden tetted visszakapod, ezért úgy bánj mással,
hogy ne legyen túl sok dolgod majd a megbánással.
Azt add, amit te szeretnél, amit várnál mástól,
s akkor nem lesz félnivalód e szép tanulástól.

Mindannyian egyek vagyunk, hát egymásért élünk!
Leszületünk újra, s újra, csak testet cserélünk.
Cipeljük a bűneinket, míg jóvá nem tesszük.
A másokét megbocsájtjuk, s végleg eleresztjük.
Az csak a baj, a legtöbbünk csak a végét várja,
s iskoláját tudatlanul újra, s újra járja.
A túl sok kör felesleges, elszenvedett élet,
ezért aztán sokakba csak hálni jár a lélek!

Ha mindenki megértené, miért jött a Földre,
létünk csodás, közös útja átválthatna zöldre.
Egymásért és támogatva tennénk mind a dolgunk,
s rájönnénk, hogy bizony eddig vakok, buták voltunk.
Nem harcolnánk, versengenénk többé már egymással,
lelkünk összhangba kerülne milliárdnyi társsal.
Nem bántanánk világunkat, vígan élnénk benne!
Végleg eltűnne a pokol. Itt Mennyország lenne!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts