Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szakítás


Aranyosi Ervin: Szakítás

Fájt, és úgy éreztem, hogy a szívem megszakadt,
minden porrá égett egy gyilkos perc alatt.
Szemem könnybe lábadt és semmim sem maradt,
a lelkem talajt vesztett, rám dőlt a pillanat.

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább,
tőled miért is vártam csodát,
mondd miért játsszam az ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress?
Mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Így lett vége, neked csak ennyi volt.
Gőgöd eldobott, s a lelkemen tiport!
Nem is értettem azt, hogy ez miről szólt,
szívem széjjel tépted, mára szinte holt!

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább!
Tőled miért is vártam csodát?
Mondd, miért játsszam ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress,
mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Aranyosi Ervin © 2023-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!


Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!

Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
Nem támadná senki védtelen hazádat,
s nem akarná senki befogni a szádat.

Hisz normális ember sosem háborúzna,
a nemzetek közé árkot sosem húzna,
nem gyilkolna sosem egy hozzá hasonlót,
s így nem is találna országára rontót.

Minden háború a gazdagot szolgálja,
ám a harc ösvényét csupa szegény járja,
s amíg a katonák harcba menetelnek,
a páncélszekrények nagy pénzekkel telnek.

Az eladott lelkek feszülnek egymásnak,
átadják testüket mocskos elmúlásnak,
de a háborúhoz sohasem volt közük,
nincs belőle hasznuk, nincs benne örömük.

A háborút nem is a harctéren vívják,
bár a szegényeknek ott ássák meg sírját.
Egyedül a pénz a háborúzás oka,
erről dönteni a gazdagnak van joga.

Nincsen honvédelem, a fegyver csak üzlet,
hazug minden szólam, mit zászlókra tűznek!
Ország, ország ellen sosem menne harcba,
ha a gazdaság nem fulladna kudarcba.

Újra kéne írni az ember történelmét,
használni a szívet, s jót akaró elmét.
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!

Aranyosi Ervin © 2022-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!


Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Ébredj emberiség,
vége lesz a dalnak,
világodból végleg törölni akarnak!
Nyisd fel szemeidet,
kezdj el végre látni,
a hazugság ural, és a terv sátáni!

Nincsen klímaválság,
a járvány kitalált,
hazug médiával öntenek rád halált!
Te meg némán tűröd
a rabszolgaságot,
s hagyod eltörölni eddigi világod!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel barátom,
vége lesz a dalnak,
pénzre éhes bankok, itt mindent felfalnak!
Politikus bábok
hirdetik az igét,
hatalom pénzeli, szinte mindegyikét!

Az agyadat mossák,
méreggel lúgozzák,
legfőbb eledeled a mocskos hazugság!
Nem erre születtünk,
tiszta fényből lettünk,
hazug politika nem állhat felettünk!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel kegyes nép,
ébredj álmaidból,
szabadulj meg végre hazug láncaidtól!
Vedd kezedbe sorsod,
mától kezdd el írni,
ne kelljen a világ sora miatt sírni!

Nem kell a háború,
csak a földi élet,
ne hagyd, hogy mint birkát vezessenek téged!
A szén-dioxid is
szükséges a Földnek,
ez az eledele minden élő zöldnek!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Szén és az oxigén
az élet alapja,
a fényt az élethez Isten Napja adja.
A szilícium csak
a robotnak kedvez,
mely lélek nélküli új világot rendez.

Az ember nem tudja
mit lehetne tenni,
a fedezetlen pénzt nem lehet megenni!
Utolsó pillanat,
most még tudunk tenni,
ne kelljen világunk élőn eltemetni!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj emberiség,
hogy ne legyen késő,
ne faragjon szobrot élőkből a véső!
Tenned kell magadért,
gondolkodva, látva,
ne csak szorongj némán, szájadat eltátva!

Nem alhatod tovább
Csipkerózsa álmod,
mert mire felébredsz nem lesz már világod!
Ha te nem cselekszel,
kihal, ami élő,
tárgy, gép, beton marad a nyomodban, félő!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Nyisd ki a szemedet,
aztán nyisd ki szádat,
védd meg életedet,
kék-bolygó hazádat!
Hisz nélküle élned,
sosem lesz esélyed,
kihal a természet,
s a jövő is véled!

Aranyosi Ervin © 2022-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

!

By

Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!


Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!

Nem vagyunk mi ellenségek,
s nem voltunk azok soha,
s nem azért kerültünk szembe,
mert a sorsunk mostoha!
Soha többé nem lövök rád,
leteszem a fegyverem,
hisz a világ összes lénye,
valójában egy velem!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Nincs közöm a háborúkhoz,
Isten gyermeke vagyok!
Amíg élek csak teremtek,
szebb világot alkotok!
Minden élő élni akar,
életről szól a világ,
Csak a hatalom a gyilkos,
mely elpusztít, amit lát!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Végeztem a háborúkkal,
én a békét akarom,
öldöklésre nem vehet rá
hazug, gyilkos hatalom!
Hiszen látom, sose harcol,
akiben a bűn terem,
s valójában csak az szenved,
ki elnyomott, s bűntelen!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Aranyosi Ervin © 2022.02.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A rettegés (f)oka

Aranyosi Ervin: A rettegés (f)oka

A félelmet megkoronázták,
vírusként terjed a földtekén?
Az értelem elbújt előle,
s talán az erdők rejtekén
nem tombol úgy már, riogatva,
talán a híre sem jut el.
Ha nem tudsz róla, meg sem fertőz!
Ki, a szabadba, menni kell!
Hallgatni, hogy a szíved dobban,
s nem szorítja a rettegés,
el kéne bújni nagy titokban,
oda ahol a hír kevés.
Nincs is halálosabb, rossz átok
annál, mit szór a média.
Rettegve bújik álarcába,
maszkja mögé a nép fia.
A csapból víz helyett is ömlik:
– Rettegjetek! Rettegjetek! –
Nem gyilkos kór, ami özönlik,
csak félelmet keltő rejtjelek.
A félelem, mit a hazugság,
a megtévesztő hír fokoz,
– ó bárcsak tudnád –
hogy a tüdőkben micsoda változást okoz.
Nem vírus az, és nem betegség,
nem az támad meg, nem a kór!
A félelem, hogy belehalhatsz
az életedbe bármikor!

Aranyosi Ervin © 2020-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élők gyilkosa, az ember

Uralmad alá hajtottad világod,
s rád bízott lelkek fölött vagy csak úr.
Ám kipusztítasz minden vad virágot,
s irtod az élő lelkeket vadul.

Szolgálnod kéne jó anyád, a Földet!
Hagyni, hogy végre gazdagabb legyen.
Ám nap, mint nap a barmait leölted,
hogy a sok halandó, legyilkolt húst egyen.

Az élelmedben a fájdalom virágzik,
– betegség büntet téged mindezért.
Halálos étkedben a méreg ázik,
s “gyógyít”, ki ebből, tudósként, mit sem ért.

Bezsúfolt állat, ketrecbe zárt lélek,
– leszületett, de nem élt sohasem.
Embertelen, rossz körülményben élhet,
azért, hogy egy nap táplálék legyen.

Mi motivál, hogy tervezed jövődet?
Csak felélsz mindent, s halottá teszel?
Elpusztítod magad alól a földet,
s nem félsz attól: Te is halott leszel!

By

Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató a Föld napjára


Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató a Föld napjára

Olyan vak az ember.
Nem látja a szépet!
Elpusztítja mindazt,
mi maga az élet.

Földünket, honunkat
mely éltet és táplál.
Sose tennél ilyet,
ha éreznél, ha látnál.

Hajszolva a pénzt
a sikert, gazdagságot,
oktalan pusztítjuk
az éltető világot.

Elhalványul a Nap,
kiszárad a tenger!
Az élet gyilkosa,
magad leszel EMBER!

Aranyosi Ervin © 2013.03.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva